A fasizmus Olaszországban

1.  Olaszország az I. Vh után

• háború után gazdasági válság és éhindség
• nem kapták meg az ígért területeket - kifosztottság érzés

2. Mussolini útja a hatlomig

• Benito Mussolini (1883-1945) - tanító, majd újságíró az első vh. után a csalódott katonák élére állt
• 1919 Fascio di Combattimento (Hadviseltek Szövetsége)
• fascio = fasces: ókori római hatalmi jelvény (vesszőnyalábbal átfont bárd, erős egység jelképe)
• 1921 Nemzeti Fasiszta Párt
• terror, erőszak a párt eszköztárában - "feketeingesek"
• harc a Olasz Kommunista Párttal - sztrajkok és véres tömegtüntetések
• 1922 Marcia su Roma ("Menetelés Rómába")
• Mussolini dicső bevonulást propagál, valójában királyi engedéllyel tartott felvonulás!

3. Demokráciából diktatúra

• 1925-ig koalíciós kormányzás
• 1925 - a fordulat éve:
• parlament feloszlatása
• többpártrendszer helyett egypártrendszer (Fasiszta Nagytanács)
• civil szervezetek feloszlatása
• cenzúra
• szakszervezetek a párt felügyelete alá kerülnek (korporációs rendszer)

4. Mi a fasizmus?

• szélsőjobboldali mozgalom, ideológia
• bázisa: kispolgárság és katonai elit
• eszköztárában szerepel az erőszak, terror
• gazdaságilag azonban államosít (ez baloldali! jellemző), nem szíveli a magántulajdont - korporációk
• látványos sikerek minden gazdasági téren
• cél: a Római Birodalom visszaállítása, hódító politika (lásd: Tk. 116. o.)

A hódító Róma és a hódítások következményei

1. Róma, a félsziget ura

• folyamatos küzdelem a szomszédokkal ("Oszd meg és uralkodj!")
• Kr. e. 3. század közepén Róma Itália ura

2. Az első pun háború (Kr. e. 264-241)

• punok: Karthágó lakosai, föníciai telepesek É-Afrikában
• ellentét okai: 
• kereskedelmi útvonalak ellenőrzése
• Földközi-tenger nyugati medencéjének birtoklása
• kiegyenlített küzdelem - Róma javára a csapóhíd döntötte el a harcot
• római győzelem: Szicília provincia; hadisarc

3. A második pun háború (Kr. e. 218-202)

• a háború fő színterei: Itália! + Hispánia és Afrika
• Hannibál, karthágói hadvezér fenyegeti Rómát ("Hannibal ante portas!" - Hannibál a kapuk előtt)
• DE: Scipio Hispániában és Afrikában visszavágott
• Kr. e. 202. Záma: római siker - hatalmas jóvátétel + Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének az ura

4. További terjeszkedések (Kr. e. 2. század)

• Makedónia elfoglalása
• Hellász is Rómáé (Achaia provincia)
• harmadik pun háború - Karthágó vége (Africa provincia)
• Pergamoni királyság megöröklése (Asia provincia)
• Róma lett a Földközi-tenger ura

5. Társadalmi válság

• a hódítások igazi nyertesei: a szenátorok és a kereskedők
• a hódítások vesztesei: a plebejusok
• sok évig háborúskodnak - elszegényednek
• nincsenek rabszolgáik
• nincstelenek Rómába költöznek
• rabszolgaság tömegessé válása:
• jogilag tárgyak - különböző helyzetben éltek (házi, gazdasági, bánya, gályarab, gladiátor)
• számuk meghaladta a szabadokét Itáliában
• lázadások - pl. Spartacus-féle lázadás (Kr. e. 73-71)

6. Hadkiegészítési válság

• a szabadok elszegényedése miatt a katonák száma lecsökkent
• a háborúk száma viszont emelkedik
• megoldás: a hadi ügyeket az állam fizeti (felszerelés, zsold, a leszerelteknek föld)
• a veteránok a hadvezérektől várják a földet
• a hadsereg alapja a légió

7. Államigazgatás válsága

• több provincia - több irányító (kellene)
• az egy éves hivatali idő kevés a háborúk megoldására
• a városi irányítás alkalmatlan a birodalom vezetésére

8. Gazdasági változások

• a hódítások hatására sok út épült - élénk kereskedelem a provinciák között
• a földművelés és állattenyésztés mellett a kereskedelem és a kézműipar is fontos lesz

A köztársaság kezdetei

Róma társadalma
(forrás: Mozaweb)

1. Királyságból köztársaság

• utolsó király zsarnokoskodása
• Brutus története - a királyság korának vége Kr. e. 510-ben

2. Kik alkotják a római államot?

• pásztorkodó, földműves és kereskedő emberek
• gazdag földművesek rétege: patríciusok (belőlük szenátorok)
• pásztorok, szegény földművesek és kereskedők rétege: plebejusok (ők a köznép)
• később a kereskedők is nagy vagyonra tettek szert

