Nemzetiségek és a társadalom a dualizmus korában

1. Népesség

nemzetiségek aránya 1840 körül

• az ország népessége lassan növekszik
• a lakosság java vidéken élt, de egyre több a városlakó (mintegy 20%)
• a nemzetiségek aránya folyamatosan változik - nagy a kivándorlók aránya (kb. 1,5 millió ember hagyta el az országot)

2. A nemzetiségek helyzete

nemzetiségek aránya 1910.ben

• a politika csak "egy nemzet" vezető szerepét ismerte el - ez a dualizmus alapköve is lett
• egyéni jogokat biztosító törvények vannak, de a nemzetiségeknek ettől több kell - politikai jogokra vágynak (autonómia törekvések)
• a hatalom veszélyforrást lát bennük
• magyarosító törekvések - elindul az asszimiláció (törvényi szabályozás segíti)
• csökken a nemzetiségiek aránya, egyre többen vallják magukat magyarnak 
• zsidók sajátos helyzete
• asszimilálódna, de nem tekintik őket egyenrangú félnek
• fellángoló antiszemitizmus - 1900-ra ellenhatást vált ki: a cionizmust

3. "Kettős társadalom"

A "kettős társadalom"

• a jobbágyfelszabadítás és a törvény előtti egyenlőség megteremtette a polgárosodás alapjait, DE: megmaradtak a régi rendszer emberei is
• a társadalmi rétegződés alapja a vagyon lett - politikai jogokat is ez alapján kapták

4. A "felső tízezer" élete

• egy része a "régi rendből" - nagybirtokos arisztokrácia
• magyar nemzetiségű
• vidéki paloták, villák
• másrészről az új, tőkés réteg - bank- és gyártulajdonosok
• német, zsidó származásúak többnyire, DE: elmagyarosodás
• városi élet
• a régiek az új embereket nehezen fogadják be

5. A középréteg változó világa

• a középbirtokos nemesség megtartotta a megyei irányító szerepét
• vidéki élet, fényűző világ
• DE: sokan rosszul gazdálkodtak és költekező életet éltek - nem tudták fizetni, "lesüllyedő" réteg: a dzsentri
• kialakult egy új, gazdag polgári réteg
• városi élet
• értelmiségi szerepkör
• a kettő együtt képezte az "úri középosztályt"
• a középréteg alsó részét a kisbirtokos nemesség és a kispolgárság alkották
• hivatalvállalás, tanulás, katonalét jelenthetett felfelé emelkedést

6. Munkások világa

• a új társadalmi réteg
• szakképzett munkaerő és technikus mindig többet keresett - eleinte külföldiek
• a munkások java segédmunkából élt - város szélén, nyomornegyedek alakultak ki

7. A parasztság

• Tagolt társadalom - a gazdag parasztok számára nyitott volt a középréteg is - kiút: az oktatás
• sok paraszt földnélküli 
• mezőgazdasági bérmunka
• kubikus lét
• cselédi sor
• Magyarország a több millió szegény országa