A felvilágosult uralkodók kora

1. Európa nagyhatalmai és uralkodói

• a felvilágosodás hazája: Nagy-Britannia - alkotmányos királyság
• DE: Európában sok helyütt "korlátlan" királyi hatalom (pl. Franciaország, Habsburg Monarchia, Poroszország, Oroszország)
• a "korlátlan" hatalmat az állam szokásjoga, törvényei és vallása korlátozza, egyébként azt tesz, amit akar
• az állam érdeke = dinasztia érdeke - cél: minél több hódítása - ehhez sok pénz kell!
• sok problémával szembesülnek

2. Gazdasági nehézségek

• gondok a mezőgazdaságban
• "kisjégkorszak" - termésátlag csökkent - kevés élelmiszer
• növekvő élelmiszerárak + sok az éhező ember - éhséglázadások
• csökkenő adóbevételek!
• gondok a kereskedelemben
• sok adó és vám nem kedvezett a kereskedelemnek
• rossz az utak minősége
• gyenge közbiztonság
• állandósuló háborúk - növekvő adóterhek
• az állandósuló élelmiszerhiány és az árak emelkedése csökkentette az adófizetők pénzügyi lehetőségeit. Az állandó háborúk újabb adókat kívántak. Az uralkodóknak meg kellett teremteniük a lehetőséget az állam modernizálására, hatékonyabbá tételére.

3. Felvilágosult reformok

• pénzügyek ésszerűsítése a cél - jobbágyi terhek egységesülése és csökkentése ("Etetni kell a juhot, hogy nyírni lehessen!")
• fejlesztették a kereskedelmet és ipart (nemesi adómentesség megkérdőjelezése)
• közvetett adózás bevezetése (pl. áruforgalmi adók)
• vallási türelem
• humánusabb büntetések
• a felvilágosult uralkodók jellemzői:
• ésszerű és hisz a fejlődésben
• csak szakértőkre támaszkodik - elveti a rendek beleszólását

Fogalmak A polgári átalakulás kora című fejezethez

felvilágosodás	18. századi filozófiai mozgalom, amely az ész és értelem fontosságát hangsúlyozva a polgárság új gondolkodásmódját tükrözte.
alkotmány	Egy társadalom életét meghatározó alaptörvény Rögzítik benne az államszervezet fölépítését, az állampolgárok jogait, kötelességeit.
népfelség elve	Az az elv, amely szerint a hatalom a népé, nem a királyé.
forradalom	Egy ország politikai, gazdasági rendszerének és társadalmának gyökeres átalakítása. Ennek során az uralmon lévőket általában erőszakkal távolítják el a hatalomból.
gironde-iak	A francia forradalom egyik politikai csoportosulása. A szabad verseny hívei voltak, a gazdag kereskedőket, vállalkozókat képviselték.
jakobinusok	A francia forradalom egyik politikai csoportosulása. Az állam szerepének fontosságát, a szabad verseny korlátozását vallották. A forradalom védelmében megengedhetőnek tartották a terrort és a diktatúrát is.
diktatúra	Olyan politikai rendszer vagy uralom, amely nyílt erőszakkal tartja fenn korlátlan hatalmát.
terror	Erőszakos, kíméletlen módszerek alkalmazása, beleértve az ellenfél fizikai megsemmisítését is.
nemzet	Történelmileg kialakult nagyobb emberi közösség, amelyet egy adott területen élve a közös nyelv és a hagyományok tartanak össze.
kontinentális zárlat	Az európai államok kereskedelmének tilalma a Brit-szigetek gazdasági elszigetelésére, melyet Napóleon rendelt el.
kapitalizmus	A termelőeszközök magántulajdonán alapuló társadalmi, gazdasági rendszer.
gyár	Gépeket alkalmazó, nagy tömegű árut előállító üzem.
tőke	Egy vállalkozásba fektetett pénzösszeg.
proletár	A társadalom alsó rétegéhez tartozó nincstelen munkás.
részvény	Egy ipari vállalkozás befektetőinek kölcsönükből származó haszna. Később a társaság tőkéjét fedező értékpapír.
burzsoá	A kapitalizmusban a termelőeszközöket birtokló társadalmi réteg elnevezése.