3. Hogyan irányítják a köztársaságot?

• király helyére két vezetőt választottak: ők a konzulok (consul)
• évente választanak új embereket
• ők irányítják az államot a szenátussal együtt
• feladatuk még a hadsereg vezetése
• legfőbb döntéshozók a szenátorok, ők a szenátusban ülnek 
• legfőbb döntéshozók - törvényjavaslatok
• pénzügyek intézése
• háború és béke kérdése
• népgyűlés 
• elfogadja a szenátus törvényjavaslatait
• megválasztja a konzulokat
• S. P. Q. R. - Senatus PopulusQue Romanus [Szenátusz Populuszkve Románusz] = a szenátus és a római nép

• ők együtt irányítják a római államot
• rendkívüli esetekben kineveztek egy diktátort
• minden hatalom a kezébe került
• meg kellett védenie az államot súlyos vészhelyzetben (pl. Cincinnatus története)

A német egység folymata

1. Poroszország felemelkedése

• az egységes német állam vágya a 19. század elején megszületett - 1848-as forradalom során nyilvánvalóvá vált az igény
• Poroszország gazdasági felemelkedése a nyugati tartományok segítségével - hadiipari fejlődés megalapozása
• Bismarck kancellár - keresztülvitte a liberális országgyűlésen a hadsereg reformját
• általános hadkötelezettség elsőként Európában
• modern lőfegyverek (hátultöltős, gyújtószeges puska)

2. A német egység tervei és kerékkötői

• a 19. század közepén két terv alakult ki:
• nagy német egység - Ausztria vezetésével Poroszországgal
• kis német egység - porosz vezetéssel Ausztria nélkül
• Bismarck felismerte, hogy az egységet csak háború útján tudja megteremteni - ehhez:
• le kell győzni Ausztriát
• el kell érni Nagy-Britannia semlegességét 
• meg kell szüntetni Franciaország ellenállását
• szövetséget kell kötni Olaszországgal

3. 1866 - a porosz-osztrák háború

• cél: Ausztria adja fel a német egységesítés tervét
• június-július: porosz támadás észak felől - gyors siker
• csata Königgrätz mellett - porosz siker
• siker okai: gyújtószeges puska, gyors seregmozgás, tömeghadsereg
• békekötés - nincs területi követelés, DE: Ausztria lemond a német egységről
• eközben délen olasz támadás - Velence elfoglalása (ezt békében is megkapták)

4. 1870 - porosz-francia háború

• Franciaország aggódva nézte a német egységesülést - hangot ad ennek
• spanyol trónra is porosz herceget hívtak meg - ezt Franciaország ellenezte
• diplomáciai bonyodalom alakult ki - Bismarck "átértelmezte" a francia követelést, és nyilvánossá tette
• Franciao. hadüzenete
• porosz fölény - jobb ágyúk, jobb mozgósítás, gyors felvonulás
• Sedani csata - III. Napóleon is fogságba esett
• Párizs fellázadt, menesztették az uralkodót - nagy zűrzavar (párizsi kommün) hónapjai
• 1871. január 18-án Versailles-ban kikiáltották a Német Császárság létrejöttét
• békekötés tavasszal: hatalmas összegű hadisarc; a fejlett iparú Elzász-Lotharingia elcsatolása

5. A háború következményei

• egységes német nemzetállam létrejötte Európa közepén
• változó erőegyensúly Európában
• közel 70 éves német-francia ellentét kezdődött - két világháborút idézett elő
• Olaszország a francia helyőrség távozása után elfoglalta Rómát és környékét - befejeződött az olasz egység is!

Az itáliai egységfolyamat

1. Piemont kiemelkedik

• a 19. században megmutatkozott az olasz nép független Itália iránti igénye, de ezt a Habsburgok megakadályozták
• az egységes állam kivitelezését a Szárd-piemonti Királyság vállalta magára
• fontos szereplő Camillo Benso di Cavour, piemonti miniszterelnök
• kiemelte a politikai elszigeteltségből országát - részvétel a krími háborúban (1853-56)
• új szövetség Franciaországgal (1858): francia katonai segítség (200000 fő, cserébe piemonti területek - Savoya, Nizza)

2. Háború a Habsburg Monarchiával

• háború éve: 1859.
• francia-piemonti előrenyomulás Lombardiában (Észak Itália)
• súlyos osztrák vereségek Magenta és Solferino mellett
• hirtelen béke - Lombardia Piemontté
• a béke oka: III. Napóleonnak nem állt érdekében egy erős Olaszország létrejötte
• Cavour lemondott - hamarosan †

3. Garibaldi: mégis olasz egység

• Solferino után a közép-itáliai hercegségek Piemont védelme alá helyezték magukat
• 1860 májusában Giuseppe Garibaldi 1000 katonájával partra szállt Szicíliában - hamarosan Nápolyt is elfoglalta piemonti segítséggel - Róma és környéke még a pápáé, Velence a Habsburgoké
• az európai hatalmak "elnézik" az olasz egységfolyamatot
• 1861-ben népszavazás szentesíti az egységet - az államforma: királyság, Piemont vezetésével

