2015. március 17., kedd

A háború második szakasza (1941. június - 1943. február)

1. Szövetségkeresés hónapjai

  • Hitler a sikertelen angliai csata után új szövetségeseket keres
    • célja: Szovjetunió lerohanása
    • újonc a táborban: Japán bevonása - létrejött a háromhatalmi egyezmény
  • Churchill célja Nagy-Britannia megerősítése
    • kölcsönbérleti szerződés az USA-val
    • Rooseveltet is hadba csábítani (jó indok kell...)
  • a balkáni háború és az afrikai hadszínterek lassítják Hitler keleti hadjáratának kibontakozását
2. Szovjetunió lerohanása (Barbarossa-terv)
  • Sztálint több csatorna is figyelmeztette, de mégis váratlan a támadás híre
  • 1941. június 22. az offenzíva megindulása
  • gyors német előrenyomulás három irányban is
    • északra Leningrád felé
    • keleti irányban Moszkva felé
    • délkeleti irányban Kaukázus felé 
  • október elejére a német csapatok Moszkva alatt, de a támadás megtorpant
  • december 7-én megindult a szovjet ellentámadás is - Zsukov marsall irányításával
  • német megtorpanás okai:
    • utánpótlás útvonalak megnyúltak
    • szovjetek kifogyhatatlan emberanyaga + diktatórikus vezetést nem érdekli az áldozatok száma
    • új fegyverek (pl T-34-es harckocsi, stb.)
    • beköszöntő tél
  •  Szovjetunió (továbbiakban Szu) elleni támadás összekovácsolta Nagy-Britanniát, USA-t és a Szu-t
    • 1941 augusztusa - Atlanti Charta
    • kölcsönbérleti szerződés kiterjesztése a Szu-ra is!
    • létrejött a Szövetséges tábor
3. A csendes-óceáni hadszíntér kialakulása (1941. dec. - 1942. aug)
  • Japán a '30-as évektől terjeszkedő politikát folytatott térségében
    • céljuk: Japán hatalmának kiterjesztése a Csendes-óceán térségére
    • eszközük: háromhatalmi egyezmény + semlegességi szerződés a Szu-val
  • december 7-én támadás Pearl Harbour ellen
    • cél: az USA Csendes-óceáni flottájának kikapcsolása
    • az USA belépett a II. Vh-ba - dec. 11-én német és olasz hadüzenet is megérkezett
  • Japán 1942-ben 3 fő irányban támad:
    • Fülöp-szk. + Indonézia
    • a kontinensen: Hongkong (1941. dec.), Szingapúr (1942. febr.), Burma (1942. ápr.)
    • Óceánia: amerikai támaszpontok lerohanása
  • 1942. június - a Midway- szigeteki csatában az USA megállította a japán terjeszkedést, szövetséges fölény kezdett kialakulni...
4. Az afrikai hadszíntér (1941. febr. - 1942. nov.)
  • előzmények: Olaszország támadása az angol kézen lévő Egyiptom ellen gyorsan kifulladt
  • 1941. februárjában Hitler Erwin Rommel tábornokot küldte Afrikába jelentős csapatok élén
    • megállítják az angolokat
    • 1942 első felében támadás az angolok ellen, de májusra a támadás leállt
    • októberben El-Alamein mellett az angol Montgomery tábornok legyőzte Rommelt, aki hátrálni kényszerült
  • 1942 novemberében amerikai csapatok Marokkóban szálltak partra - Rommel két tűz közé került, szövetséges fölény alakult ki...
5. Német ellentámadás és Sztálingrád ostroma (1942. jún. - 1943. febr.)
  • 1942 tavaszán a németek megállították a szovjet előrenyomulást és ellentámadásba kezdtek, augusztusban a Volga-folyóig jutottak
    • a döntő ütközet színtere: Sztálingrád
    • a németek minden lehetőt bevetettek, de nem tudták elfoglalni a várost
    • a szovjetek november 19-én bekerítették a várost -  a csapdába esett a németek 1943. február 2-ig  tartották magukat...
  • a frontot eközben a Don-folyóig nyomták vissza a  szovjetek - 1943 januárjában áttörték a vegyes felszereltségű, náci szövetséges csapatok alkotta frontot (doni katasztrófa)
  • a német csapatok ugyanott sorakoztak 1943 tavaszán, mint egy évvel korábban, csak jóval nagyobb veszteségekkel - a keleti fronton a szovjetek erőfölénye kezdett érvényesülni...

