A német egység folymata

1. Poroszország felemelkedése

• az egységes német állam vágya a 19. század elején megszületett - 1848-as forradalom során nyilvánvalóvá vált az igény
• Poroszország gazdasági felemelkedése a nyugati tartományok segítségével - hadiipari fejlődés megalapozása
• Bismarck kancellár - keresztülvitte a liberális országgyűlésen a hadsereg reformját
• általános hadkötelezettség elsőként Európában
• modern lőfegyverek (hátultöltős, gyújtószeges puska)

2. A német egység tervei és kerékkötői

• a 19. század közepén két terv alakult ki:
• nagy német egység - Ausztria vezetésével Poroszországgal
• kis német egység - porosz vezetéssel Ausztria nélkül
• Bismarck felismerte, hogy az egységet csak háború útján tudja megteremteni - ehhez:
• le kell győzni Ausztriát
• el kell érni Nagy-Britannia semlegességét 
• meg kell szüntetni Franciaország ellenállását
• szövetséget kell kötni Olaszországgal

3. 1866 - a porosz-osztrák háború

• cél: Ausztria adja fel a német egységesítés tervét
• június-július: porosz támadás észak felől - gyors siker
• csata Königgrätz mellett - porosz siker
• siker okai: gyújtószeges puska, gyors seregmozgás, tömeghadsereg
• békekötés - nincs területi követelés, DE: Ausztria lemond a német egységről
• eközben délen olasz támadás - Velence elfoglalása (ezt békében is megkapták)

4. 1870 - porosz-francia háború

• Franciaország aggódva nézte a német egységesülést - hangot ad ennek
• spanyol trónra is porosz herceget hívtak meg - ezt Franciaország ellenezte
• diplomáciai bonyodalom alakult ki - Bismarck "átértelmezte" a francia követelést, és nyilvánossá tette
• Franciao. hadüzenete
• porosz fölény - jobb ágyúk, jobb mozgósítás, gyors felvonulás
• Sedani csata - III. Napóleon is fogságba esett
• Párizs fellázadt, menesztették az uralkodót - nagy zűrzavar (párizsi kommün) hónapjai
• 1871. január 18-án Versailles-ban kikiáltották a Német Császárság létrejöttét
• békekötés tavasszal: hatalmas összegű hadisarc; a fejlett iparú Elzász-Lotharingia elcsatolása

5. A háború következményei

• egységes német nemzetállam létrejötte Európa közepén
• változó erőegyensúly Európában
• közel 70 éves német-francia ellentét kezdődött - két világháborút idézett elő
• Olaszország a francia helyőrség távozása után elfoglalta Rómát és környékét - befejeződött az olasz egység is!

Az itáliai egységfolyamat

1. Piemont kiemelkedik

• a 19. században megmutatkozott az olasz nép független Itália iránti igénye, de ezt a Habsburgok megakadályozták
• az egységes állam kivitelezését a Szárd-piemonti Királyság vállalta magára
• fontos szereplő Camillo Benso di Cavour, piemonti miniszterelnök
• kiemelte a politikai elszigeteltségből országát - részvétel a krími háborúban (1853-56)
• új szövetség Franciaországgal (1858): francia katonai segítség (200000 fő, cserébe piemonti területek - Savoya, Nizza)

2. Háború a Habsburg Monarchiával

• háború éve: 1859.
• francia-piemonti előrenyomulás Lombardiában (Észak Itália)
• súlyos osztrák vereségek Magenta és Solferino mellett
• hirtelen béke - Lombardia Piemontté
• a béke oka: III. Napóleonnak nem állt érdekében egy erős Olaszország létrejötte
• Cavour lemondott - hamarosan †

3. Garibaldi: mégis olasz egység

• Solferino után a közép-itáliai hercegségek Piemont védelme alá helyezték magukat
• 1860 májusában Giuseppe Garibaldi 1000 katonájával partra szállt Szicíliában - hamarosan Nápolyt is elfoglalta piemonti segítséggel - Róma és környéke még a pápáé, Velence a Habsburgoké
• az európai hatalmak "elnézik" az olasz egységfolyamatot
• 1861-ben népszavazás szentesíti az egységet - az államforma: királyság, Piemont vezetésével

4. Velence és Róma - lásd: a német egység kapcsán

Útban az újabb háború felé

1. Az új háborús tömb kialakulása

• Hitler óvatos lépései a Harmadik Birodalom kialakítására:
• a béke jogtalanságának híresztelése (ebben támogatta Anglia)
• újbóli fegyverkezés + általános hadkötelezettség bevezetése
• bevonulás a Rajna-menti fegyvermentes övezetbe (1935) - népszavazással visszaszerzik a Saar-vidéket (1936)
• megindult a szövetségkeresés az elégedetlen államok között (pl. Ausztria, Magyarország, de Olaszország is)

