Évszámok
1919. január – június
|
a versailles-i (párizsi)
békekonferencia
|
1919 – 1933
|
a weimari köztársaság
Németországban
|
1922. október
|
Mussolinit Olaszország
kormányfőjévé nevezik ki
|
1925
|
locarnói szerződés
|
1929
|
az első ötéves terv és a
kollektivizálás kezdete a Szovjetunióban
|
1929-1933
|
gazdasági világválság
|
1933. január
|
Hitlert kormányfővé nevezi ki
von Hindenburg államfő
|
1933 – 1945
|
náci diktatúra Németországban
|
1935
|
Németország visszaszerzi a
Saar-vidéket
|
1935-36
|
Olaszország háborúja
Abesszíniában (ma: Etiópia)
|
1936. október – november
|
Antikomintern Paktum
(Németország-Olaszország-Japán)
|
1936-1939
|
Polgárháború Spanyolországban
|
1938. március
|
Anschluss – Németország
elfoglalja Ausztriát
|
1938. október
|
müncheni konferencia
|
Személyek
Hitler; Mussolini; Sztálin; Franklin Delano Roosevelt; Mahatma Gandhi;
Georges Clemanceau; Woodrow Wilson; Francisco Franco
Fogalmak
propaganda
|
eszmék, nézetek különféle eszközökkel
való módszeres hirdetése, terjesztése a
társadalom minél szélesebb rétegében – pl. sajtó, rádió, televízió, film,
élőszó, stb. útján.
|
fasizmus
|
szélsőjobboldali mozgalom és diktatúra,
amely eredetileg az 1920-as évek Olaszországában alakult ki. Később Európában
több helyütt létrejöttek hasonló pártok és rendszerek. A szó eredete az ókori
hatalmi jelvény, a vesszőnyaláb (fasces). Ebből alakult ki az olasz fascio
(fásó) szó, amely ekkor „egységet, szövetséget” jelentett. A fasizmus szellem
atyja Benito Mussolini volt.
|
jóvátétel
|
a háborúban okozott károk megtérítése,
amit a háborús vesztes fizet a győztesnek.
|
Népszövetség
|
az 1919-1945 között működő
világszervezet neve.
|
sztálinizmus
|
Sztálin által 1924 és 1953 között a
Szovjetunióban alkalmazott rendszer, mely a szocializmus építéséhez torz
elemeket (személyi kultusz
kialakítása; népirtás; koncepciós perek;
tervgazdálkodás) rendelt hozzá. A
sztálinizmusnak legalább 20 millió halálos áldozata van.
|
koncepciós per
|
olyan jogellenes, törvénysértő eljárás,
ahol előre kigondolt hamis vádak – bizonyítékok, kikényszerített vallomások –
alapján hoztak előre elkészített ítéletet.
|
személyi kultusz
|
az állam, illetve a párt vezetőjének
magasztalása, szinte istenként való dicsőítése. Elsősorban Sztálin, de több
kommunista vezető körül is kialakult.
|
tervgazdálkodás
|
a gazdasági élet irányításának a
szocialista államokban alkalmazott módszere. Előre meghatározott állami célok
érdekében hoznak létre termelőeszközöket, adnak termelési feladatokat.
|
kollektivizálás
|
a termőföld szövetkezetesítése, közös
használatba való vonása. A kommunista agrárpolitika jellemző vonása. Nem
jelenti a földek államosítását!
|
New Deal
|
(új alku): gazdasági (pl.
közmunka-programok) és szociális reformokat (társadalombiztosítás)
megvalósító politika az USA-ban. Célja a gazdasági világválság (1929-33)
politikai, gazdasági és társadalmi hatásainak megszüntetése volt.
|
nácizmus
|
az I. Világháború után létrejött
németországi ideológia, mely a nacionalizmust és a szocializmust kívánta
elegyíteni. Kezdettől fogva jellemezte a fajelmélethez
való ragaszkodás, az antiszeminizmus
és a sovinizmus. Legfőbb képviselője Adolf Hitler és a Német Nemzeti
Szocialista Munkáspárt.
|
fajelmélet
|
a különböző népek, nemzetek, emberfajták
között teljes és nem teljes
értékűeket, magasabb és alacsonyabb rendűeket megkülönböztető elmélet.
|
antiszemitizmus
|
zsidóellenesség, zsidógyűlölet.
|
egypártrendszer
|
egyetlen párt számára uralmára
alapozott politikai rendszer.
|
koncentrációs tábor
|
elsősorban politikai foglyok vagy
származásuk miatt üldözöttek számára létrehozott táborok, ahol őrizték,
illetve elpusztították az ide hurcoltakat.
|
Anschluss
|
Ausztria és Németország egyesülése,
illetve annak terve.
|