A szabadságharc bukása

1. Helyzetkép 1849 nyarán

  • az ország gazdaságilag kimerült - a hadianyag és élelmiszerellátás akadozott
  • sok az újonc honvéd
  • az erőviszonyok egyenlőtlenül eltolódtak:
    • 173000 honvéd vs. 175000 osztrák + 200000 orosz
    • Görgei vs. Haynau + Paszkievics
  • haditerv: a seregtestek egyesével történő legyőzése
  • központi gyülekezőhely: Szeged - Arad - Temesvár háromszög
2. A végső stádium
  • Görgei Pest felé hátrál, de Vácnál oroszok térítik el - Debrecen irányába került Szeged (25.) felé (magával csalta az oroszokat)
  • Bem Erdélyben tartóztatja az oroszokat
    • július 31. segesvári (24.) csatavesztés (+ Petőfi eltűnése)
    • augusztus 6. nagyszebeni vereség - felbomlott az erdélyi sereg
  • Dembinski lett a fővezér
    • Szegedről hátrálva csatát veszt - leváltják
  • augusztus 9. Bem Temesvárnál (26.) szenved vereséget - elmenekül
  • augusztus 10. az aradi (28.) országgyűlés lemondott - Kossuth teljhatalmat ad Görgeinek
  • augusztus 13. Világos (27.) mellett letette a fegyvert Görgei
  • Klapka még októberig kitartott Komáromban (8.) - szabad elvonulást kapott
3. A megtorlás
  • Haynau, a "bresciai hiéna" hírhedt volt megtorlói módszereiről - ezért kapta megbízatását
  • a tisztek összegyűjtése - szeptember a rögtönítélő bíróságok működésének ideje
  • október 6. Latour miniszter kivégzésének évfordulójára tervezte a kivégzéseket
    • 13 tábornok
    • gr. Batthyány Lajos kivégzése
  • 1850 nyaráig kb. 130 kivégzés + több ezren várfogságba kerültek
  • a honvédek javát kényszersorozással a császári seregbe utalták (akár 20 éves kötelező szolgálattal!)

2015. március 12., csütörtök

A szabadságharc tetőpontja - a tavaszi hadjárat

1. Közvetlen előzmények

  • Miskolc környékén sikeresen egyesültek az osztrákok ellen vonuló csapatok
  • kápolnai csata elvesztése (1849. febr. 27) hátráltatta az előkészületeket
  • Ferenc József olmützi alkotmánya (márc. 4.) rámutatott arra, mi vár Magyarországra egy esetleges vereség esetén
2. Előkészületek
  • a kápolnai csata után leváltották Dembynskit a fővezérségről, helyét március végétől Görgey vette át
  • ellentámadás terve Klapka  György műve
  • Gáspár András, Damjanich János, Aulich Lajos, Klapka György és Görgey a meghatározó alakjai a hadjáratnak (és a Komáromban [8. pont] állomásozó Török Ignác)
3. A tavaszi hadjárat fontosabb "állomásai"
  • erőviszonyok:
    • 48.000 osztrák vs. 52.000 magyar
    • harcedzett ellenség vs. lelkes, újoncozott magyar gyalogság
    • egyenlő erőt képviselt a tüzérség és a lovasság is
      A tavaszi hadjárat csatái (Forrásközpontú történelem, NTK)
  • április 2. Hatvan (19. pont) - magyar siker
  • április 4. Tápióbicske (20. pont) - magyar siker
  • április 6. Isaszeg (21. pont) - magyar siker
  • április 10. Vác (9. pont) - magyar siker
  • április 19. Nagysalló (23. pont) - magyar siker
  • május 21. Buda visszavétele

4. A tavaszi hadjárat politikai következményei
  • Kossuth a hadjárat sikereit túlértékelte
    • április 14-én Debrecenben (22. pont) az országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását
    • Kossuth lett a független magyar állam első embere (kormányzó/elnök) - Szemere Bertalan miniszterelnök
  • Ferenc József belátta: Magyarországot egyedül képtelen legyőzni - május 9-én külső segítséget kért I. Miklós orosz cártól (200000 katonát ígér)
  • Magyarország függetlenségét Nyugat-Európa nem támogatta - külpolitikai kudarc

2015. március 3., kedd

Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése

1. Az áprilisi törvények

  • a felirati javaslat elfogadása után megindult a törvénykezés - alapja a "Tizenkét pont"
  • alkotmányos királyság jött létre:
    • parlament választott képviselőkkel - cenzusos választójog
    • évente országgyűlés
    • jobbágyfelszabadítás
    • cenzúra eltörlése
    • közös teherviselés
    • ősiség eltörlése
    • nemzetőrség felállítása
    • Magyarország és Erdély uniója
2. A Batthyány-kormány megalakulása
  •  9 minisztérium létrejöttére van engedélye Batthyánynak
  • minisztériumok és vezetőik:
    • gr. Batthyány Lajos - miniszterelnök
    • Deák Ferenc - igazságügy miniszter
    • Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
    • báró Eötvös József - vallás- és közoktatás
    • Szemere Bertalan - belügyminiszter
    • Mészáros Lázár - hadügyminiszter
    • Klauzál Gábor - ipar- és kereskedelmi miniszter
    • gr. Széchenyi István - közmunka- és közlekedésügyi miniszter
    • herceg Esterházy Pál - király személye körüli miniszter (külügyek?)
3. A kormány előtt álló nehézségek
  • az áprilisi törvények sok hiányossággal bírtak
    • jobbágyfelszabadítás megtörtént (kötelező örökváltság állami kártalanítással), DE: a jobbágyok több, mint fele zsellér
      • földfoglaló mozgalmak, lázadások
    • nemzetiségi kérdés - modern nemzetiségi törvény, személyenként minden nemzetiséginek széles jogai vannak, DE: közösségi jogaik nincsenek (nincs autonómia!)
      • lázadások Délvidéken és Erdélyben (az udvar támogatja!)
    • önálló hadsereg és nemzetőrség ügye:
      • külföldön harcolnak a magyar honvédek - szükség lenne itthon is rájuk - Bécs nem engedi őket
      • önálló pénzügy megteremtése + újoncmegajánlás (Kossuth kérésére) - nem tetszik Bécsnek
  • 1848 nyarán szembesült azzal a kormány, hogy az előttük álló nehézségek megoldásában az udvar nem partner - készület az önvédelmi háborúra