4. Velence és Róma - lásd: a német egység kapcsán

A Magyar Királyság megalakulása

1. Géza fejedelem (?-997)

• kalandozások lezárása - fejedelmi hatalom megszilárdítása két lépésben:
1. külső béke megteremtése - aktív házassági politikával (pl. fia, István és Gizella bajor hercegnő házassága)
2. keresztény hittérítés kezdete - a fejedelmi udvar katolikus hitre tért; Pannonhalma alapítása (996)

2. Szent István útja a koronázásig

Szent István belháborúi

• István születési éve bizonytalan (972 után?), helye: Esztergom
• kisgyermekként keresztelték - eredeti neve: Vajk
• Géza halála - öröklésben Koppány (szeniorátus) és István (elsőszülöttség) vitája fegyveres harcba torkollott
• 997-ben István győzelme német segítséggel - fejedelmi cím
• 1000-ben pápai engedély az önálló magyar egyházszervezet létrehozására + a német császártól jóváhagyás az önálló államszervezetre - koronázás

3. Az államszervezet kiépítése

• államszervezet nyugati mintára: 
• vármegyerendszer kialakítása - élén az ispánokkal (lásd: grófság - gróf)
• törvények írásba foglalása
• pénzveretés
• törvény tiltja a többnejűséget, gondoskodott az árvák és özvegyek megélhetéséről, tiltja a kényszerházasságot
• belső ellenségeit legyőzte (Koppány, Ajtony és Gyula elleni hadjáratok) - az egész ország ura

4. Egyházszervezet kiépítése

Az egyházszervezet kiépülése

• önálló egyháztartomány lett Magyarország - Esztergom érsekség lett
• uralkodásához 10 püspökség létrehozása kötődik
• törvények az egyház szerepének erősítéséről:
• 10 falu egy templomot építsen
• tizedfizetés + földadománnyal biztosítja zavartalan működését
• kötelező templomba járás

5. Trónöröklés kérdése

• fiúörökösei elhunytak (Ottó és Henrik/Imre herceg korai halála)
• nagybátyját, Vazult megvakíttatta, gyermekeit elűzte
• unokaöccsét, a velencei Pétert jelölte a trónra
• 1038-ban meghalt - 1083-ban szentté avatták

A feudális gazdaság bomlása

1. A magyar gazdaság a birodalmi keretek között

• Bécs célja: birodalmon belüli munkamegosztás fenntartása (lásd: Mária Terézia vámrendelete)
• adóbevételek növelésével csökkenteni az államadósságot

2. Átalakulás a mezőgazdaságban

• új növények: kukorica, burgonya
• Magyarország dohánynagyhatalom lett
• európai gyapjúéhség - juhtenyésztés fellendülése
• visszaszoruló marhakereskedelem
• jelentős lótenyésztés - úri mulatság

3. Iparfejlődés sajátosságai

• céhes keretek, de textiliparban, fazekasságban már létrejöhetnek manufaktúrák is
• helyenként manufaktúrák:
• fegyver- és lőszergyártás
• papíripar
• üveg (Herend, Hollóháza)
• Óbudai Hajógyár (1830 után)
• ózdi vasmű (1840 után)

4. Közlekedés: elmaradottság és fejlődés

• úthálózat hiányosságai
• kevés, fejletlen
• drága a távolsági kereskedelem
• gr. Széchenyi István a fejlődés fő motorja
• Dunai Gőzhajózási Társaság - Bécs elérhető 2 nap alatt
• olcsó és gyors szállítás
• Al-Duna szabályozása (1834)
• Tisza szabályozása (1846-tól) Vásárhelyi Pál tervei nyomán
• hídépítés terve Pest-Buda között
• 1842 - alapkő letétele
• 1849 - átadás éve
• vasútvonalak:
• 1. Pest - Vác 1846
• 2. Pest - Szolnok 1848

Levédia és Etelköz

1. Elvándorlás Magna Hungáriából (Kr. u. 500 körül)

• nem ismert a vándorlás oka
• új lakhely: a Don-folyó alsó folyása (lásd vaktérkép)
• kapcsolat az itt lakó török népekkel
• hatás a hagyományra (motívumok, népmese)
• jövevényszavak (borjú, bika, ökör,bélyeg béklyó; árpa, kender, búza; szőlő, bor, alma, körte, dió, stb.)
• jellemző a letelepedett életmód is
• ez a Csodaszarvas-monda kialakulásának helye:
• lakóhely: Meótisz (Fekete-tenger/Azovi-tenger)
• szomszédok: alánok
• Hunor nép - a török onogurokkal(?) kapcsolat - magyarok külföldi elnevezései (Hungary; Ungarn; Wenger; stb.)
• itt alakult ki a magyarság honfoglalás kori arculata

2. Levédia és Etelköz (Kr. u. 680 körül - 895)

•  Kr. u. 7. században a Kaukázustól a Volgáig új birodalom alakult ki: Kazár Kaganátus
• a doni magyarság a kazárok "szövetségese" lett
• a kazárok legyőzték a bolgár-onogurokat (Kr. u. 680 körül) - a bolgárok az Al-Dunához menekültek (Bolgár Birodalom), helyüket a magyarok foglalták el
•  a magyarság új szálláshelye: Etelköz (folyóköz; a Duna-deltától a Dnyeper folyóig), Levédia ennek keleti részén lehetett