2. Olaszország és Japán

• Olaszországot is leterítette a gazdasági válság - fegyverkezéssel és hódításokkal próbálja elterelni a figyelmet a válaságról
• háború Etiópia ellen (1935-36) - lassú siker
• a Népszövetség (angol és francia nyomásra) agresszornak nyilvánította - Olaszo. kilépett a szervezetből
• Hitler és Mussolini egymásra találása
• 1936. októberében szövetségkötés - létrejött a "Berlin-Róma tengely"
• Japán
• az I. világháborúban győztes hatalom, de súlyos problémákkal küszködött
• túlnépesedés
• nyersanyaghiány
• válság hatása
• hódításokkal készült problémáit megoldani - célpontok: Mandzsúria (Kína északkeleti része), Indokína (brit és francia gyarmatok) + Ausztrália
• 1932-től ő is agresszor
• 1936. november: csatlakozott a német-olasz szövetséghez - kommunistaellenes szövetség jött létre (Antikomintern Paktum)

3. A német terjeszkedés fokozódása

• szövetségesek birtokában Hitler is merészebben kezdett politizálni
• 1938. március - náci puccs Ausztriában - a Harmadik Birodalom része lett Ausztria (ez az Anschluss)
• a versailles-i békerend felülvizsgálatát kéri Csehszlovákia esetében (a 3 millió csehszlovákiai németre hivatkozik)
• 1938. szeptember vége - négyhatalmi konferencia Münchenben (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország - DE: nincs ott Csehszlovákia!)
• Hitler lemond a további hódításokról, ha megkapja a Szudéta-vidéket
• teljesülnek a követelései + Magyarország és Csehszlovákia viszonyát is felvetik
• Csehszlovákia, a kisantant legerősebb állama bomlásnak indult
• 1939. március - náci puccs Prágában
• Hitler csapatai bevonultak Csehországba (Szlovákia "független" náci bábállam)
• már csak egy lépésre a háború - Nagy-Britannia és Franciország összezárt
• utolsó kérdés: hogyan lehet elkerülni a két frontos háborút?

A Tanácsköztársaság

1. A Tanácsköztársaság létrejötte

• külpolitikai előzmény: Vix-jegyzék - demarkációs vonal kijelölése a Tiszántúlon
• elfogadhatatlan - a Berinkey-kormány lemondott
• új erő: Szociáldemokrata Párt
• új szövetséges keresése: Szovjet-Oroszország
• belső szövetséges: kommunisták - Kun Béla és társai (börtönben)
• pártegyesülés és kommunista hatalomátvétel
• puccs  1919. márc. 21-én - a hatalom a Forradalmi Kormányzótanács kezébe került

2. A tanácshatalom belpolitikája

• intézkedéseik java a társadalom ellenállást váltják ki:
• nagybirtokok szövetkezesítése - nincs földosztás!
• gyárak, bankok államosítása
• folytonos rekvirálások
• választójog megvonása a rendszer ellenségeitől
• közigazgatás átalakítása - tanácsok létrehozása
• kísérlet a munkások helyzetének javítására:
• béremelések
• 8 órás munkanap
• törekvés a higiénia javítására
• vörösterror - "Lenin-fiúk" vidéken, Szamuely Tibor vezetésével

3. Az antant támadása és az ellenforradalmi erők

• kommunizmus terjedésének megakadályozása a cél (egy időben zajlott az orosz polgárháború is)
• 1919. május - cseh és román támadás
• toborzás + támadás ÉK irányába (lásd: Történelmi Atlasz 40. o.)
• cél: egyesülni a szovjet erőkkel
• sikeres előrenyomulás - Stromfeld Aurél irányítása alatt
• tárgyalások az antanttal - visszavonulás a márciusi határok mögé
• kimerült a támadás
• nincs remény szovjet segítségre
• eközben kommunista ellenes erők szerveződnek:
• Arad-Szeged: ellenforradalmi kormány (Horthy Miklós hadügyminiszter)
• Bécs: AntiBolsevista Comité (gr. Bethlen István)

4. A Tanácsköztársaság bukása

• román erők nem vonulnak vissza a demarkációs vonal mögé - júliusban támadás
• júniusi fegyverszünet miatt a katonaság egy része kiábrándult a vezetőségből - dezertálások
• a társadalom életszínvonala romlott:
• jegyrendszer
• állandó rekvirálások
• vörös terror
• diktatúra
• katonai összeomlás - román csapatok bevonultak Budapestre (aug. 1.)
• lemondott a tanácskormány

