1. A magyar gazdaság a birodalmi keretek között- Bécs célja: birodalmon belüli munkamegosztás fenntartása (lásd: Mária Terézia vámrendelete)
- adóbevételek növelésével csökkenteni az államadósságot
2. Átalakulás a mezőgazdaságban
- új növények: kukorica, burgonya
- Magyarország dohánynagyhatalom lett
- európai gyapjúéhség - juhtenyésztés fellendülése
- visszaszoruló marhakereskedelem
- jelentős lótenyésztés - úri mulatság
3. Iparfejlődés sajátosságai
- céhes keretek, de textiliparban, fazekasságban már létrejöhetnek manufaktúrák is
- helyenként manufaktúrák:
- fegyver- és lőszergyártás
- papíripar
- üveg (Herend, Hollóháza)
- Óbudai Hajógyár (1830 után)
- ózdi vasmű (1840 után)
4. Közlekedés: elmaradottság és fejlődés
- úthálózat hiányosságai
- kevés, fejletlen
- drága a távolsági kereskedelem
- gr. Széchenyi István a fejlődés fő motorja
- Dunai Gőzhajózási Társaság - Bécs elérhető 2 nap alatt
- olcsó és gyors szállítás
- Al-Duna szabályozása (1834)
- Tisza szabályozása (1846-tól) Vásárhelyi Pál tervei nyomán
- hídépítés terve Pest-Buda között
- 1842 - alapkő letétele
- 1849 - átadás éve
- vasútvonalak:
- 1. Pest - Vác 1846
- 2. Pest - Szolnok 1848
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése