Nemzetiségek és a társadalom a dualizmus korában

1. Népesség

nemzetiségek aránya 1840 körül

• az ország népessége lassan növekszik
• a lakosság java vidéken élt, de egyre több a városlakó (mintegy 20%)
• a nemzetiségek aránya folyamatosan változik - nagy a kivándorlók aránya (kb. 1,5 millió ember hagyta el az országot)

2. A nemzetiségek helyzete

nemzetiségek aránya 1910.ben

• a politika csak "egy nemzet" vezető szerepét ismerte el - ez a dualizmus alapköve is lett
• egyéni jogokat biztosító törvények vannak, de a nemzetiségeknek ettől több kell - politikai jogokra vágynak (autonómia törekvések)
• a hatalom veszélyforrást lát bennük
• magyarosító törekvések - elindul az asszimiláció (törvényi szabályozás segíti)
• csökken a nemzetiségiek aránya, egyre többen vallják magukat magyarnak 
• zsidók sajátos helyzete
• asszimilálódna, de nem tekintik őket egyenrangú félnek
• fellángoló antiszemitizmus - 1900-ra ellenhatást vált ki: a cionizmust

3. "Kettős társadalom"

A "kettős társadalom"

• a jobbágyfelszabadítás és a törvény előtti egyenlőség megteremtette a polgárosodás alapjait, DE: megmaradtak a régi rendszer emberei is
• a társadalmi rétegződés alapja a vagyon lett - politikai jogokat is ez alapján kapták

4. A "felső tízezer" élete

• egy része a "régi rendből" - nagybirtokos arisztokrácia
• magyar nemzetiségű
• vidéki paloták, villák
• másrészről az új, tőkés réteg - bank- és gyártulajdonosok
• német, zsidó származásúak többnyire, DE: elmagyarosodás
• városi élet
• a régiek az új embereket nehezen fogadják be

5. A középréteg változó világa

• a középbirtokos nemesség megtartotta a megyei irányító szerepét
• vidéki élet, fényűző világ
• DE: sokan rosszul gazdálkodtak és költekező életet éltek - nem tudták fizetni, "lesüllyedő" réteg: a dzsentri
• kialakult egy új, gazdag polgári réteg
• városi élet
• értelmiségi szerepkör
• a kettő együtt képezte az "úri középosztályt"
• a középréteg alsó részét a kisbirtokos nemesség és a kispolgárság alkották
• hivatalvállalás, tanulás, katonalét jelenthetett felfelé emelkedést

6. Munkások világa

• a új társadalmi réteg
• szakképzett munkaerő és technikus mindig többet keresett - eleinte külföldiek
• a munkások java segédmunkából élt - város szélén, nyomornegyedek alakultak ki

7. A parasztság

• Tagolt társadalom - a gazdag parasztok számára nyitott volt a középréteg is - kiút: az oktatás
• sok paraszt földnélküli 
• mezőgazdasági bérmunka
• kubikus lét
• cselédi sor
• Magyarország a több millió szegény országa

Az önkényuralom évei

1. Haynau rémuralma (1849-50)

• 1849. október 6 - 13 tábornok + Batthyány Lajos kivégzése
• további 120 halálos ítélet + ezrek rabláncon
• nov. 20-án felavatták a Lánchidat
• távollevők elítélése - jelképes akasztások pl. Kossuth Lajos; gr. Andrássy Gyula - "szép akasztott"
• az elnyomás jelképei: Citadella, Új Épület (börtön)

2. Kísérlet a beolvasztásra

• 1850-ben Alexander Bach osztrák belügyminiszter "vette kezébe" Magyarország sorsát
• Bach-rendszer (1850-59)
• beolvasztás - M.o. "lecsupaszítása" + 5 kerületre osztása, német nyelv hivatalos
• reformok:
• polgári törvénykönyv
• oktatási reformok (érettségi; 8 osztályos gimnázium)
• új hivatalnokgárda - "Bach-huszárok" (Széchenyi elnevezése)
• Bach szerint fejlődik az állam - Széchenyi szerint nem

3. Ellenállás

• aktív formái:
• Noszlopy Gáspár felkelése
• Teleki Blanka és a nők  - ereklyegyűjtés
• Libényi János - merénylet az uralkodó ellen
• jeles napok megülése, költemények terjesztése
• Széchenyi: Ein Blick c. pamflettje kifigurázta a Bach rendszert
• 1860-ban megfenyegették - ápr. 7-én meghalt
• gyászolni több mint 80000 fő emlékezett meg róla Pesten
• passzív formák:
• ruházat: gyászruha; jellegzetes magyar ruházat (pl. Attila; Kossuth-szakáll)
• elvonulni a politikától, hivatalviseléstől
• nem fizetni adót
• Nem mindenki tehette meg!