3. Magyar-kazár kapcsolatok

• magyar-kazár együttélés a politikára, az irányításra is nagy hatással volt
• kettős királyság rendszerét átvették:
• nagykagán = vallási vezető (= magyar kende/kündü)
• kagán-beh = katonai irányító (= magyar gyula/dzsila) 

 4. A magyarok élete Etelközben

• értékes arab források (Ibn Ruszta, Ibn Fadlán, stb.):
• nincs infó a létszámukról
• a nomád állattartás mellet megnőtt a földművelés szerepe is
• egyes magyarok megélhetésüket rabszolga-kereskedelemmel biztosítják (szlávokat adnak el bizánciaknak és araboknak)

5. Egy érdekes bizánci forrás

• VII. Bíborbanszületett Konstantin beszámolója (950 körül):
• forrása: magyar törzsfők
•  ami biztos:
• Levédia Etelköz keleti része volt
• a hét törzs mitikus szám: Megyer, Nyék, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi - a Kürt-Gyarmat törzs két törzs összeolvadása + a 3 kabar (elszakadt kazár) törzs = 11 törzs!
• az első fejedelem nem Álmos, hanem a Megyer törzs feje, Árpád lett 

A rendszer megszilárdulása

1. Teleki Pál miniszterelnöksége

• 1918-ban négy égető probléma:

1. államforma - 1920-ra megoldódott (király nélküli királyság)
2. nemzetiségek - az antant megoldotta (Trianon)
3. választójog - megoldva
4. földreform - ?

• 1920-ban földreform Nagyatádi Szabó István vezetésével -  termőterület 8,5%-a szétosztva (1,1 millió hold 300.000 családnak)
• átlagosan 4 holdas kisbirtokok - az elégedetlenek lecsillapítása
• numerus clausus ("0. zsidőtörvény") - korlátozza a kisebbségek részvételét a felsőoktatásban
• királypuccsok:
• a képviselők java királypárti - bíztatják IV. Károlyt a hazatérésre
• 1. puccs - 1921 húsvétján: Horthy a nemzetközi helyzetre hivatkozva kibekkeli
• 2. puccs - 1921 októberében - kisebb csetepaté után Horthy ura maradt a helyzetnek
• következmény: a királypárti Teleki lemondott - IV. Károly trónfosztása, majd Madeirára száműzik

2.  Bethlen István belpolitikája

• Teleki utódja gróf Bethlen István - célja: a rendszer megszilárdítása
• elvetette a szélsőségeket (főként a baloldaliakat)
• megegyezett a szociáldemokratákkal a politizálásuk szabályairól (1921. dec.)
• létrejött az Egységes Párt
• választójog rendeleti úton való módosítása - nyílt szavazás vidéken (Egységes Párt elsöprő győzelme 1922-ben)
• munkások helyzetét javító törvények (társadalombiztosítás + egyéb juttatások)
• gazdasági stabilizáció:
• alaphelyzet: magyar gyáripar nyersanyag nélkül + elszabaduló infláció
• megoldás: külső segítség - Népszövetségi Kölcsön
• Nemzeti Bank felállítása
• megszorítások: adóemelés + elbocsátások a közszférából
• új pénznem: pengő bevezetése (1926. december végén)

3. Külpolitikai nyitás

• törekvések a trianoni döntés felülvizsgálatára
• politikai cselek: Lajtabánság, Baranya-bajai szerb-magyar köztársaság
• kisebb sikerek: soproni népszavazás, somoskői bányák esete
• kapcsolat teremtés az elégedetlen államokkal: olasz-magyar kapcsolatok kiépítése

Útban az újabb háború felé

1. Az új háborús tömb kialakulása

• Hitler óvatos lépései a Harmadik Birodalom kialakítására:
• a béke jogtalanságának híresztelése (ebben támogatta Anglia)
• újbóli fegyverkezés + általános hadkötelezettség bevezetése
• bevonulás a Rajna-menti fegyvermentes övezetbe (1935) - népszavazással visszaszerzik a Saar-vidéket (1936)
• megindult a szövetségkeresés az elégedetlen államok között (pl. Ausztria, Magyarország, de Olaszország is)

2. Olaszország és Japán

• Olaszországot is leterítette a gazdasági válság - fegyverkezéssel és hódításokkal próbálja elterelni a figyelmet a válaságról
• háború Etiópia ellen (1935-36) - lassú siker
• a Népszövetség (angol és francia nyomásra) agresszornak nyilvánította - Olaszo. kilépett a szervezetből
• Hitler és Mussolini egymásra találása
• 1936. októberében szövetségkötés - létrejött a "Berlin-Róma tengely"
• Japán
• az I. világháborúban győztes hatalom, de súlyos problémákkal küszködött
• túlnépesedés
• nyersanyaghiány
• válság hatása
• hódításokkal készült problémáit megoldani - célpontok: Mandzsúria (Kína északkeleti része), Indokína (brit és francia gyarmatok) + Ausztrália
• 1932-től ő is agresszor
• 1936. november: csatlakozott a német-olasz szövetséghez - kommunistaellenes szövetség jött létre (Antikomintern Paktum)