Feladatsor - Az ipari forradalom

I. Feltalálók – találmányok

a., Mi a közös Thomas Savery-ben és Thomas Newcomen-ben (leszámítva, hogy mindketten angolok)?

b., Hol dolgozott James Watt, amikor megismerkedett Newcomen találmányával? Milyen változtatásokat hajtott végre Newcomen művén? Mit talált fel Watt?

c., Mi köthető Pieter van Musschenbroek leideni professzor nevéhez?

d., Hol (ország) és mikor élt Benjamin Franklin? Milyen találmányai köthetők az elektromosság témaköréhez?

e., Mi a kapcsolat Aloisio Luigi Galvani és a békák között?

f., Hol élt és mikor alkotott Alessandro Volta? Hogyan módosította Galvani megfigyelését Volta? Milyen találmány köthető nevéhez?

II. Furcsa szerkezetek – hétköznapi csodák

a., Mi jellemezte Vaucanson kacsáját? Készíts róla rajzot!

b., Miről nevezetes A sakkozó Török? Mikor és ki készítette? Milyen hatással volt korára?

c., Milyen újítás fűződik Edward Scarlett nevéhez? Mikor lett „divat”?

d., Mi az a kronométer? Ki találta föl? Mire jó?

III. Szövés-fonás-textilipar

a., Mit jelentenek az alábbi szavak: motolla; nyüst; kártolás; vetülék; rokka?

b., Mi az a „fonó-jenny”? Kinek a találmánya? Honnan ered a neve?

c., Mi az a „water frame”? Mire használták? Kinek a találmánya?

d., Mi az a repülő vetélő? Kinek a nevéhez köthető? Rajzold le!

e., Mi a kapcsolat Eli Whitney és a gyapot között?

f., Mi volt az eredeti foglalkozása Edmund Cartwrigth-nak? Mit talált föl mégis? Rajzold le!

Használható segédletek:

Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 1. kötet. Móra Könyvkiadó, Bp., 1986.

www.wikipedia.hu

www.google.hu

Leadási határidő: 2014. december 1.

Az észak-amerikai függetlenségi háború

1. Az amerikai angol gyarmatok

• angol és európai gyarmatosítás É-Amerikában - 1733-ra 13 angol gyarmat alakult ki
• gyarmatok jellemzői:
• északi gyarmatok: kicsi farmok, fejlett kereskedelem és ipar
• középső gyarmatok: búzatermelés, kevert népesség
• déli gyarmatok: ültetvényes rabszolgatartó gazdálkodás (dohány, rizs, indigó)
• összetartó erő: önkormányzatiság (önálló politika), munka szeretete és vallás
• nincs nemesség - gyorsan növekvő népesség
• a gyarmatok lakói szabad állampolgároknak tekintik magukat, míg az anyaország gyarmati alattvalóknak

2. A brit-amerikai ellentét kiéleződése

• brit győzelem a hétéves háborúban - eladósodó anyaország
• az adósság leküzdését az anyaország a gyarmatokra hárította (cserébe a védelemért)
• új vámok és adók a gyarmatok megkérdezése nélkül
• növekvő elégedetlenkedés a gyarmatokon
• utolsó csepp a pohárban: a teaforgalmazás akadályoztatása
• a gyarmati lakosok alkotmányos jogaikban lettek sértve (szabad kereskedés!)
• 1773 bostoni "teadélután"
• állandósuló összetűzések és amerikai provokáció hatására kitört a háború

3. Függetlenségi háború (1775-1783)

• az angol hadsereg jobban felszerelt és szervezettebb, de kicsi ekkora terület megbékítéséhez
• a gyarmatoknak csak a teljes megsemmisülést kell elkerülniük - ehhez támogatókat kell szerezniük
• lázadókból független személyek lettek - 1776. júl. 4. Philadelphia: kiadták a Függetlenségi Nyilatkozatot
• érződik a felvilágosodás hatása ezen (emberi jogok, népfelség elve) + újdonság: az államforma meghatározásának joga!
• segítők: Franciao. és Spanyolo.
• katonai sikerek - 1781 Yorktown - Nagy-Britannia feladta
• 1783 versailles-i béke: a 13 gyarmat független államok lesznek

4. Az Egyesült Államok és alkotmánya

• a 13 állam szövetségre lépett egymással - közös törvényhozást és irányítást kívántak, de saját szabadságuk megóvása is fontos volt
• 1787-ben elfogadták az USA alkotmányát
• a hatalmi ágakat szétválasztották
• a törvényhozás a Kongresszus feladata (van Szenátus és Képviselőház)
• a végrehajtás a közvetlenül választott Elnök feladata (ellenőrzi a törvényhozást, irányítja a hadsereget)
• a Legfelsőbb Bíróság: vizsgálják az elnököt és a törvények alkotmányos voltát
• köztársaság jött létre - első elnök: George Washington