A magyar gazdaság fejlődése

1. A mezőgazdaság átalakulása

• vámunió Ausztriával - biztos piac a magyar mezőgazdaságnak
• fejlődő mezőgazdaság:
• szántók mennyiségi bővülése (lecsapolások, folyószabályozások miatt)
• minőségi változás:
• vetésforgó + új növények (cukorrépa, kukorica, burgonya) magasabb terméshozammal
• borkultúra virágzása és romlása (filoxéra-járvány)
• istállózó állattenyésztés - változott az állatállomány minősége is (jól tejelő szarvasmarhák, zsírnak való sertés)
• trágyázás

2. Az ipari forradalom kibontakozásának feltételei

• kibontakozás elsősorban a mezőgazdaságban
• okai: javuló élelmiszer-ellátás; jobbágyfelszabadítás - szabad munkaerő! (DE: szakképzetlen!)
• hitel
• új munkaeszközök - gépesítés (vetőgép; cséplőgép; gőzeke)
• mezőgazdasági ipar fejlődése:
• állami beruházások
• új találmányok a malomiparban - Mechwart-féle acélhengerszék; gépesített szitálás
• cukoripar - szeszipar
• máig híres márkák: Pick, Herz, Gerbeaud (zserbó), Tibi, stb.

3. A hitelszervezet, közlekedés és hírközlés fejlődése

• bővülő bankrendszer - a tőke beáramlása Magyarországra + helyi takarékpénztárak
• közlekedés fejlődése:
• folyamszabályozások befejezése
• vasút fokozatos bővülése - Baross Gábor szerepe!
• hidak (pl. mai Margit-híd; Szabadság-híd; stb.)
• hírközlés fejlődése

4. Nehézipar fejlődése

• első vasútvonalak az iparvidékeket kapcsolták az ország gazdasági vérkeringésébe - rohamos fejlődés
• híres a járműgyártás: Ganz-művek (kéregöntésű vasúti kerék);Weisz Manfréd-művek
• fejlődő elektrotechnika - áramfejlesztők és villanyberendezések (pl. Kandó Kálmán vasút villamosítása)

A kiegyezés

1. Az önkényuralom válsága

• 1850-es évek végére problémák:
• költséges az önkényuralom
• külpolitikai elszigetelődés + vereség Piemonttól
• Bachot menesztik
• új alkotmánytervek osztrák részről:
• 1860 októberi diploma
• 1861 februári pátens
• 1861. évi országgyűlés
• téma: az új alkotmánytervek
• elutasítás módja a vita tárgya:
• felirat = elismerik Ferenc Józsefet - Deák Ferenc
• határozat = a császár nem törvényes uralkodó - Teleki László
• feliratban utasították el az alkotmányt

2. Magyar út a kiegyezéshez

• a magyar társadalom belefáradt az ellenállásba
• a fejlődéshez béke + tőke kell
• 1865 húsvét: Deák bejelentette a Pesti Napló hasábjain, hogy a kiegyezés folyamata elindult
• 1866-os osztrák vereség Poroszországtól - felgyorsultak a tárgyalások
• kiegyezés - Ferenc József megkoronázása (1867 májusa)

3. A kiegyezés tartalma

• két központú (dualista) állam - Osztrák-Magyar Monarchia
• közös uralkodó és közös ügyek (hadügy, külügy pénzügy)
• közös pénz (korona)
• M.o. belső önállósága (önálló törvényhozás és kormány)
• értékelés: valós erőviszonyok alapján létrejött egyezség - M.o. polgárosodása felgyorsult
• az uralkodónak nagy hatalma maradt, főként a közös ügyekben - viták forrása