3. A német terjeszkedés fokozódása

• szövetségesek birtokában Hitler is merészebben kezdett politizálni
• 1938. március - náci puccs Ausztriában - a Harmadik Birodalom része lett Ausztria (ez az Anschluss)
• a versailles-i békerend felülvizsgálatát kéri Csehszlovákia esetében (a 3 millió csehszlovákiai németre hivatkozik)
• 1938. szeptember vége - négyhatalmi konferencia Münchenben (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország - DE: nincs ott Csehszlovákia!)
• Hitler lemond a további hódításokról, ha megkapja a Szudéta-vidéket
• teljesülnek a követelései + Magyarország és Csehszlovákia viszonyát is felvetik
• Csehszlovákia, a kisantant legerősebb állama bomlásnak indult
• 1939. március - náci puccs Prágában
• Hitler csapatai bevonultak Csehországba (Szlovákia "független" náci bábállam)
• már csak egy lépésre a háború - Nagy-Britannia és Franciország összezárt
• utolsó kérdés: hogyan lehet elkerülni a két frontos háborút?

A Tanácsköztársaság

1. A Tanácsköztársaság létrejötte

• külpolitikai előzmény: Vix-jegyzék - demarkációs vonal kijelölése a Tiszántúlon
• elfogadhatatlan - a Berinkey-kormány lemondott
• új erő: Szociáldemokrata Párt
• új szövetséges keresése: Szovjet-Oroszország
• belső szövetséges: kommunisták - Kun Béla és társai (börtönben)
• pártegyesülés és kommunista hatalomátvétel
• puccs  1919. márc. 21-én - a hatalom a Forradalmi Kormányzótanács kezébe került

2. A tanácshatalom belpolitikája

• intézkedéseik java a társadalom ellenállást váltják ki:
• nagybirtokok szövetkezesítése - nincs földosztás!
• gyárak, bankok államosítása
• folytonos rekvirálások
• választójog megvonása a rendszer ellenségeitől
• közigazgatás átalakítása - tanácsok létrehozása
• kísérlet a munkások helyzetének javítására:
• béremelések
• 8 órás munkanap
• törekvés a higiénia javítására
• vörösterror - "Lenin-fiúk" vidéken, Szamuely Tibor vezetésével

3. Az antant támadása és az ellenforradalmi erők

• kommunizmus terjedésének megakadályozása a cél (egy időben zajlott az orosz polgárháború is)
• 1919. május - cseh és román támadás
• toborzás + támadás ÉK irányába (lásd: Történelmi Atlasz 40. o.)
• cél: egyesülni a szovjet erőkkel
• sikeres előrenyomulás - Stromfeld Aurél irányítása alatt
• tárgyalások az antanttal - visszavonulás a márciusi határok mögé
• kimerült a támadás
• nincs remény szovjet segítségre
• eközben kommunista ellenes erők szerveződnek:
• Arad-Szeged: ellenforradalmi kormány (Horthy Miklós hadügyminiszter)
• Bécs: AntiBolsevista Comité (gr. Bethlen István)

4. A Tanácsköztársaság bukása

• román erők nem vonulnak vissza a demarkációs vonal mögé - júliusban támadás
• júniusi fegyverszünet miatt a katonaság egy része kiábrándult a vezetőségből - dezertálások
• a társadalom életszínvonala romlott:
• jegyrendszer
• állandó rekvirálások
• vörös terror
• diktatúra
• katonai összeomlás - román csapatok bevonultak Budapestre (aug. 1.)
• lemondott a tanácskormány

A török kiűzése Magyarországról

1. Bécs török ostroma és az európai összefogás

• 1683 Bécs - a török ostrom kudarca + török seregek veresége
• XI. Ince pápa összefogást hirdetett  - Szent Liga létrejötte 
• tagjai: Habsburg Monarchia, Velence, Lengyel Királyság
• a Szent Liga támadásba ment át

2. Hadműveletek

• 1686. szeptember 2. - Buda visszavétele
• szemben álló felek:

• harc a kurucok ellen:
• Munkács ostroma - Zrínyi Ilona hősies védekezése (1685-88)
• nagy csaták:
• 1687 nagyharsányi ütközet - "mohácsi csata visszavágója"
• 1697 zentai ütközet - Savoyai Jenő győzelme

3. Karlócai béke (1699)

• török szultán + Szent Liga államai kötöttek békét
• Magyarország a Habsburgok kezére került
• Erdély önállósága megszűnt - tartomány
• a törökök nem támogatják a magyarországi mozgalmakat
• Temesköz török kézen maradt

4. A felszabadulás ára

• 16 évi háború (1683-1699) nagy pusztítást okozott - az ország közepe elnéptelenedett
• a háború miatt a jobbágyok adóterhei növekedtek
• hadiadó + porció + forspont
• 1687. évi országgyűlés új rendelkezései:
• szabad királyválasztásról lemondás
• ellenállási jog elhagyása (lásd: Aranybulla)
• Újszerzeményi Bizottság felállítása
• a nemesek csak nehezen és pénzért kapták vissza régi birtokaikat
• idegen családok befogadása

