2016. október 25., kedd

A Magyar Királyság megalakulása

1. Géza fejedelem (?-997)

  • kalandozások lezárása - fejedelmi hatalom megszilárdítása két lépésben:
    1. külső béke megteremtése - aktív házassági politikával (pl. fia, István és Gizella bajor hercegnő házassága)
    2. keresztény hittérítés kezdete - a fejedelmi udvar katolikus hitre tért; Pannonhalma alapítása (996)
2. Szent István útja a koronázásig
Szent István belháborúi
  • István születési éve bizonytalan (972 után?), helye: Esztergom
  • kisgyermekként keresztelték - eredeti neve: Vajk
  • Géza halála - öröklésben Koppány (szeniorátus) és István (elsőszülöttség) vitája fegyveres harcba torkollott
  • 997-ben István győzelme német segítséggel - fejedelmi cím
  • 1000-ben pápai engedély az önálló magyar egyházszervezet létrehozására + a német császártól jóváhagyás az önálló államszervezetre - koronázás
3. Az államszervezet kiépítése
  • államszervezet nyugati mintára: 
    • vármegyerendszer kialakítása - élén az ispánokkal (lásd: grófság - gróf)
    • törvények írásba foglalása
    • pénzveretés
  • törvény tiltja a többnejűséget, gondoskodott az árvák és özvegyek megélhetéséről, tiltja a kényszerházasságot
  • belső ellenségeit legyőzte (Koppány, Ajtony és Gyula elleni hadjáratok) - az egész ország ura
4. Egyházszervezet kiépítése
Az egyházszervezet kiépülése
  • önálló egyháztartomány lett Magyarország - Esztergom érsekség lett
  • uralkodásához 10 püspökség létrehozása kötődik
  • törvények az egyház szerepének erősítéséről:
    • 10 falu egy templomot építsen
    • tizedfizetés + földadománnyal biztosítja zavartalan működését
    • kötelező templomba járás
5. Trónöröklés kérdése
  • fiúörökösei elhunytak (Ottó és Henrik/Imre herceg korai halála)
  • nagybátyját, Vazult megvakíttatta, gyermekeit elűzte
  • unokaöccsét, a velencei Pétert jelölte a trónra
  • 1038-ban meghalt - 1083-ban szentté avatták

A feudális gazdaság bomlása

1. A magyar gazdaság a birodalmi keretek között
  • Bécs célja: birodalmon belüli munkamegosztás fenntartása (lásd: Mária Terézia vámrendelete)
    • adóbevételek növelésével csökkenteni az államadósságot



2. Átalakulás a mezőgazdaságban
  • új növények: kukorica, burgonya
  • Magyarország dohánynagyhatalom lett
  • európai gyapjúéhség - juhtenyésztés fellendülése
  • visszaszoruló marhakereskedelem
  • jelentős lótenyésztés - úri mulatság
3. Iparfejlődés sajátosságai
  • céhes keretek, de textiliparban, fazekasságban már létrejöhetnek manufaktúrák is
  • helyenként manufaktúrák:
    • fegyver- és lőszergyártás
    • papíripar
    • üveg (Herend, Hollóháza)
    • Óbudai Hajógyár (1830 után)
    • ózdi vasmű (1840 után)
4. Közlekedés: elmaradottság és fejlődés
  • úthálózat hiányosságai
    • kevés, fejletlen
    • drága a távolsági kereskedelem
  • gr. Széchenyi István a fejlődés fő motorja
    • Dunai Gőzhajózási Társaság - Bécs elérhető 2 nap alatt
      • olcsó és gyors szállítás
    • Al-Duna szabályozása (1834)
    • Tisza szabályozása (1846-tól) Vásárhelyi Pál tervei nyomán
    • hídépítés terve Pest-Buda között
      • 1842 - alapkő letétele
      • 1849 - átadás éve
    • vasútvonalak:
      • 1. Pest - Vác 1846
      • 2. Pest - Szolnok 1848