A "Napkirály" Franciaországa

1. Franciaország és a harmincéves háború (1618-1648)

• protestáns német fejedelmek vs. Habsburgok - európai méretű háború lett
• Franciaország érdekelt a Habsburg vereségben - beszállt protestáns oldalon
• hatalmas pusztítás
• Habsburg vereség
• Franciao. lett Európa legnagyobb hatalma

2. A Napkirály uralkodása (1643-1715)

• korlátlan királyi hatalom kiépítése XIV. Lajos uralkodása alatt

• engedély nélkül nincs semmi sem
• miniszterei és hivatalnokai szakemberek
• nemesi társadalom alulról megnyílt - pénz révén be lehetett kerülni (lásd: taláros nemesség)
• korlátlan királyi hatalom? Köti őt:
• törvények
• kiváltságok
• vallás
• célja: bevételek növelése
• adószedés modernizálása

3. Versailles fényei

• kiadásai:
• állandó háborúk - állandó zsoldos sereg
• új, hatalmas palota Versailles-ban
• hatása:
• példáját követik a politikában
• divatot teremt
• francia kultúra és tudományosság terjed (felvilágosodás gyökerei)

Anglia, "a tengerek királynője"

1. Reformáció Angliában

• okai:
• VIII. Henrik veszélyben látta uralkodóházának utódlását - új házasságot sürgetett
• pápai engedély hiánya - a király elszakítja országát Rómától
• terjednek a reformáció tanai is
• erőszakos visszatérítési kísérlet Véres Mária idején
• I. Erzsébet (1557-1603) végleg a reformáció irányába terelte az angolokat

2. A tőkés fejlődés jelei Angliában

• Anglia gyors fejlődésnek indult a 16. században
• átalakult a gazdasága - vetésforgó és szabad bérlők megjelenése
• bekerítések - megnövekvő juhtenyésztés, megnövekvő haszon
• gyarmatok szerzése Észak-Amerikában
• I. Erzsébet alatt Spanyolország legyőzésével (1588) tengeri nagyhatalom lett Anglia

3. Vallási és politikai ellentétek a 17. században

• gazdasági és politikai ellentétek a régi és az "új" gazdagok között
• király és a parlament (törvényhozás) egyensúlya megbomlott I. Károly alatt
• katolikus király gyanús a protestáns parlament előtt

4. Polgárháború és forradalom

• polgárháború: fegyveres küzdelem, melyben egy ország lakosai egymás ellen harcolnak
• királypártiak ("gavallérok") vs. parlamentiek ("kerekfejűek")
• a király erői kezdtek jobban
• Cromwell vezetésével nyertek a parlamentiek
• 1649: a király kivégzése - köztársaság Angliában
• vezetője: Cromwell
• külpolitikai sikerek: Írország és Skócia elfoglalása + Hollandia legyőzése
• Cromwell halála után visszaáll a királyság
• a lefejezett király fiainak uralma alatt ismét kényes egyensúly a parlament és az uralkodó között
• 1689-ben elűzik a katolikus királyt - helyére protestáns uralkodó került
• létrejött egy új egyensúly - az alkotmányos királyság

5. Alkotmányos királyság

• új államforma lényege a hatalom megosztása
• a törvényeket a parlament hozza
• a törvényeket a parlamentnek felelős kormány hajtja végre
• a törvények ellen vétőket egy független bíróság ítéli el
• a király szerepe a külpolitikai irányításra korlátozódik + irányvonalakat mutathat a belpolitikának

király	parlament (választott képviselők)	ellenőriz	kormány	független bíróságok
uralkodik, de nem kormányoz	törvényhozás	felelős	irányítja az államszervezetet	igazságszolgáltatás

Spanyolország hanyatlása és Németalföld felemelkedése

1. Spanyolország a világhatalom

• Habsburgok Károly elődeinek házassága révén néven német-római császár és spanyol király lett egy időben
• a felfedezések hatására:
• a birodalom hatalmasra bővült
• gazdag arany- és ezüstlelőhelyekhez jutott
• hatalmas birodalom = sok ellenség, sok háború
• harc a franciákkal és a velük szövetkező törökökkel
• belső harc a protestánsokkal
• V. Károly lemondott - a birodalom szétosztása (1556)
• a nyugati rész (Spanyolország, az Újvilág és a Németalföld) fiáé, II. Fülöpé lett
• keleti rész testvéréé, Ferdinándé

2. Németalföldi szabadságharc

• Németalföld a spanyol korona leggazdagabb európai tartománya, DE: terjed itt is a reformáció
• II. Fülöp alatt adóemelés és protestánsüldözés - lázadás
• 1581 Németalföld északi része, Hollandia függetlenné vált

