Idővonalas

Hunyadi hadjáratai

14-15. századi Magyar Királyság térképe

I. Nagy Lajos, a lovagkirály

1. Nagy Lajos jelleme

Nagy Lajos aranyforintja Szent László királlyal és az Anjou-címerrel

• lovagi mintakép: Szent László
• közepes termetű, bátor
• hobbyk: vadászat, harcászat, csillagászat
• hosszú uralkodás (1342-1382)

2. Lajos külpolitikája

• minden évben háború
• nápolyi hadjáratok
• öccse meggyilkolása miatt
• sikeres, de pénzhiány miatt befejezik + pestis
• Dalmácia visszaszerzése
• 1370: Lajos lengyel király is
• első találkozás a törökökkel

3. Nagy Lajos törvényei

• 1351. évi törvények
• oka: munkaerőhiány - kedvezményekkel elcsalják a kisnemesek jobbágyait
• királyi beavatkozás
• kilenced - minden nemesnek be kell szedni jobbágyaitól!
• úriszék
• ősiség - nincs szabad végrendelkezés
• a nemesek egyenlő jogúak

Nagy Lajos a Képes Krónikában

4. Kultúra az Anjouk alatt

• virágzó irodalmi élet - krónikások kora
• Kálti Márk: Képes Krónika
• Küküllei János: Nagy Lajos viselt dolgai
• Anjou Magyar  Legendárium - képeskönyv a magyar szentekről
• egyetemalapítás Pécsett (1367)
• vár és városépítő politika
• új királyi székhelyek: Visegrád (I. Károly); Buda
• Diósgyőr (I. Lajos vadászó helye)

Jagelló-kor Magyarországon

1. Kié legyen Mátyás öröksége?

• több jelölt a porondon:
• Corvin János (Mátyás törvénytelen fia); Beatrix (Mátyás özvegye); Jagelló Ulászló cseh király, stb.
• nemesség szempontjai:
• olyan király kell, aki megszünteti Mátyás reformjait
• rendekkel és a bárókkal együtt kormányoz
• Jagelló Ulászló a befutó - békés úton egyesült Csehország és Magyarország

2. II. Ulászló (1490-1516) politikája

• békepolitika a törökkel
• bevételek nem jutnak el a királyi kincstárba - nincs állandó zsoldoshadsereg
• öröklés problémája:
• 1505 Rákosi végzés: ha nincs törvényes fiúörököse, a rendek magyar uralkodót választanak
• 1515 házassági és örökösödési szerződés a Habsburgokkal - ha nincs fiúörökös, a Habsburgoké a magyar trón

3. A parasztháború (1514)

• kiújuló török háborúk - török ellen keresztes had gyülekezett Székely Dózsa György vezetésével
• visszamondták a toborzást - az elkeseredett keresztesek rombolni kezdtek
• okai:
• romlott a jobbágyok helyzete Ulászló alatt
• nemesek erőszakoskodása 
• gazdasági ellentétek
• céljaik: ne legyen nemes és jobbágy - társadalmi egyenlősítés
• a mozgalmat Szapolyai János erdélyi vajda és Báthory István temesvári kapitány számolta föl
• következményei:
• főemberek kivégzése
• robot heti 1 nap
• szabad költözés megtiltása a jobbágyoknak

4. Új uralkodó a trónon - II. Lajos (1516-1526)

• Ulászló fia, a kiskorú király helyett kormányzótanács uralkodott - a helyzet nem javult
• aktív török politika - I. Szulejmán lett a szultán (1520-1566)
• 1521: Nándorfehérvár eleste
• romló esélyek (lásd: Tk. 97.1. ábra)

5. Az 1526. évi török hadjárat

• az országban már 1525-ben értesültek róla
• Szulejmán felszámolta a déli végvárvonalat
• 1526. augusztus 29., Mohács:
• magyar vezérek: Tomori Pál érsek + a király
• 2 x-es török túlerő + kedvezőtlen terep
• rövid harc: † király, 28 báró, 7 főpap... :-(
• Szulejmán bevonult Budára - de októberben hazavonultak a törökök

