|
Római
történelem
-
fogalmak –
|
|
patrícius
|
az ókori római társadalom
előkelő nemzetségének tagja.
|
|
plebejus
|
az
ókori római társadalomban az elszegényedett nemzetség-tagokból és
betelepedettekből kialakult réteg tagja.
|
|
konzul
|
Róma
élén álló, évente választott két fő tisztségviselő.
|
|
néptribunus
|
a
plebejusok érdekeit védő választott tisztségviselő az ókori Rómában.
|
|
szenátus
|
a
legfőbb hatalommal rendelkező testület az ókori Rómában, a köztársaság
korában irányította a várost.
|
|
provincia
|
római
alávetett tartomány az ókorban.
|
|
veterán
|
kiszolgált
katona az ókori római hadseregben, aki leszerelés után földet, pénzt kapott.
|
|
legio
|
a
római hadsereg legnagyobb önálló egysége. Létszáma 6000 fő volt.
|
|
helytartó
|
a
római provinciák élére kiküldött állami megbízott, aki általában már
konzulviselt férfi volt. Ő képviselte ott a legfőbb római hatalmat.
|
|
limes
|
a
Római Birodalom védelmi rendszerrel megerősített határa.
|
|
amfiteátrum
|
kör
alakú épület az ókori rómaiaknál; a gladiátor-és állatviadalok megtartására
szolgált. Leghíresebb amfiteátrum a római Colosseum.
|
|
barbár
|
a
rómaiak a határaikon túl élőket nevezték így.
|
|
villa
|
a
vidéki nagybirtok központja a római korban, amely a legkülönfélébb építészeti
kellékekkel el volt látva (padlófűtés, hideg-meleg medence, stb.)
|
|
evangélium
|
görög
szó, jelentése örömhír. Krisztus életének, halálának és feltámadásának
története, illetve az ezt elbeszélő bibliai könyvek neve.
|
|
apostol
|
Jézus
12 tanítványának elnevezése, őket választotta ki a hit terjesztésére.
|
|
vértanú
|
a
hitük mellett kiálló keresztények, akiket a császári hatalom kivégeztetett.
Őket más szóval mártíroknak nevezzük.
|
|
püspök
|
az
egyházmegye főpapja és felügyelője a keresztény egyházban. Az ókorban egy-egy
városközösség élén állt püspök.
|
|
államvallás
|
olyan
vallás, amelyet az állam előnyökben részesít a többivel szemben.
|
|
népvándorlás
|
Ázsiából
kiinduló, Európát érintő nyugati irányú népmozgás, amelynek során a vándorló
népek új hazát kerestek maguknak.
|
- nevek -
Romulus Róma
mondabeli alapítója, Mars isten egyik fia. Nevéhez köthető a város benépesítésének
mondája is.
Remus Romulus
ikertestvére. Miután a jóslatok alapján testvére nyert jogot a város
alapítására, a városfalak kigúnyolása miatt megölték.
Hannibál pun
hadvezér, a második pun háború egyik vezetője. Nevéhez számos itáliai győzelem
köthető, mégsem tudta kiaknázni a lehetőséget, s végül Kr. e. 202-ben Záma
mellett legyőzte P. Cornelius Scipio.
Scipio római
hadvezér a Kr. e. 3. században. A második pun háborúban Hannibál legfőbb
ellenfele. A zámai győzelem után a punok legyőzése miatt a szenátus az
Africanus melléknevet adományozta neki.
Spartacus trák
katona, majd gladiátor a Kr. e. 1. században. A legnagyobb római
rabszolgafelkelés vezetője. A felkelés végén a Via Appián feszítették keresztre
több ezer társával.
Julius Caesar római
államférfi és hadvezér a Kr. e. 1. században. Gallia meghódítása mellett a
legnagyobb polgárháború is az ő nevéhez köthető. Diktátori címe miatt Kr. e.
44-ben orvul megölték.
Marcus Antonius római hadvezér
a Kr. e. 1. században. Julius Caesar halálának egyik megbosszulója. A birodalom
keleti felében vívott háborúkat, majd Augustusszal való összetűzése után
Egyiptomban öngyilkos lett.
Augustus római
államférfi, az első római császár (Kr. e. 27-Kr. u. 14.). A római béke és a
császári jogkör kialakítója. Uralma alatt hódították meg Pannóniát is.
Neró római
császár a Kr. u. 1. században. Főként őrült voltáról és kicsapongásairól
hírhedt uralkodó. Nevéhez köthető az első nagy keresztényüldözés is.
Trajanus római
császár a Kr. u. 1-2. század fordulóján. Uralkodása alatt érte el a birodalom a
legnagyobb kiterjedését.
Livius római
történetíró a Kr. e. 1. században. 152 könyvben írta meg a rómaiak történetét a
város alapításától kezdve koráig. Fontos forrás a korról.
Tacitus római
történetíró a Kr. u. 1. század végén. Augustus uralkodásától Neró haláláig
számol be a császárság történéseiről.
József Jézus
Krisztus apja.
Mária Jézus
Krisztus édesanyja.
Heródes Júdea
királya Jézus Krisztus születésekor. Ő rendelte el a betlehemi
gyermekmészárlást, melynek hírére József és Mária a kis Jézussal elmenekültek
Egyiptomba.
Jézus a
Megváltó. Augustus és Tiberius császár uralkodása alatt Júdeában tevékenykedő
tanító, akit később a kereszténység nagy tisztelettel övezett.
Szt. Péter Krisztus
első „helytartója”, tanításának örököse, a 12 apostol egyike. A keresztény
hagyomány őt tartja az első pápának is.
Szt. Pál zsidó
származású római polgár a Kr. u. 1. században. A keresztények üldözése után egy
jelenés hatására a keresztények egyik apostolává vált. Alakjához köthető az egyház
tényleges megalakulása és pogányok közt való terjedése.
Diocletianus Kr.
u. 3-4. század fordulóján uralkodó császár. A birodalom 3. századi válságát a
társcsászárság és más újítások bevezetésével oldotta meg. Személyéhez köthető
az egyik legnagyobb keresztényüldözés is.
Constantinus Kr.
u. 4. század elején uralkodó császár. Kr. u. 313-ban engedélyezte a
keresztényeknek is a szabad vallásgyakorlatot. Új birodalmi fővárost is
alkotott Keleten (Konstantinápoly), élete végén maga is keresztény lett.
Attila hun
uralkodó a Kr. u. 5. században, az „Isten ostora”. Alatta érte el a Hun
Birodalom a tetőpontját, s az 5. század közepén folyamatosan zaklatta a nyugati
birodalomrészt. Halála után birodalma szétesett.
-
évszámok -
Kr.
e. 753. Róma
alapítása
Kr.
e. 510. A köztársaság
kor kezdete Rómában
Kr.
e. 218-202. A II. pun háború
Kr.
e. 44. Julius
Caesar meggyilkolása
Kr.
e. 27 – Kr. u. 14. Augustus
császársága
Kr.
u. 313. a milánói
ediktum – Constantinus császár engedélyezi a keresztény vallásgyakorlatot
Kr.
u. 395. a birodalom
két részre bontása
Kr.
u. 476. a nyugati
birodalomrész felbomlásának kezdete – az ókor vége