Élet a hódoltság területén

1. A török berendezkedés

• a földek birtokosa a szultán
• bizonyos földeket hivatalnokainak és a katonaságnak adott át szolgálati birtokul
• pl.: szpáhik, kádik, defterfdárok
• a meghódított földeket a szultán helyettesei kormányozták:
• vilajet ("tartomány") - élén a pasa
• több vilajet is a Hódoltságban, de a legfontosabb a budai vilajet
• szandzsák ("megye") - élén a szandzsákbég
• a bíráskodás a kádik feladata volt + sok más is

2. Adózás

• régi állami és földesúri adókat beszedték (füstadó; kilenced, földbér, stb.)
• új adókat is bevezettek: haradzs - a  muzulmán birodalom a nem hívőktől szedik védelem fejében
• kettős adóztatás rendszere - mind a törökök, mind a régi urak beszedték a határvidékeken élőktől az állami és földesúri adókat

3. Török kultúra Magyarországon

• vallási épületek
• dzsámik (pl. Pécsett)
• mináretek (pl. Egerben)
• türbék (pl. Gül baba-türbéje)
• fürdőkultúra - kedvelt helyek, nagy fürdők Budán
• kávézás szokása + hozzá kapcsolódó szavak (DE: nem a magyarok közt!)
• dzs - hang és betű

A végvárak és a végvári hősök

1. A várháborúk célja

• a budai vilajet védelme fontos volt a törököknek - Buda körüli végvárgyűrű kialakítása
• több hullámú hódítás:
• előbb Nyugat és Dél-Kelet (1543: Székesfehérvár, Esztergom, Pécs; Szeged)
• majd újabb bővítés (1552 és 1566.)

2. Várháborúk - az 1552. évi hadjárat példáján

A bástyák típusai a 16. században

• legismertebb harcok: Drégely, Szolnok, Temesvár és Eger
• ostrom menete:
• megérkezés, táborozás
• védművek elbontása (vizesárok lecsapolása; falak ágyúzása + aknamunka)
• roham
• várak felépítése:
• vastag fal + bástyák (kör alakú, olasz, vagy füles)
• vizes árok
• katonaság
• várbeliek:
• katonák + "polgári lakosok" - általában kevés a hivatásos zsoldos - költséges
• sok bemenekült paraszt
• a várkapitány és a tisztek képzett katonák, nemesek (közép- és kisnemesek)
• fontos a védekezésnél:
• a védők száma
• a falak minősége
• az ostrom ideje (a szeptemberben kezdett ostromok általában nem sikeresek a török fegyvernyugvás közelsége miatt)

3. A várháborúk lezárása

• 1566. évi hadjárat Gyula és Szigetvár ellen (Bécs a cél?)
• Szigetvár
• Szulejmán halála - lezárultak a háborúk
• 1568 drinápolyi béke - hosszabb béke köszöntött be

Nemzetiségek és a társadalom a dualizmus korában

1. Népesség

nemzetiségek aránya 1840 körül

• az ország népessége lassan növekszik
• a lakosság java vidéken élt, de egyre több a városlakó (mintegy 20%)
• a nemzetiségek aránya folyamatosan változik - nagy a kivándorlók aránya (kb. 1,5 millió ember hagyta el az országot)

2. A nemzetiségek helyzete

nemzetiségek aránya 1910.ben

• a politika csak "egy nemzet" vezető szerepét ismerte el - ez a dualizmus alapköve is lett
• egyéni jogokat biztosító törvények vannak, de a nemzetiségeknek ettől több kell - politikai jogokra vágynak (autonómia törekvések)
• a hatalom veszélyforrást lát bennük
• magyarosító törekvések - elindul az asszimiláció (törvényi szabályozás segíti)
• csökken a nemzetiségiek aránya, egyre többen vallják magukat magyarnak 
• zsidók sajátos helyzete
• asszimilálódna, de nem tekintik őket egyenrangú félnek
• fellángoló antiszemitizmus - 1900-ra ellenhatást vált ki: a cionizmust

3. "Kettős társadalom"

A "kettős társadalom"

• a jobbágyfelszabadítás és a törvény előtti egyenlőség megteremtette a polgárosodás alapjait, DE: megmaradtak a régi rendszer emberei is
• a társadalmi rétegződés alapja a vagyon lett - politikai jogokat is ez alapján kapták

4. A "felső tízezer" élete

• egy része a "régi rendből" - nagybirtokos arisztokrácia
• magyar nemzetiségű
• vidéki paloták, villák
• másrészről az új, tőkés réteg - bank- és gyártulajdonosok
• német, zsidó származásúak többnyire, DE: elmagyarosodás
• városi élet
• a régiek az új embereket nehezen fogadják be

5. A középréteg változó világa

• a középbirtokos nemesség megtartotta a megyei irányító szerepét
• vidéki élet, fényűző világ
• DE: sokan rosszul gazdálkodtak és költekező életet éltek - nem tudták fizetni, "lesüllyedő" réteg: a dzsentri
• kialakult egy új, gazdag polgári réteg
• városi élet
• értelmiségi szerepkör
• a kettő együtt képezte az "úri középosztályt"
• a középréteg alsó részét a kisbirtokos nemesség és a kispolgárság alkották
• hivatalvállalás, tanulás, katonalét jelenthetett felfelé emelkedést