Segédanyag a Virágzó középkor Magyarországon témakör összefoglalásához

 Uralkodók, alattvalók és tetteik

I. Károly (1301/08-1342)	I. Nagy Lajos (1342-1382)	Zsigmond (1387-1437)	Mátyás (1458-1490)
·        IV. Béla dédunokája ·        kapuadó ·        aranyforint ·        visegrádi hármas királytalálkozó	·        nápolyi hadjárat ·        ősiség törvénye ·        kilenced ·        pallosjog ·        Lengyelország királya ·        Kálti Márk	·        nikápolyi csata ·        déli végvárvonal kiépítése ·        huszita háborúk ·        egyetemes zsinat ·        német-római császár ·        ifj. Garai Miklós ·        Ozorai Pipo	·        füstadó ·        korvinák ·        visegrádi reneszánsz palota ·        állandó zsoldos-sereg ·        Szilágyi Mihály ·        Vitéz János ·        Janus Pannonius ·        Kinizsi Pál ·        Antonio Bonfini

Királyi jövedelmek a középkori Magyarországon (főként Hunyadi Mátyás alatt!)

 A középkori Magyarország vaktérképe

Mátyás uralkodása

Mátyás uralkodása

1. Mátyás útja a trónig

·        1443-ban Kolozsvárott született (apja: Hunyadi János, anyja: Szilágyi Erzsébet)

·        apja halála után bátyja a családfő – összetűzés a király nagybátyjával

→    Hunyadi Lászlót lefejeztetik (1457. márc.)

→    Hunyadi Mátyás a prágai börtönbe került

·        V. László hirtelen halála – Hunyadi Mátyást választották az ország királyává (1458-1490)

2. Mátyás, a hadvezér

hódítások irányai:

·        török ellenes háborúk: uralkodása elején a határokat délebbre tolta

→    győzelmek: Jajca (1463); Szabács (1476); Kenyérmező (1479)

·        Csehország

→    német császári cím a cél

→    Morvaország és Szilézia elfoglalása

·        Ausztria

→    III. Frigyes császár ellen harcolt

→    Bécs elfoglalása (1485)

Közép-Európa Hunyadi Mátyás korában

3. Mátyás, az újító

·        pénzügyi újítások – bevétel növelése

→    adók átnevezésével (kapuadó → füstadó; harmincad vám → koronavám)

→    rendkívüli hadiadó állandó kivetésével

→    kb. 670-800 000 aranyforint/év

·        hadügyi újítások

→    állandó zsoldossereg („fekete sereg”)

→    végvárrendszer erősítése

·        igazgatási újítások

→    kincstartóság, kancellária és a bíráskodás átszervezése

·        hatásai: lázadó főurak; központosított állam

A törökverő Hunyadi János

A törökverő Hunyadi János

1. A rendi állam kezdetei

·        zűrzavaros időszak → az országgyűlés szerepe nőtt

→    résztvevői: rendek (1. nemesek; 2. egyháziak; 3. „igazi” városok polgárai

→    helyszíne: Buda (illetve a Rákos-mező, Pest fölött)

→    beleszóltak a tisztségviselés (pl. a nádor személye) és a pénzügyek menetébe (adók)

·        Hunyadi János felemelkedése

→    havasalföldi család sarja

→    zsoldosvezér Zsigmond kíséretében

→    a zűrzavarban I. Ulászló (1440-1444) pártjára állt – erdélyi vajda lett

→    1443/44 tele: „hosszú hadjárat” – siker a török ellen

→    1444. nov. 10. várnai csata – vereség, I. Ulászló †

2. Hunyadi kormányzósága (1446-1452)

·        a várnai csata után (1444. nov.) V. László lett a király – nagykorúságáig kormányzóvá tették Hunyadit

→    új had a török ellen – 1448. október: rigómezei vereség

→    Hunyadi háttérbe szorult

3. A nándorfehérvári diadal (1456. július)

·        ma: Belgrád (Szerbia)

·        stratégiai fontosságú hely: „Magyarország kapuja”

·        szembenálló felek:

Szilágyi Mihály (várkapitány, 5000 fő)	II. Mehmed szultán (70-100 000 fő)
Hunyadi János (főkapitány, kb. 10000 fő)
Kapisztrán János (keresztesek vezére, 18-20000 fő)

·        a csata menete:

→    a hajózár áttörése (júl. 14.)

