Idővonalas

Uralkodók, tetteik és a személyek

Hunyadi hadjáratai

Újkori fogalmak

Segédanyag Róma történetéhez

Római történelem - fogalmak –
patrícius	az ókori római társadalom előkelő nemzetségének tagja.
plebejus	az ókori római társadalomban az elszegényedett nemzetség-tagokból és betelepedettekből kialakult réteg tagja.
konzul	Róma élén álló, évente választott két fő tisztségviselő.
néptribunus	a plebejusok érdekeit védő választott tisztségviselő az ókori Rómában.
szenátus	a legfőbb hatalommal rendelkező testület az ókori Rómában, a köztársaság korában irányította a várost.
provincia	római alávetett tartomány az ókorban.
veterán	kiszolgált katona az ókori római hadseregben, aki leszerelés után földet, pénzt kapott.
legio	a római hadsereg legnagyobb önálló egysége. Létszáma 6000 fő volt.
helytartó	a római provinciák élére kiküldött állami megbízott, aki általában már konzulviselt férfi volt. Ő képviselte ott a legfőbb római hatalmat.
limes	a Római Birodalom védelmi rendszerrel megerősített határa.
amfiteátrum	kör alakú épület az ókori rómaiaknál; a gladiátor-és állatviadalok megtartására szolgált. Leghíresebb amfiteátrum a római Colosseum.
barbár	a rómaiak a határaikon túl élőket nevezték így.
villa	a vidéki nagybirtok központja a római korban, amely a legkülönfélébb építészeti kellékekkel el volt látva (padlófűtés, hideg-meleg medence, stb.)
evangélium	görög szó, jelentése örömhír. Krisztus életének, halálának és feltámadásának története, illetve az ezt elbeszélő bibliai könyvek neve.
apostol	Jézus 12 tanítványának elnevezése, őket választotta ki a hit terjesztésére.
vértanú	a hitük mellett kiálló keresztények, akiket a császári hatalom kivégeztetett. Őket más szóval mártíroknak nevezzük.
püspök	az egyházmegye főpapja és felügyelője a keresztény egyházban. Az ókorban egy-egy városközösség élén állt püspök.
államvallás	olyan vallás, amelyet az állam előnyökben részesít a többivel szemben.
népvándorlás	Ázsiából kiinduló, Európát érintő nyugati irányú népmozgás, amelynek során a vándorló népek új hazát kerestek maguknak.

- nevek -

Romulus                      Róma mondabeli alapítója, Mars isten egyik fia. Nevéhez köthető a város benépesítésének mondája is.

Remus                          Romulus ikertestvére. Miután a jóslatok alapján testvére nyert jogot a város alapítására, a városfalak kigúnyolása miatt megölték.

Hannibál                      pun hadvezér, a második pun háború egyik vezetője. Nevéhez számos itáliai győzelem köthető, mégsem tudta kiaknázni a lehetőséget, s végül Kr. e. 202-ben Záma mellett legyőzte P. Cornelius Scipio.

Scipio                            római hadvezér a Kr. e. 3. században. A második pun háborúban Hannibál legfőbb ellenfele. A zámai győzelem után a punok legyőzése miatt a szenátus az Africanus melléknevet adományozta neki.

Spartacus                     trák katona, majd gladiátor a Kr. e. 1. században. A legnagyobb római rabszolgafelkelés vezetője. A felkelés végén a Via Appián feszítették keresztre több ezer társával.

Julius Caesar               római államférfi és hadvezér a Kr. e. 1. században. Gallia meghódítása mellett a legnagyobb polgárháború is az ő nevéhez köthető. Diktátori címe miatt Kr. e. 44-ben orvul megölték.

Marcus Antonius        római hadvezér a Kr. e. 1. században. Julius Caesar halálának egyik megbosszulója. A birodalom keleti felében vívott háborúkat, majd Augustusszal való összetűzése után Egyiptomban öngyilkos lett.

Augustus                      római államférfi, az első római császár (Kr. e. 27-Kr. u. 14.). A római béke és a császári jogkör kialakítója. Uralma alatt hódították meg Pannóniát is.

Neró                              római császár a Kr. u. 1. században. Főként őrült voltáról és kicsapongásairól hírhedt uralkodó. Nevéhez köthető az első nagy keresztényüldözés is.

Trajanus                       római császár a Kr. u. 1-2. század fordulóján. Uralkodása alatt érte el a birodalom a legnagyobb kiterjedését.

Livius                            római történetíró a Kr. e. 1. században. 152 könyvben írta meg a rómaiak történetét a város alapításától kezdve koráig. Fontos forrás a korról.

Tacitus                          római történetíró a Kr. u. 1. század végén. Augustus uralkodásától Neró haláláig számol be a császárság történéseiről.

József                            Jézus Krisztus apja.

Mária                            Jézus Krisztus édesanyja.

Heródes                        Júdea királya Jézus Krisztus születésekor. Ő rendelte el a betlehemi gyermekmészárlást, melynek hírére József és Mária a kis Jézussal elmenekültek Egyiptomba.

Jézus                             a Megváltó. Augustus és Tiberius császár uralkodása alatt Júdeában tevékenykedő tanító, akit később a kereszténység nagy tisztelettel övezett.

Szt. Péter                      Krisztus első „helytartója”, tanításának örököse, a 12 apostol egyike. A keresztény hagyomány őt tartja az első pápának is.

Szt. Pál                          zsidó származású római polgár a Kr. u. 1. században. A keresztények üldözése után egy jelenés hatására a keresztények egyik apostolává vált. Alakjához köthető az egyház tényleges megalakulása és pogányok közt való terjedése.