3. Hollandia a fejlődés élén

• a fejlődés okai:
• termőföld nyerése a tengertől
• fejlett mezőgazdaság (vetésforgó)
• új politikai rendszer: köztársaság
• portugál gyarmatok megszerzése és a világkereskedelem ellenőrzése

• fejlett ipar
• legfontosabb holland "termékek":sajt, tulipán, textíliák

4. Spanyolország hanyatlása

• hatalmas gazdagság a gyarmatok révén, DE:
• hatalmas költségeket emészt fel a hadsereg fenntartása
• az ipar és kereskedelem fejlődését a törvények akadályozzák
• más országokból hozzák be az iparcikkeket - a pénz áramlik ki az országból
• 1572 Lepanto: spanyol győzelem a török flotta felett
• 1588 a spanyol flotta fele megsemmisült az Anglia elleni harcban - vereség Hollandiától is
• a tenger feletti uralom elvesztése

Nagy földrajzi fölfedezések

1. Újkor kezdete

• újkor: történelmi kor a középkor után, Amerika felfedezésétől számítjuk kezdetét
• újkor beosztása: kora újkor (16-18. század)

2. Új útvonalak szükségesek

• miért kellettek új útvonalak?
• szárazföld távolsági kereskedelem drága lett
• török "közvetítés" megjelenése
• megnövekedett az arany iránti igény
• mi segítette az új útvonalak felfedezését?
• új találmányok elterjedése (karavella-hajótípus; iránytű; asztrolábium)
• portugál tengerésziskola vívmányai, felfedezései

3. Jelentősebb fölfedezőutak

• portugál utak (Afrika megkerülésével India felé):
• Bartolomeu Díaz (1489; Jóreménység-fokig)
• Vasco da Gama (1497/98; India)
• spanyol felfedezők útjai (Nyugat felé):
• Kolombusz útjai (1492 + három út)
• Amerigo Vespucci (felismerte, hogy új kontinensről van szó)
• Fernando Magellán (1519-22; Föld megkerülése)
• 1494 pápai felosztás a két hódító csapat között

4. A fölfedezések következményei

• az őslakosok kényszermunkája és nagy mérvű pusztulása
• rengeteg arany és ezüst áramlott Európába
• új növények jelentek meg
• megindul a gyarmatbirodalmak kiépítése

A vallás megújulása

1. A reformáció kezdete

• a katolikus egyház nem áll hivatása magaslatán a 15. században (reneszánsz pápák, családos papok)
• a hit "mellékes" szálait  tették meg első helyre (pl. szentek túlzott tisztelete)
• búcsú: túlvilági büntetés teljes/részleges elengedése - gyónás+szentáldozás+jócselekedet -ez utóbbit váltották ki pénzen (búcsúcédulákkal)
• botrány Németföldön: búcsúcédulák ára egy eladósodott német püspök hitelét törlesztette - ez ellen lépett föl Luther 1517-ben Wittenbergben
• Luther nézetei:
• hit forrása a Biblia - mindenki saját nyelvén olvassa
• nem kell papság - nem kell Egyház
• az egyházi vagyon a világi fejedelmeké legyen (sok fejedelem támogatta)
• reformáció terjedésének okai:
• könyvnyomtatás terjedése
• világi fejedelmek támogatása

2. A reformáció irányzatai

• Luther nézeteit sokan átvették és átalakították - rengeteg ága lett a reformációnak
• protestáns = a reformáció irányzatát követő
  
• reformáció ágai:
• lutheránus =evangélikus
• kálvini = református
• szentháromságtagadó = unitárius
• újrakeresztelő = baptista
• anglikán = az angol reformáció hívei

3. A katolikus megújulás

• válasz a reformációra: a Trienti Zsinat
• papság megújítása - képzettség növelése
• püspökök többet törődjenek az egyházmegyéjükkel
• új, tanító szerzetesrendek létrejötte:
• jezsuiták - Loyolai Szent Ignác
• piaristák - Kalazanci Szent József
• közös bennük: tanító rendek, szegényeket és gazdagokat egyaránt
• új művészeti irányzat: a barokk

4. A reformáció következményei

• művelődés fejlődése: anyanyelv fejlődése, Bibliafordítások, új iskolák és iskolatípusok
• nyomdák terjedése
• vallásüldözés mindkét részről + hitviták és vallásháborúk ("Harmincéves háború", 1618-1648)