6. Munkások világa

• a új társadalmi réteg
• szakképzett munkaerő és technikus mindig többet keresett - eleinte külföldiek
• a munkások java segédmunkából élt - város szélén, nyomornegyedek alakultak ki

7. A parasztság

• Tagolt társadalom - a gazdag parasztok számára nyitott volt a középréteg is - kiút: az oktatás
• sok paraszt földnélküli 
• mezőgazdasági bérmunka
• kubikus lét
• cselédi sor
• Magyarország a több millió szegény országa

Az önkényuralom évei

1. Haynau rémuralma (1849-50)

• 1849. október 6 - 13 tábornok + Batthyány Lajos kivégzése
• további 120 halálos ítélet + ezrek rabláncon
• nov. 20-án felavatták a Lánchidat
• távollevők elítélése - jelképes akasztások pl. Kossuth Lajos; gr. Andrássy Gyula - "szép akasztott"
• az elnyomás jelképei: Citadella, Új Épület (börtön)

2. Kísérlet a beolvasztásra

• 1850-ben Alexander Bach osztrák belügyminiszter "vette kezébe" Magyarország sorsát
• Bach-rendszer (1850-59)
• beolvasztás - M.o. "lecsupaszítása" + 5 kerületre osztása, német nyelv hivatalos
• reformok:
• polgári törvénykönyv
• oktatási reformok (érettségi; 8 osztályos gimnázium)
• új hivatalnokgárda - "Bach-huszárok" (Széchenyi elnevezése)
• Bach szerint fejlődik az állam - Széchenyi szerint nem

3. Ellenállás

• aktív formái:
• Noszlopy Gáspár felkelése
• Teleki Blanka és a nők  - ereklyegyűjtés
• Libényi János - merénylet az uralkodó ellen
• jeles napok megülése, költemények terjesztése
• Széchenyi: Ein Blick c. pamflettje kifigurázta a Bach rendszert
• 1860-ban megfenyegették - ápr. 7-én meghalt
• gyászolni több mint 80000 fő emlékezett meg róla Pesten
• passzív formák:
• ruházat: gyászruha; jellegzetes magyar ruházat (pl. Attila; Kossuth-szakáll)
• elvonulni a politikától, hivatalviseléstől
• nem fizetni adót
• Nem mindenki tehette meg!

Az ipari forradalom térhódítása és társadalmi hatásai

1. Változások az iparban

• új nyersanyagok és energiaforrások
• szén mellett + újak: elektromosság és a kőolaj
• új iparágak: acélgyártás (Bessemer és Siemens technológiája)
• elektromosság terén két fő újítás:
1. az elektromosság előállítása - dinamó (elve: Jedlik Ányos; szabadalma: Werner Siemens)
2. nagyipari alkalmazása - generátor (Nicola Tesla) és transzformátor (Déri-Bláthy-Zipernowski)
• vegyipar megjelenése - alapanyag a kőolaj
• az új iparágakba tőkét fektetnek - kialakulnak a monopóliumok (a piacot egyedül uraló óriásvállalatok)

2. Mindennapok ipari forradalma

• elektromosság a lakásokban:
1. izzólámpa (Thomas. A. Edison)
• éjszakai életmód kialakulása
• éjszakai műszak megjelenése
2. hírközlés - távközlés:
• elektromos távíró (Edison fejlesztése)
• telefon (Graham Bell)
• telefonhírmondó - telefonközpont (Puskás Tivadar)
• hangrögzítő eszköz - fonográf (Edison)
• vezeték nélküli rádió (Gugliemo Marconi)

3. A közlekedés fejlődése

• vasút és gőzhajózás egyre nagyobb méreteket öltött - megindult a villanymotorok használata is!
• kőolaj felbukkanása
• új üzemanyagokat kísérleteztek ki - gázolaj, benzin
• hasznosítására új motorok (benzinnel az Otto-motor; gázolajjal a Diesel-motor)
• 1900-as évek elejétől az autógyártás új iparággá vált
• Henry Ford és a T-modell (Galamb József szerepe)
• Armand Peugeot; Louis Renault
• Karl Benz

4. A mezőgazdaság változásai

• gépek nagyfokú alkalmazása (traktorok, arató/cséplőgépek)
• műtrágyák és talajjavító szerek használata
• következmények:
1. terméshozam nőtt
2. népességnövekedés folytatódott

