A Magyar Királyság megalakulása

1. Géza fejedelem (?-997)

• kalandozások lezárása - fejedelmi hatalom megszilárdítása két lépésben:
1. külső béke megteremtése - aktív házassági politikával (pl. fia, István és Gizella bajor hercegnő házassága)
2. keresztény hittérítés kezdete - a fejedelmi udvar katolikus hitre tért; Pannonhalma alapítása (996)

2. Szent István útja a koronázásig

Szent István belháborúi

• István születési éve bizonytalan (972 után?), helye: Esztergom
• kisgyermekként keresztelték - eredeti neve: Vajk
• Géza halála - öröklésben Koppány (szeniorátus) és István (elsőszülöttség) vitája fegyveres harcba torkollott
• 997-ben István győzelme német segítséggel - fejedelmi cím
• 1000-ben pápai engedély az önálló magyar egyházszervezet létrehozására + a német császártól jóváhagyás az önálló államszervezetre - koronázás

3. Az államszervezet kiépítése

• államszervezet nyugati mintára: 
• vármegyerendszer kialakítása - élén az ispánokkal (lásd: grófság - gróf)
• törvények írásba foglalása
• pénzveretés
• törvény tiltja a többnejűséget, gondoskodott az árvák és özvegyek megélhetéséről, tiltja a kényszerházasságot
• belső ellenségeit legyőzte (Koppány, Ajtony és Gyula elleni hadjáratok) - az egész ország ura

4. Egyházszervezet kiépítése

Az egyházszervezet kiépülése

• önálló egyháztartomány lett Magyarország - Esztergom érsekség lett
• uralkodásához 10 püspökség létrehozása kötődik
• törvények az egyház szerepének erősítéséről:
• 10 falu egy templomot építsen
• tizedfizetés + földadománnyal biztosítja zavartalan működését
• kötelező templomba járás

5. Trónöröklés kérdése

• fiúörökösei elhunytak (Ottó és Henrik/Imre herceg korai halála)
• nagybátyját, Vazult megvakíttatta, gyermekeit elűzte
• unokaöccsét, a velencei Pétert jelölte a trónra
• 1038-ban meghalt - 1083-ban szentté avatták

A középkori Magyarország népei

1. Magyarságba olvadt népek

• a honfoglalás előtti avarok, frankok, szlávok teljesen beolvadtak a magyarságba
• folyamatos idegen-beáramlás:
• besenyők
• izmaelita (mohamedán-arab) kereskedők
• szláv népek É és D felől
• románok Erdélybe
• "latinok" Ny felől
• kunok az Alföldre
• székely határvédelem Erdélyben

2. Be nem olvadt népek

• németek, szászok
• városlakók
• Erdélyben székekbe tömörültek
• zsidók - városi kereskedőréteg része

Árpád-kori emlékeink

1. Régészeti emlékek

• Árpád-kori falvak:
• szabálytalan utcaszerkezet
• "vándorló" települések
• földbe mélyített veremházak fából, nád- vagy szalmatető
• nemesi lakok:
• kétszintes udvarházak kőből
• kevés lelet a temetőkben, főként csontok, kevés ékszer és fegyver
• temetkezés a templom körül

2. Építészeti emlékek

• kisméretű, téglalap  alaprajzú templomok - Csempeszkopács, Velemér
• kör alakú templomok (rotunda) - Öskü
• gótikus templomok - Zsámbék, Bélapátfalva, Ják

3. Írásos emlékek, nyelvemlékek

• kb. 10000 oklevél keletkezett
• Tihanyi alapítólevél (1055) = első magyar nyelvemlék
• első magyar nyelvű szöveg: Halotti beszéd és könyörgés (1200 körül)
• első magyar vers: Ómagyar Mária-siralom (13. század)

Az ország újjáépítése

1. Az ország helyzete a tatárjárás után

• az Alföld elnéptelenedett
• ellenálló kővárak tanulsága
• páncélosok és a kunok kellenek

2. Betelepítés és újranépesítés

• földadományok feltétellel
• kővárépítés
• páncélos katonák állítása
• kunok visszahívása
• külföldi telepesek (hoszpeszek) behívása
• új, kiváltságolt települések létrehozása - városiasodás [TK. 30. oldalon lévő városi kiváltságok lemásolása!!!]
• új adók
• társadalmi változások - familiaritás

3. A királyi hatalom összeomlása

• főurak birtoka és hatalma nőtt
• a gyermek IV. László alatt polgárháborús helyzet  - növekvő káosz
• III. András (1290-1301) - az "utolsó aranyágacska"