Ország - uralkodók - jellemzők

Ország	Uralkodók	Jellemzők
Portugália		·        gyarmatok Afrikában és Indiában ·        keleti fűszerkereskedelem urai a 16. században
Spanyolország	V. Károly (1519-1556) II. Fülöp	·        gyarmatok Dél- és Közép-Amerikában ·        arany- és ezüstbányászat → hatalmas gazdagság ·        kereskedelem: behozatal iparcikkekből → kiáramló nemesfémhozam → lassú hanyatlás V. Károly után
Franciaország	XIV. Lajos (1643-1715)	·        a „harmincéves háború” (1618-1648) nagy nyertese ·        korlátlan királyi hatalom kiépítése ·        aranykivitel akadályozása védővámokkal → növekvő királyi jövedelem ·        állandó zsoldossereg ·        pompás királyi kastélyok (pl. Versailles)
Hollandia	Köztársaság (1581 óta)	·        spanyol iga lerázása a 16. század végén ·        „tenger fuvarosai” – a világkereskedelem központja lett ·        területek a tengertől → fejlett mezőgazdaság (tulipán, sajt, szélmalmok) ·        fejlett ipar (manufaktúrák)
Angol Királyság	VIII. Henrik I. Erzsébet I. Károly	·        gazdaság alapja: juhtenyésztés → fejlett textilipar és kereskedelem – növekvő állami bevételek ·        kalózkodás → hatalomátvétel a tengerek fölött („A tengerek királynője”) ·        polgárság megerősödése → beleszólnának a politikába → forradalom ·        alkotmányos királyság
Orosz Cárság	I. Nagy Péter (1682-1725)	·        új főváros Nyugaton (Szentpétervár) ·        flottaépítés + lassú fejlődés kezdete

A katolikus megújulás

A katolikus megújulás

"Mindent Isten nagyobb dicsőségére"

Zsinati előzmények

• zsinat összehívására és az egyház reformjára már a reformáció előtt támadt igény
• Spanyolországban már a 16. század elején megindult a reform - a papképzésre kollégiumokat (más néven szemináriumot) és egyetemet hívnak életre
• megindult egyes rendek reformja is (ferencesek, bencések, kamalduliak)

A katolikus Egyház "válasza" - Trienti Zsinat*

•  zsinat összehívását több tényező is nehezítette: a protestánsok féltek attól, hogy elítélik nézeteiket; ne a pápa ülnököljön, legyen tőle szabad, független; világiak is szavazhassanak; német földön legyen
• V. Károly császár sem akarta a pápa befolyását erősíteni
• német földön lett - Trientben (ma: Trento, Olaszország - a 'Tridenti Zsinat' forma hibás és kerülendő!)
• 1545-1563 között négy ülésszak
• legfontosabb határozatok:

1. teológiáról: a szentek tisztelete és a szent hagyomány megmaradt; 7 szentség; az üdvözülésről...
2.  papságról: a papság képzettségét és fegyelmét növelni kell - szemináriumok, egyetemek útján; a püspökök állandóan felügyeljék papjaikat látogatásaikkal- így javarészt egyházmegyéjükben kell tartózkodniuk

A zsinat értékelése

A zsinat addig soha nem látott mértékben egységesítette nézeteit a szentekről, a szent hagyományról és szentségekről. Ugyanígy nagyfokú egységesítés ment végbe a liturgiát illetően is: eddig országonként eltérő volt a szentmise menete, volt helyi sajátosság is - a trienti zsinat egységes misekönyv összeállítását szorgalmazta. Hatását az is növelte, hogy a 19. század végéig nem hívtak össze egyetemes zsinatot, s a liturgia változása is csupán a II. vatikáni zsinattal következett be (1962-65).

Kalazanci Szt. József

A megújulás rendje - jezsuiták

• alapító: Loyolai Szt. Ignác - katona, de súlyos sérülése után "szakmát" váltott: papi tanulmányokat folytatott
• a rend célja: "A Társaságot a lelkeknek a keresztény életben és keresztény tanításban való előmenetele céljából alapították, valamint a hit terjesztésére. ...[ez] mindenekelőtt pedig a gyermekek és tanulatlanok keresztény oktatásával történik."**
• elsősorban fejedelmi udvarok megbízásából tevékenykednek a reformáció által leginkább fenyegetett államokban
• jelmondatuk: "Mindent Isten nagyobb dicsőségére"
• más rendek is alakultak a megújulás jegyében - piaristák, avagy kegyesrendiek [Ordo Scholarum Piarum]: Kalazanci Szt. József rendje szintén az oktatásban látja a megoldást, de a szegények oktatásával

A megújulás művészete - a barokk

• barocco - 'szabálytalan gyöngy'
• 1580-1750 között jelentkező stílusirányzat 
• meghökkentő formákat, erős érzelmeket kifejező művészeti irányzat a festészetben, szobrászatban és építészetben



Velázquez: Krisztus a keresztfán (1631)

• festészetben pl. Diego Velázquez képei; szobrászatban Bernini: Szent Teréz extázisa; építészetben pl. Il Gesú templom.
• barokk zene is létezik: Antonio Vivaldi: Négy évszak; Johann Sebastian Bach művei 

Összegzés

A katolikus megújulás nem csak a trienti zsinat egységesítő hatásában, hanem annak végrehajtásában érhető tetten, ugyanis hiába hozták volna a zsinati határozatokat, ha azokat nem hajtották volna végre. Az új rendek, a "trienti püspökideálok" és a megújuló művészet nagy hatással volt az emberekre. A megújulás képessége volt az, amely életképessé tette a katolikus egyházat a reformációval szemben. Az a tény, hogy világi hatalmak (elsősorban a Habsburgok) a katolicizmus mellett tették le voksukat, nagyban növelte a terjedés helyét és esélyeit. Mindazonáltal a zsinati határozatok végrehajtására néhol csak egy évszázad múlva került sor (pl. Magyarországon).