A forradalom kitörése Franciaországban

1. A forradalmak kitörése

• 1789 májusában összeült a rendi gyűlés Párizsban:
• ülésezés rendenként
• szavazati jog: rendenként egy-egy szavazattal (általában az első két rend fölénye érvényesül)
• a rendi gyűlésben a "harmadik rend" az új adókért cserébe nagyobb hatalomra, új rendszer kiépítésére nyújt be igényt - erre az uralkodó fel kívánja oszlatni a gyűlést
• "labdaházi eskü": a "harmadik rend" önmagát nyilvánítja ki a hatalom birtokosának (népfelség elve) és Nemzetgyűléssé alakítja a rendi gyűlést
• a nagyvárosokban a szegények éheznek + drágul a kenyér - júniusban felkelés Párizsban (jún. 14. Bastille bevétele!) - új városi elöljárók + nemzetőrség
• vidéken a parasztok a nemességet leckéztetik
• betetőzés: 1789. augusztus Alkotmányozó Nemzetgyűlés alakul - első határozatai:
• nemesi kiváltságok eltörlése
• Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

2. Alkotmány Franciaországban

• 1789. augusztus- 1791. június - az alkotmányozó nemzetgyűlés dolgozik (választott képviselők útján)
• az új rendszer alapjai:
• képviseleti törvényhozás
• király által kinevezett kormány
• független bíróságok
• a királyt kizárják a hatalomból - elmenekül (1791. jún.) - hazahozzák - aláírja az alkotmányt
• új államforma: alkotmányos királyság

3. A királyság bukása

• háborús politika minden párt érdeke - hadüzenet a Habsburg Monarchiának és Poroszországnak (1792. április)
• francia vereségek - fokozódó király ellenes hangulat - bebörtönzik a királyt (1792. augusztus)
• Valmy győzelem (1792. szeptember 20.) - köztársaság kikiáltása

Franciaország a forradalom előtt

1. Franciaország aranykora (1715-1774)

optikai távíró

• népességnövekedés (21-ről 28 millióra)
• fejlődő ipar és virágzó kereskedelem a gyarmatokkal
• fejlődő kormányzat:
• királyi adószedők
• adózó kisnemesek
• fejlődő infrastruktúra (utak, gyorsposta, optikai távíró)

2. A francia társadalom

• 3 rend:
• nemesség (1,5%) - bekerülés alapja lassan a pénzvagyon, nem a földbirtok
• papság (0,5%) - felső rétege igen befolyásos
• "harmadik rend" - a polgárság és a parasztok (98%) - feszültségek a megélhetés miatt

3. A francia forradalom előzményei

• probléma: a sorozatos háborúkban a kincstár folyton kiürült
• az észak-amerikai függetlenségi háború (1776-1783) támogatására hatalmas adósságot halmoztak föl
• törlesztésére új adók kellenek
• megszavazására rendi gyűlést hív össze a király (175 éve nem volt ilyen!)

Az ipari forradalom

1. Mezőgazdasági "forradalom"

• helyszíne: Nagy-Britannia
• kettős folyamat: 1. a juhtenyésztés növekvő üteme miatt a megművelhető földterületek mértéke csökken 2. a vetésforgó használatával a földeket hatékonyabban ki lehet használni - magasabb termésátlagok
• a földeken dolgozó parasztok munkahelye megszűnik, így sokan városba költöznek - ők képezik az ipari forradalom egyik fontos feltételét: a szabad munkaerőt

2. A gőzgépek forradalma

• James Watt - a gőzgép hatékonyságát növelte - az élet minden területén elkezdték használni azokat
• új termelőegységek alakultak ki: a manufaktúrát felváltották a gőzgépeket alkalmazó ipartelepek, a gyárak
• kialakulásuk másik előfeltétele: a tőke, azaz a szabadon felhasználható pénzösszeg
• részvénytársaságok alakultak - a haszonból sokan részesedtek

3. Pamut és vas

• új találmányok segítették a termelés növelését a textiliparban
• repülővetélő - felgyorsította a szövés folyamatát
• "fonójenny" - a kialakult fonalhiányt enyhítette
• gépesített szövőszék
• új alapanyag: gyapot - a belőle készült anyag: a pamut
• a gépgyártás megfelelő alapanyagokat kívánt: nagy mennyiségű vasérc + jó minőségű szén (koksz)