5. Munkásmozgalmak kiteljesedése

• a munkásság első megmozdulásai Nagy-Britanniában történtek (chartista mozgalmak; 1830-as évek)
• legnagyobb hatása Karl Marx és Friedrich Engels nézetének volt
• a tőkések és a munkások ellentéte, folyamatos "osztályharcuk" jellemzi a történelmet
• cél: a tőkések hatalmának megtörése forradalmi úton - az "osztályharc" megszűntetése
• tanaikat először a Kommunista Kiáltványban tették közzé (1848) - később marxizmusnak nevezték
• Internacionálé - Nemzetközi Munkásmozgalom a munkásság együttműködésének növelésére
• marxizmust azonban többen továbbgondolták:
• anarchizmus: politikai gyilkosságokkal kell az állam működését gátolni, megdönteni
• szociáldemokrácia: a munkásmozgalomnak a demokrácia keretein belül kell megnyernie harcát
• céljaik: általános választójog
• 8 órás munkanap
• szociális intézkedések (nyugdíj; betegbiztosítás; segélyezési rendszer)
• erre jött létre a II. Internacionálé (1889) - tiltakozásának új eszköze: a sztrájk (a munkások egyoldalú munkabeszüntetése)
• orosz modellek (leninizmus, sztálinizmus) csak a 20. század első felében terjedtek el
• keresztény válasz (keresztény-szociális eszme):
• XIII. Leó pápa körlevele az egész társadalom keresztény szellemben való átalakítása - egyetlen rendszer sem tökéletes, de törekedni kell javításukra!
• Kolping: Katolikus Legényegyletek
• 1800-as évek 2. harmadától jelentős erővé válnak a szociális pártok

A "kis" Napóleon Franciaországa

1. III. Napóleon császársága

• Charles-Louis Bonaparte (1808-1873)
• I. Napóleon unokaöccse
• forradalmár múlt
• 1848-ban a köztársaság elnöke lett
• 1852-től császár
• szabadelvű újító
• jólét a társadalom alsó rétegeinek

2. A francia gazdaság

• nagymérvű fejlődés - csökkenő árak
• modernizáció
• Párizs világvárossá fejlődése ekkor indult meg (sugárutak rendszere, stb.)
• 1870-re az egyik legnagyobb hatalommá vált (kereskedelmi forgalomban 2., ipari hatalomként a 4.)

3. Külpolitika

• III. Napóleon célja: európai vezetőszerep elérése
• ellenfelek:
• Habsburg Monarchia - olasz egységet támogatja
• Orosz Birodalom -Krími háború
• térhódítás Afrikában:
• szuezi csatorna építése
• gyarmatosítás kezdetei
• konfliktus Poroszországgal - belebukik

I. Nagy Lajos, a lovagkirály

1. Nagy Lajos jelleme

Nagy Lajos aranyforintja Szent László királlyal és az Anjou-címerrel

• lovagi mintakép: Szent László
• közepes termetű, bátor
• hobbyk: vadászat, harcászat, csillagászat
• hosszú uralkodás (1342-1382)

2. Lajos külpolitikája

• minden évben háború
• nápolyi hadjáratok
• öccse meggyilkolása miatt
• sikeres, de pénzhiány miatt befejezik + pestis
• Dalmácia visszaszerzése
• 1370: Lajos lengyel király is
• első találkozás a törökökkel

3. Nagy Lajos törvényei

• 1351. évi törvények
• oka: munkaerőhiány - kedvezményekkel elcsalják a kisnemesek jobbágyait
• királyi beavatkozás
• kilenced - minden nemesnek be kell szedni jobbágyaitól!
• úriszék
• ősiség - nincs szabad végrendelkezés
• a nemesek egyenlő jogúak

Nagy Lajos a Képes Krónikában

4. Kultúra az Anjouk alatt

• virágzó irodalmi élet - krónikások kora
• Kálti Márk: Képes Krónika
• Küküllei János: Nagy Lajos viselt dolgai
• Anjou Magyar  Legendárium - képeskönyv a magyar szentekről
• egyetemalapítás Pécsett (1367)
• vár és városépítő politika
• új királyi székhelyek: Visegrád (I. Károly); Buda
• Diósgyőr (I. Lajos vadászó helye)

A 19. századi brit világbirodalom

1. A brit gazdaság

• 1850-re Nagy-Britannia a világ vezető állama - okai:
• 1. az ipari forradalom kiteljesedett - fejlett ipar
• 2. hatalmas gyarmatbirodalom (kiterjedt a világ 1/3-ra) - áruinak van piaca
• a világ pénzügyi központjává vált
• a stabilitás védője: Viktória királynő (1837-1901) - viktoriánus korszak

2. A brit gazdagság

• gazdasági növekedéssel az életszínvonal növekedése is járt
• csökkenő társadalmi feszültségek
• a férfiak java választójogot nyert
• legnagyobb probléma: az ír kérdés
• három alapja a gyűlölködésnek: szegénység + különböző vallási és nemzetiségi ellentétek
• az 1846-os éhínség után kivándorlási hullám az USA-ba

3. A brit gyarmatbirodalom

• hatalmas birtokok már a 18. században is (Kanada, Ausztrália), de ezeket sikerült kiterjeszteni Afrikában és Ázsiában is
• 2 fontos "tartomány":
• India - "a korona ékköve":
• hatalmas nyersanyagkészlet
• rengeteg ember - hatalmas piac
• "Oszd meg, és uralkodj!"-elve alapján az egész félszigetet meghódította a Brit Kelet-indiai Társaság
• szipoly-lázadás (1857-59)
• Kína: jogilag független, DE: hosszas háborúk után (ópium-háború) gazdasági függésbe került (félgyarmat)