A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Horthy-kor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Horthy-kor. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. szeptember 17., szombat

Válság és kiútkeresés

1. A gazdasági válság és következményei
  • a válság hatása 1931-re érte el Magyarországot - súlyos következmények:
    • gabona árának csökkenése - kisparaszti birtokok tönkrementek
    • ipari termelés jelentős visszaesése
    • a munkanélküliség aránya 10%-ról 35%-ra növekedett
  • politikai következmények:
    • Bethlen lemondása (1931 nyara) - gr. Károlyi Gyula kormánya
    • szélsőségek erősödése
    • megszorító intézkedések bevezetése
  • biatorbágyi merénylet - alkalmat teremtett a szélsőségekkel aló leszámolásra (elsősorban a kommunistákkal)
2. Gömbös diktatúrakísérlete
  • katonai körök Károlyi lemondására veszik rá Horthyt - helyére Gömbös Gyula került
  • egységes kormányprogramot a külpolitikai nyitással hozza összhangba
    • kapcsolat a fasiszta Olaszországgal és a náci Németországgal
      • lett piaca a magyar gabonának
      • revíziós célokat támogató hatalmak
    • kényszerpályára került a magyarországi politika (gazdasági függés!!!)
  • példaképe: Mussolini (de szélsőjobbos gondolatai már Mussolini előtt is megvoltak!)
  • intézkedései:
    • közhivatalokba Gömbös hívei kerültek ("őrségváltás")
    • hadseregbe is a szélsőjobboldaliak kerültek
    • Szociáldemokrata Párt felszámolása
  • 1935. évi választások:
    • Horthy Gömbös kérésére feloszlatta az új parlamentet
    • erőszakos kampányolás (gyomaendrődi sortűz)
    • nyert Gömbös pártja, a Nemzeti Egység Pártja 
  • 1936 tavaszán Bethlen köre és az ellenzék összefogott Gömbössel szemben - alkotmányvédelmi szempontokból - Gömbös elvesztette Horthy bizalmát, de súlyos betegsége miatt nem távolították el hivatalából (halála 1936 októberében)
3. A gazdaság kilábalása
  • új iparágak felfejlődése (vegyipar, stb.)
  • összegzés: Gömbös megtalálta a kiutat a gazdasági válságból, de Magyarország  kiszolgáltatottá vált a náci Németországnak és a fasiszta Olaszországnak - ezzel már 1933-ban előrevetült II. Világháborús szerepünk

2016. szeptember 15., csütörtök

A rendszer megszilárdulása

1. Teleki Pál miniszterelnöksége
  • 1918-ban négy égető probléma:
    1. államforma - 1920-ra megoldódott (király nélküli királyság)
    2. nemzetiségek - az antant megoldotta (Trianon)
    3. választójog - megoldva
    4. földreform - ?
  • 1920-ban földreform Nagyatádi Szabó István vezetésével -  termőterület 8,5%-a szétosztva (1,1 millió hold 300.000 családnak)
    • átlagosan 4 holdas kisbirtokok - az elégedetlenek lecsillapítása
  • numerus clausus ("0. zsidőtörvény") - korlátozza a kisebbségek részvételét a felsőoktatásban
  • királypuccsok:
    • a képviselők java királypárti - bíztatják IV. Károlyt a hazatérésre
    • 1. puccs - 1921 húsvétján: Horthy a nemzetközi helyzetre hivatkozva kibekkeli
    • 2. puccs - 1921 októberében - kisebb csetepaté után Horthy ura maradt a helyzetnek
    • következmény: a királypárti Teleki lemondott - IV. Károly trónfosztása, majd Madeirára száműzik
2.  Bethlen István belpolitikája
  • Teleki utódja gróf Bethlen István - célja: a rendszer megszilárdítása
    • elvetette a szélsőségeket (főként a baloldaliakat)
    • megegyezett a szociáldemokratákkal a politizálásuk szabályairól (1921. dec.)
    • létrejött az Egységes Párt
    • választójog rendeleti úton való módosítása - nyílt szavazás vidéken (Egységes Párt elsöprő győzelme 1922-ben)
    • munkások helyzetét javító törvények (társadalombiztosítás + egyéb juttatások)
  • gazdasági stabilizáció:
    • alaphelyzet: magyar gyáripar nyersanyag nélkül + elszabaduló infláció
    • megoldás: külső segítség - Népszövetségi Kölcsön
        • Nemzeti Bank felállítása
        • megszorítások: adóemelés + elbocsátások a közszférából
    • új pénznem: pengő bevezetése (1926. december végén)
3. Külpolitikai nyitás