Nemzetiségek és a társadalom a dualizmus korában

1. Népesség

nemzetiségek aránya 1840 körül

• az ország népessége lassan növekszik
• a lakosság java vidéken élt, de egyre több a városlakó (mintegy 20%)
• a nemzetiségek aránya folyamatosan változik - nagy a kivándorlók aránya (kb. 1,5 millió ember hagyta el az országot)

2. A nemzetiségek helyzete

nemzetiségek aránya 1910.ben

• a politika csak "egy nemzet" vezető szerepét ismerte el - ez a dualizmus alapköve is lett
• egyéni jogokat biztosító törvények vannak, de a nemzetiségeknek ettől több kell - politikai jogokra vágynak (autonómia törekvések)
• a hatalom veszélyforrást lát bennük
• magyarosító törekvések - elindul az asszimiláció (törvényi szabályozás segíti)
• csökken a nemzetiségiek aránya, egyre többen vallják magukat magyarnak 
• zsidók sajátos helyzete
• asszimilálódna, de nem tekintik őket egyenrangú félnek
• fellángoló antiszemitizmus - 1900-ra ellenhatást vált ki: a cionizmust

3. "Kettős társadalom"

A "kettős társadalom"

• a jobbágyfelszabadítás és a törvény előtti egyenlőség megteremtette a polgárosodás alapjait, DE: megmaradtak a régi rendszer emberei is
• a társadalmi rétegződés alapja a vagyon lett - politikai jogokat is ez alapján kapták

4. A "felső tízezer" élete

• egy része a "régi rendből" - nagybirtokos arisztokrácia
• magyar nemzetiségű
• vidéki paloták, villák
• másrészről az új, tőkés réteg - bank- és gyártulajdonosok
• német, zsidó származásúak többnyire, DE: elmagyarosodás
• városi élet
• a régiek az új embereket nehezen fogadják be

5. A középréteg változó világa

• a középbirtokos nemesség megtartotta a megyei irányító szerepét
• vidéki élet, fényűző világ
• DE: sokan rosszul gazdálkodtak és költekező életet éltek - nem tudták fizetni, "lesüllyedő" réteg: a dzsentri
• kialakult egy új, gazdag polgári réteg
• városi élet
• értelmiségi szerepkör
• a kettő együtt képezte az "úri középosztályt"
• a középréteg alsó részét a kisbirtokos nemesség és a kispolgárság alkották
• hivatalvállalás, tanulás, katonalét jelenthetett felfelé emelkedést

6. Munkások világa

• a új társadalmi réteg
• szakképzett munkaerő és technikus mindig többet keresett - eleinte külföldiek
• a munkások java segédmunkából élt - város szélén, nyomornegyedek alakultak ki

7. A parasztság

• Tagolt társadalom - a gazdag parasztok számára nyitott volt a középréteg is - kiút: az oktatás
• sok paraszt földnélküli 
• mezőgazdasági bérmunka
• kubikus lét
• cselédi sor
• Magyarország a több millió szegény országa

Az önkényuralom évei

1. Haynau rémuralma (1849-50)

• 1849. október 6 - 13 tábornok + Batthyány Lajos kivégzése
• további 120 halálos ítélet + ezrek rabláncon
• nov. 20-án felavatták a Lánchidat
• távollevők elítélése - jelképes akasztások pl. Kossuth Lajos; gr. Andrássy Gyula - "szép akasztott"
• az elnyomás jelképei: Citadella, Új Épület (börtön)

2. Kísérlet a beolvasztásra

• 1850-ben Alexander Bach osztrák belügyminiszter "vette kezébe" Magyarország sorsát
• Bach-rendszer (1850-59)
• beolvasztás - M.o. "lecsupaszítása" + 5 kerületre osztása, német nyelv hivatalos
• reformok:
• polgári törvénykönyv
• oktatási reformok (érettségi; 8 osztályos gimnázium)
• új hivatalnokgárda - "Bach-huszárok" (Széchenyi elnevezése)
• Bach szerint fejlődik az állam - Széchenyi szerint nem

3. Ellenállás

• aktív formái:
• Noszlopy Gáspár felkelése
• Teleki Blanka és a nők  - ereklyegyűjtés
• Libényi János - merénylet az uralkodó ellen
• jeles napok megülése, költemények terjesztése
• Széchenyi: Ein Blick c. pamflettje kifigurázta a Bach rendszert
• 1860-ban megfenyegették - ápr. 7-én meghalt
• gyászolni több mint 80000 fő emlékezett meg róla Pesten
• passzív formák:
• ruházat: gyászruha; jellegzetes magyar ruházat (pl. Attila; Kossuth-szakáll)
• elvonulni a politikától, hivatalviseléstől
• nem fizetni adót
• Nem mindenki tehette meg!