* Trienti Zsinat elnevezés használatáról megoszlanak a vélemények - a Trident alak hibás, helyette inkább ezt választottam

** az idézet Gárdonyi Máté: Bevezetés c. művének 226. oldaláról való

[Felhasznált irodalom:

Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. JEL Kiadó, Bp., 2006. 220-243. o.

Gárdonyi Máté: A Trentói Zsinat teológiai jelentősége. Vigilia 1999/5.

Magyar Katolikus Lexikon on-line verziójának egyes szócikkei (lexikon.katolikus.hu)

Wikipédia egyes szócikkei (főként képek)

A szentek élete on-line verzió Loyolai Szt. Ignác és Kalazanci Szt. József (http://www.katolikus.hu/szentek)]

Reformáció

Luther fellépése

• 1517. október 31. nyilvánosságra hozza 95 pontját
• csak a Biblia kell az üdvözüléshez ('Sola Scriptura') - elvetette a pápaságot
• a pápa kiközösítette - V. Károly császár birodalmi átokkal sújtotta
• Bölcs Frigyes rejtegeti Wartburgban - itt fordította le a Bibliát német nyelvre
• megindult a politikai reformáció is (az egyházi földeket világi fejedelmek veszik át, az egyházi közösségeket az 'állam' támogatta) - ez sok főúr számára tette vonzóvá Luther tanait

Vallásháború

• V. Károly békíteni próbált, de nem sikerült - protestáns fejedelmek szövetsége (Schmalkadeni szövetség)
• 1552-re legyőzik a császárt - 1555 augsburgi vallásbéke
• a katolikus és evangélikus rendek megegyeznek: "Akié a föld, azé a vallás." (Cuius regio, eius religio.) vagyis az alattvalók vallását az urak vallása határozza meg

Kálvin János (1509-1564)

Kálvin János és tanai

• francia származás, egyházi tanulmányok Párizsban, majd menekülni kényszerül Svájcba (Bázel, Genf)
• nagy hatással volt rá Luther, de Zwingli is
• fő műve: Tanítás a keresztény vallásra (Religionis Christianae Institutio, Bázel 1536) - "Isten csak azokat üdvözíti, akiket akar, így azt az ember tettei nem befolyásolják(lehet akármilyen jó, vagy rossz); persze Isten irgalma végtelen" (predestináció = eleve elrendelés tana)
• csak két szentséget ismert el, mint Luther (keresztség, úrvacsora)
• Genfben az elképzelései szerinti egyházi közösséget alakított ki (akinek nem tetszett, azt a városi hatóságok ítélték el - 1541-46 között 56 halálos ítélet, 78 száműzetés)

Reformáció terjedése

• a 16. században igen gyorsan terjed - magyarázza a történelem folyását, a török pusztítását
• lutheri/evangélikus - Német-római Császárságon belül, Dánia, Svédország, Magyarországon belül a német nyelvterületeken
• kálvini/református - Svájc, Franciaország, Anglia, Skócia, Németalföld északi része (ma Hollandia) Magyarország

Összegzés

A reformáció meghirdette a Bibliához és a Jézusba vetett hithez való visszatérést. Ennek következménye a jelenlegi egyházszervezetnek és a szentek tiszteletének elvetése volt. Az evangéliumi életet a Biblia közzétételével (anyanyelvi kinyomtatás) és annak tanult magyarázatával akarták elérni. A pápaság azért nem érthetett egyet a reformációval, mert azok már túl mentek egy határon, s a fennálló hittani rendet jelentősen károsították, változtatták (szentségek tana, szentek tisztelete). A reformáció gyors terjedését segítette az egyház tagadó álláspontja (nem akartak változtatni a visszás életmódon), a világi fejedelmek támogatása és a császárság-pápaság harcának újbóli kiéleződése.

[Források:

Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. JEL Könyvkiadó, Bp., 2006.

Lőrinc László: A kora újkor. AKG Kiadó, Bp., 1995.

Magyar Katolikus Lexikon on-line verzió lexikon.katolikus.hu

Wikipédia (Bölcs Frigyes, Schmalkadeni szövetség, Ulrich Zwingli)]