→    általános török roham a vár ellen (júl. 21) – visszaverik

→    váratlan keresztes roham + ágyúállások elfoglalása (júl. 22.)

·        magyar győzelem, de Hunyadi János pestisben meghalt

A királyi hatalom válsága és megszilárdulása

A királyi hatalom válsága és megszilárdulása

1. Zsigmond útja a hatalomig

·        Mária királynőt (1382-1395) a főurak férfira kívánták cserélni

→    több jelölt: Nápolyi II. Károly vs. Luxemburgi Zsigmond

→    II. Károly megölése → a királynő fogságban

·        Zsigmond szövetsége a főurakkal (1387)

→    kiszabadítják a királynőt

→    megkoronázták Zsigmondot (1387-1437) DE: a király is csak egy lett a főurak között

2. A török veszély

·        török terjeszkedés a Balkánon

→    1389 rigómezei csata → déli szomszédunk a török

·        Nikápolyi csata, 1396

→    európai keresztes had a török ellen, élén Zsigmonddal

→    lovagok (nehézfegyverzet) vs. törökök (könnyűlovasok+profi gyalogosok)

→    török győzelem, nagy veszteségek a kereszteseknél

·        a vereség tanulságait az 1397-es temesvári országgyűlésen összegzik

→    telekkatonaság rendszere

→    déli végvárvonal kiépítése Filippo Scolari kamaraispán alatt

→    „ütközőállamok” létrehozása az ellenség feltartóztatására

3. A királyi hatalom megszilárdulása

·        Zsigmond új politikája nem tetszett a báróknak

→    1401-ben Siklós várába börtönözték

→    szabadulása után polgárháború → sikerrel leszámolt ellenfeleivel

·        a királyi hatalom újra visszaállt, az 1387-es szövetség pedig felbomlott

·        törvények a városfejlődés jegyében

·        jobbágyfelkelés Erdélyben (1437) – szász, magyar és székely rendek közös fellépése

4. Zsigmond, az európai diplomata

·        Zsigmond cseh király, majd 1410-ben német király lett – 1433 német-római császár

→    Európa ura, a béke biztosítéka

→    egyházi kérdésekben is dönt a konstanzi zsinaton: ki legyen az egyetemes pápa; eretnekségek (huszitizmus) elítélése

I. Károly uralma

1. Három jelölt – egy király

• Magyarországon a hatalom birtokosai: a bárók (várak+familiárisok)
• cél: gyenge király kell - több jelölt harcol egyszerre
• 1310-re egy törvényes uralkodó lett – Anjou Károly [ejtsd: anzsu]

2. Harc a tartományurakkal

• királyi hatalom a központi régióra + az egyházra támaszkodott (központ: Temesvár)
• lázadó urak kijátszása egymás ellen
• a legyőzöttek birtokait újraosztja DE: szolgálati birtokként
• hatalma támaszai az új bárók lettek

3. Gazdasági intézkedések

• cél: királyi bevételek növelése → hatalom erősítése
• eszköz: regálébevételek emelése

1. új bányák bányabéréből juttat a nemeseknek is

2. nemesfém-monopólium

3. állandó értékű pénz – a kieső pénzváltást állandó adóval pótolta: kapuadó
4. harmincadvám bevezetése          ↓

• királyi bevételek jelentősen növekedtek

4. Hadakozás és diplomácia

• van "keret" a hadakozásra - hadjáratok dél felé (Szerbia, Bosznia, Havasalföld), jó viszony északon (Csehország, Lengyelo.)
• 1335 Visegrád – hármas királytalálkozó
• szövetségkötés
• új kereskedelmi utak (Bécs kikerülése)
• lengyel-magyar örökösödési szerződés
• új magyar hadszervezet: zászlósurak vezette lovashad (bandérium)