Az ipari forradalom térhódítása és társadalmi hatásai

1. Változások az iparban

• új nyersanyagok és energiaforrások
• szén mellett + újak: elektromosság és a kőolaj
• új iparágak: acélgyártás (Bessemer és Siemens technológiája)
• elektromosság terén két fő újítás:
1. az elektromosság előállítása - dinamó (elve: Jedlik Ányos; szabadalma: Werner Siemens)
2. nagyipari alkalmazása - generátor (Nicola Tesla) és transzformátor (Déri-Bláthy-Zipernowski)
• vegyipar megjelenése - alapanyag a kőolaj
• az új iparágakba tőkét fektetnek - kialakulnak a monopóliumok (a piacot egyedül uraló óriásvállalatok)

2. Mindennapok ipari forradalma

• elektromosság a lakásokban:
1. izzólámpa (Thomas. A. Edison)
• éjszakai életmód kialakulása
• éjszakai műszak megjelenése
2. hírközlés - távközlés:
• elektromos távíró (Edison fejlesztése)
• telefon (Graham Bell)
• telefonhírmondó - telefonközpont (Puskás Tivadar)
• hangrögzítő eszköz - fonográf (Edison)
• vezeték nélküli rádió (Gugliemo Marconi)

3. A közlekedés fejlődése

• vasút és gőzhajózás egyre nagyobb méreteket öltött - megindult a villanymotorok használata is!
• kőolaj felbukkanása
• új üzemanyagokat kísérleteztek ki - gázolaj, benzin
• hasznosítására új motorok (benzinnel az Otto-motor; gázolajjal a Diesel-motor)
• 1900-as évek elejétől az autógyártás új iparággá vált
• Henry Ford és a T-modell (Galamb József szerepe)
• Armand Peugeot; Louis Renault
• Karl Benz

4. A mezőgazdaság változásai

• gépek nagyfokú alkalmazása (traktorok, arató/cséplőgépek)
• műtrágyák és talajjavító szerek használata
• következmények:
1. terméshozam nőtt
2. népességnövekedés folytatódott

5. Munkásmozgalmak kiteljesedése

• a munkásság első megmozdulásai Nagy-Britanniában történtek (chartista mozgalmak; 1830-as évek)
• legnagyobb hatása Karl Marx és Friedrich Engels nézetének volt
• a tőkések és a munkások ellentéte, folyamatos "osztályharcuk" jellemzi a történelmet
• cél: a tőkések hatalmának megtörése forradalmi úton - az "osztályharc" megszűntetése
• tanaikat először a Kommunista Kiáltványban tették közzé (1848) - később marxizmusnak nevezték
• Internacionálé - Nemzetközi Munkásmozgalom a munkásság együttműködésének növelésére
• marxizmust azonban többen továbbgondolták:
• anarchizmus: politikai gyilkosságokkal kell az állam működését gátolni, megdönteni
• szociáldemokrácia: a munkásmozgalomnak a demokrácia keretein belül kell megnyernie harcát
• céljaik: általános választójog
• 8 órás munkanap
• szociális intézkedések (nyugdíj; betegbiztosítás; segélyezési rendszer)
• erre jött létre a II. Internacionálé (1889) - tiltakozásának új eszköze: a sztrájk (a munkások egyoldalú munkabeszüntetése)
• orosz modellek (leninizmus, sztálinizmus) csak a 20. század első felében terjedtek el
• keresztény válasz (keresztény-szociális eszme):
• XIII. Leó pápa körlevele az egész társadalom keresztény szellemben való átalakítása - egyetlen rendszer sem tökéletes, de törekedni kell javításukra!
• Kolping: Katolikus Legényegyletek
• 1800-as évek 2. harmadától jelentős erővé válnak a szociális pártok

Német egység - olasz egység gyakorló

A "kis" Napóleon Franciaországa

1. III. Napóleon császársága

• Charles-Louis Bonaparte (1808-1873)
• I. Napóleon unokaöccse
• forradalmár múlt
• 1848-ban a köztársaság elnöke lett
• 1852-től császár
• szabadelvű újító
• jólét a társadalom alsó rétegeinek

2. A francia gazdaság

• nagymérvű fejlődés - csökkenő árak
• modernizáció
• Párizs világvárossá fejlődése ekkor indult meg (sugárutak rendszere, stb.)
• 1870-re az egyik legnagyobb hatalommá vált (kereskedelmi forgalomban 2., ipari hatalomként a 4.)

3. Külpolitika

• III. Napóleon célja: európai vezetőszerep elérése
• ellenfelek:
• Habsburg Monarchia - olasz egységet támogatja
• Orosz Birodalom -Krími háború
• térhódítás Afrikában:
• szuezi csatorna építése
• gyarmatosítás kezdetei
• konfliktus Poroszországgal - belebukik