Diocletianus                Kr. u. 3-4. század fordulóján uralkodó császár. A birodalom 3. századi válságát a társcsászárság és más újítások bevezetésével oldotta meg. Személyéhez köthető az egyik legnagyobb keresztényüldözés is.

Constantinus               Kr. u. 4. század elején uralkodó császár. Kr. u. 313-ban engedélyezte a keresztényeknek is a szabad vallásgyakorlatot. Új birodalmi fővárost is alkotott Keleten (Konstantinápoly), élete végén maga is keresztény lett.

Attila                             hun uralkodó a Kr. u. 5. században, az „Isten ostora”. Alatta érte el a Hun Birodalom a tetőpontját, s az 5. század közepén folyamatosan zaklatta a nyugati birodalomrészt. Halála után birodalma szétesett.

- évszámok -

Kr. e. 753.                      Róma alapítása

Kr. e. 510.                      A köztársaság kor kezdete Rómában

Kr. e. 218-202.              A II. pun háború

Kr. e. 44.                        Julius Caesar meggyilkolása

Kr. e. 27 – Kr. u. 14.     Augustus császársága

Kr. u. 313.                     a milánói ediktum – Constantinus császár engedélyezi a keresztény vallásgyakorlatot

Kr. u. 395.                     a birodalom két részre bontása

Kr. u. 476.                     a nyugati birodalomrész felbomlásának kezdete – az ókor vége

Világ a két világháború között

Évszámok

1919. január – június	a versailles-i (párizsi) békekonferencia
1919 – 1933	a weimari köztársaság Németországban
1922. október	Mussolinit Olaszország kormányfőjévé nevezik ki
1925	locarnói szerződés
1929	az első ötéves terv és a kollektivizálás kezdete a Szovjetunióban
1929-1933	gazdasági világválság
1933. január	Hitlert kormányfővé nevezi ki von Hindenburg államfő
1933 – 1945	náci diktatúra Németországban
1935	Németország visszaszerzi a Saar-vidéket
1935-36	Olaszország háborúja Abesszíniában (ma: Etiópia)
1936. október – november	Antikomintern Paktum (Németország-Olaszország-Japán)
1936-1939	Polgárháború Spanyolországban
1938. március	Anschluss – Németország elfoglalja Ausztriát
1938. október	müncheni konferencia

Személyek 

Hitler; Mussolini; Sztálin; Franklin Delano Roosevelt; Mahatma Gandhi; Georges Clemanceau; Woodrow Wilson; Francisco Franco

Fogalmak

propaganda	eszmék, nézetek különféle eszközökkel való módszeres hirdetése, terjesztése  a társadalom minél szélesebb rétegében – pl. sajtó, rádió, televízió, film, élőszó, stb. útján.
fasizmus	szélsőjobboldali mozgalom és diktatúra, amely eredetileg az 1920-as évek Olaszországában alakult ki. Később Európában több helyütt létrejöttek hasonló pártok és rendszerek. A szó eredete az ókori hatalmi jelvény, a vesszőnyaláb (fasces). Ebből alakult ki az olasz fascio (fásó) szó, amely ekkor „egységet, szövetséget” jelentett. A fasizmus szellem atyja Benito Mussolini volt.
jóvátétel	a háborúban okozott károk megtérítése, amit a háborús vesztes fizet a győztesnek.
Népszövetség	az 1919-1945 között működő világszervezet neve.
sztálinizmus	Sztálin által 1924 és 1953 között a Szovjetunióban alkalmazott rendszer, mely a szocializmus építéséhez torz elemeket (személyi kultusz kialakítása; népirtás; koncepciós perek; tervgazdálkodás) rendelt hozzá. A sztálinizmusnak legalább 20 millió halálos áldozata van.
koncepciós per	olyan jogellenes, törvénysértő eljárás, ahol előre kigondolt hamis vádak – bizonyítékok, kikényszerített vallomások – alapján hoztak előre elkészített ítéletet.
személyi kultusz	az állam, illetve a párt vezetőjének magasztalása, szinte istenként való dicsőítése. Elsősorban Sztálin, de több kommunista vezető körül is kialakult.
tervgazdálkodás	a gazdasági élet irányításának a szocialista államokban alkalmazott módszere. Előre meghatározott állami célok érdekében hoznak létre termelőeszközöket, adnak termelési feladatokat.
kollektivizálás	a termőföld szövetkezetesítése, közös használatba való vonása. A kommunista agrárpolitika jellemző vonása. Nem jelenti a földek államosítását!
New Deal	(új alku): gazdasági (pl. közmunka-programok) és szociális reformokat (társadalombiztosítás) megvalósító politika az USA-ban. Célja a gazdasági világválság (1929-33) politikai, gazdasági és társadalmi hatásainak megszüntetése volt.
nácizmus	az I. Világháború után létrejött németországi ideológia, mely a nacionalizmust és a szocializmust kívánta elegyíteni. Kezdettől fogva jellemezte a fajelmélethez való ragaszkodás, az antiszeminizmus és a sovinizmus. Legfőbb képviselője Adolf Hitler és a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt.
fajelmélet	a különböző népek, nemzetek, emberfajták között  teljes és nem teljes értékűeket, magasabb és alacsonyabb rendűeket megkülönböztető elmélet.
antiszemitizmus	zsidóellenesség, zsidógyűlölet.
egypártrendszer	egyetlen párt számára uralmára alapozott politikai rendszer.
koncentrációs tábor	elsősorban politikai foglyok vagy származásuk miatt üldözöttek számára létrehozott táborok, ahol őrizték, illetve elpusztították az ide hurcoltakat.
Anschluss	Ausztria és Németország egyesülése, illetve annak terve.