2016. március 22., kedd

A Tanácsköztársaság

1. A Tanácsköztársaság létrejötte
  • külpolitikai előzmény: Vix-jegyzék - demarkációs vonal kijelölése a Tiszántúlon
    • elfogadhatatlan - a Berinkey-kormány lemondott
    • új erő: Szociáldemokrata Párt
    • új szövetséges keresése: Szovjet-Oroszország
    • belső szövetséges: kommunisták - Kun Béla és társai (börtönben)
  • pártegyesülés és kommunista hatalomátvétel
  • puccs  1919. márc. 21-én - a hatalom a Forradalmi Kormányzótanács kezébe került
2. A tanácshatalom belpolitikája
  • intézkedéseik java a társadalom ellenállást váltják ki:
    • nagybirtokok szövetkezesítése - nincs földosztás!
    • gyárak, bankok államosítása
    • folytonos rekvirálások
    • választójog megvonása a rendszer ellenségeitől
  • közigazgatás átalakítása - tanácsok létrehozása
  • kísérlet a munkások helyzetének javítására:
    • béremelések
    • 8 órás munkanap
    • törekvés a higiénia javítására
  • vörösterror - "Lenin-fiúk" vidéken, Szamuely Tibor vezetésével
3. Az antant támadása és az ellenforradalmi erők
  • kommunizmus terjedésének megakadályozása a cél (egy időben zajlott az orosz polgárháború is)
  • 1919. május - cseh és román támadás
    • toborzás + támadás ÉK irányába (lásd: Történelmi Atlasz 40. o.)
    • cél: egyesülni a szovjet erőkkel
    • sikeres előrenyomulás - Stromfeld Aurél irányítása alatt
  • tárgyalások az antanttal - visszavonulás a márciusi határok mögé
    • kimerült a támadás
    • nincs remény szovjet segítségre
  • eközben kommunista ellenes erők szerveződnek:
    • Arad-Szeged: ellenforradalmi kormány (Horthy Miklós hadügyminiszter)
    • Bécs: AntiBolsevista Comité (gr. Bethlen István)
4. A Tanácsköztársaság bukása
  • román erők nem vonulnak vissza a demarkációs vonal mögé - júliusban támadás
  • júniusi fegyverszünet miatt a katonaság egy része kiábrándult a vezetőségből - dezertálások
  • a társadalom életszínvonala romlott:
    • jegyrendszer
    • állandó rekvirálások
    • vörös terror
    • diktatúra
  • katonai összeomlás - román csapatok bevonultak Budapestre (aug. 1.)
    • lemondott a tanácskormány

A török kiűzése Magyarországról

1. Bécs török ostroma és az európai összefogás

  • 1683 Bécs - a török ostrom kudarca + török seregek veresége
    • XI. Ince pápa összefogást hirdetett  - Szent Liga létrejötte 
    • tagjai: Habsburg Monarchia, Velence, Lengyel Királyság
  • a Szent Liga támadásba ment át
2. Hadműveletek
  • 1686. szeptember 2. - Buda visszavétele
  • szemben álló felek:

  • harc a kurucok ellen:
    • Munkács ostroma - Zrínyi Ilona hősies védekezése (1685-88)
  • nagy csaták:
    • 1687 nagyharsányi ütközet - "mohácsi csata visszavágója"
    • 1697 zentai ütközet - Savoyai Jenő győzelme
3. Karlócai béke (1699)
  • török szultán + Szent Liga államai kötöttek békét
    • Magyarország a Habsburgok kezére került
    • Erdély önállósága megszűnt - tartomány
    • a törökök nem támogatják a magyarországi mozgalmakat
    • Temesköz török kézen maradt
4. A felszabadulás ára
  • 16 évi háború (1683-1699) nagy pusztítást okozott - az ország közepe elnéptelenedett
  • a háború miatt a jobbágyok adóterhei növekedtek
    • hadiadó + porció + forspont
  • 1687. évi országgyűlés új rendelkezései:
    • szabad királyválasztásról lemondás
    • ellenállási jog elhagyása (lásd: Aranybulla)
  • Újszerzeményi Bizottság felállítása
    • a nemesek csak nehezen és pénzért kapták vissza régi birtokaikat
    • idegen családok befogadása