4. Közlekedés fejlődése

• szárazföldön: vasút - George Stephenson (1825)
• vízen: gőzhajó - Robert Fulton (1807)
• nagy mennyiségű árut rövidebb idő alatt olcsóbban lehet szállítani

5. Társadalmi következmények

• nincs éhínség, nincsenek járványok - Európa és Észak-Amerika lakosságszáma ugrásszerűen növekedett
• a falusiak városokba költöztek - nyomornegyedek alakultak ki, új népbetegségek (TBC)
• 2 új társadalmi réteg
•  nagy magántulajdonnal rendelkezők - burzsoák (bankár, gyáros, kereskedő)
• munkások - proletárok
• problémák:
• megszűnt a feudális védettség, a munkásságot még nem védte semmilyen törvény a burzsoákkal szemben 
• gyakran váltak áldozatokká a munkások: gyermekmunka; 16-18 órás munkanap; nincsenek védőfelszerelések; alacsony bérek
• az 1830-as években Nagy-Britanniában megindult a munkásság szerveződése a jobb munka- és életkörülményekért (szakszervezeti mozgalom, chartizmus)

Napóleon, Európa ura

1. Napóleon útja a hatalomra

• korzikai kisnemes - katonai pályára szánták (tüzértiszt)
• Toulon elfoglalása után (1793) tábornokká nevezték ki
• királypárti lázadás leverése (1795)
• házasság egy befolyásos özveggyel - hadseregparancsnok lett Itáliában (1797) - győzelmet győzelemre halmozott - növekvő befolyás
• 1799: államcsíny - Napóleon 1. konzul
• 1804: császár

2. A császár intézkedései

• társadalmi béke:
• új, polgári törvénykönyv (Code Napoleon) a forradalmi vívmányokkal
• kiegyezés a régi renddel - címek és rangok előjogok nélkül

3. Napóleon külpolitikája

• a társadalom külső békére is vágyik, DE folyamatos háborúk
• fő ellenfél: Nagy-Britannia
• tengeren Anglia az úr (1805 Trafalgar)
• szárazföld ura Napóleon (1805 Austerlitz)
• cél: Nagy-Britannia gazdasági megtörése - eszköze: kontinentális zárlat
• Oroszország megszegte a zárlatot - Napóleon bosszúhadjárata (1812)
  

4. Napóleon bukása

• Orosz hadjárat kudarca - serege megsemmisült
• európai összefogás - 1813 Lipcse: Napóleon veresége
• lassú visszavonulás
• a tábornokok és a szenátus lemondatja (1814)
• elbai száműzetés - rövid visszatérés - waterloo-i vereség
• száműzték Szent-Ilona-szigetre († 1821-ben)

A francia forradalom. A köztársaság kora (1792. szept. - 1799.)

1. A köztársaság nehézségei

• paraszti elégedetlenség
• növekvő adóterhek
• növekvő árak
• polgárháború Nyugat- és Dél-Franciaországban
• külső támadások minden oldalról (Nagy-Britannia, Poroszország és Ausztria szövetsége)
• 1793. január: XVI. Lajos és felesége kivégzése

2. A Nemzeti Konvent összetétele

• a forradalmi kisebbség alkotja a pártokat
• Hegypárt (jakobinusok) -korlátozó politika, nép érdekeit nézik
• Mocsár - sodródók
• Gironde - szabad gazdaság képviselői, gazdag polgárság szószólói

3. A forradalmi kormányzat és intézkedései (1793. jún. - 1794. júl.)

• a nehézségek hatására éleződő ellentét a Konventben - a jakobinusok átveszik a hatalmat
• "forradalmi kormányzat" alakul ki
• szabadságjogok korlátozása
• ármaximum a főbb élelmiszerekre
• sorozás + tisztek cseréje
• forradalmi terror - már a gyanúsakat is kivégzik
• vezetői és szószólói: Robespierre, Marat, Danton és Saint-Just

4. A forradalmi kormányzat bukása és az új Konvent (1794. júl. - 1799.)

• katonai sikerek és a polgárháború vége - nem kell már a terror
• Robespierre-t és társait kivégzik
• új alkotmány - a gironde-iak visszatérnek a szabad gazdaság politikájához
• Napóleon feltűnése és térnyerése - egyre nagyobb szerepe lesz a rendszer fenntartásában