IV. Béla uralkodása

1. IV. Béla uralma a tatárjárás előtt

• forrásunk: Rogerius, nagyváradi kanonok Siralmas éneke
• célja: a királyi hatalom helyreállítása
• bosszú anyja gyilkosain
• fellépés a bárók ellen
• birtokadományok felülvizsgálata
• kunok letelepítése
• sokakkal ellentétbe került - belpolitikai válság

2. Hírek Kelet felől

• Julianus domonkos szerzetes 2 útja
• megtalálta a "régi" magyarokat (Magna Hungaria)
• tudósít a tatárok közeledéséről
• kik a tatárok?
• ma: mongolok
• Dzsingisz kán és utódai Nyugat felé terjeszkedtek - elérték Közép-Európát is

3. A tatárjárás (1241-1242)

• időpont: 1241 tavasza - 1242 nyara
• döntő csata: Muhi, 1241. április 11. (IV. Béla veresége)
• okai: rossz felderítés; tatár túlerő
• a király Dalmáciába menekült (Trau)
• hirtelen tatár kivonulás - oka ismeretlen (tatár kán halála?)
• óriási pusztítás az ország középső részén és Keleten

4. Az ország helyzete a tatárjárás után

• az Alföld elnéptelenedett
• ellenálló kővárak, páncélosok és a kunok kellenek

5. Betelepítés és újranépesítés

• földadományok feltétellel: kővár építés + páncélosok állítása
• kunok visszahívása és letelepítése az Alföldön
• külföldi telepesek (hoszpeszek)

A változások kora

1. Gazdaság a 12. században

• letelepedett életforma
• a földművelés jelentősége nőtt
• fontos az állattenyésztés is (ló, szarvasmarha, sertés) - istállók 
• piacra termelés lassan, de biztosan - növekvő kereskedelmi forgalom

2. A társadalom képe a 12. század végén

• jogi felosztás alapján:
• szabadok (birtokosok, szabadok, papság)
• nem-szabadok (parasztok, szolgák, szolgáltató népek) 
• a szabadság alapja a lakóhely és az úr szabad megválasztásában rejlett + fegyverviselés joga

3. Az aranybullák kora - II. András országlása

• mértéktelen birtokadományozás II. András idején
• gyengült a királyi hatalom
• bárók feltűnése - önálló politikai réteg
• elégedetlenek csoportja:
• a régi király hívei
• akik keveset kaptak
• királyt szolgáló szabadok (szerviensek)
• Gertrudis királyné környezetének túlkapásai - megölik a királynét (1213)
• értelmetlen keresztes hadjárat a Szentföldre - kiürült a kincstár
• királyellenes mozgalmak hatására:
• kiadták az 1222. évi törvényeket  (Aranybulla)
• a király szolgálói nemesi előjogokat kaptak (adómentesség, szabad végrendelkezés)
• a nemeseknek nem kell külföldre követni a királyt, csak ha fizeti a szolgálataikat
• honvédelemeben kötelező részt venniük

4. A világi főméltóságok

• ők a királyi tanács tagjai (pl. nádor, tárnokmester, országbíró, erdélyi vajda, bánok)
• viselői magas jövedelmet kaptak
• magánhadseregük volt

Szent István örökében

1.Trónviszályok és pogánylázadások

• Orseolo Péter túlzott hatalmat juttat idegeneknek - elűzik
• Aba Sámuel - 1044 Ménfő: Péter német hadak élén legyőzte + hűbéreskü a császárnak
• 1046 a káosz éve: pogánylázadások
• Pétert megvakítják és elűzik
• Gellért püspök halála
• új király: I. András (1046-1060)

2.  Korona vagy kard?

• András lett a király, testvére, Béla a herceg (= 1/3 ország)
• újabb német támadások
• 1051 Vértes
• 1052 Pozsony (Búvár Kund) - magyar sikerek
• András vs. Béla - "Korona vagy kard?"
• I. András † - utóda: I. Béla (- Salamon - I. Géza - I. László)

 3. I. László, a lovagkirály (1077-1095)

• fő probléma: elszegényedés - kóborlást, tolvajlást szült
• szigorú törvények - a kóborlók elvesztették szabadságukat 
•  az egyház megerősítése
• külpolitikai sikerek: Horvátország meghódítása (1091)

 4. Könyves Kálmán (1095-1116)

• püspökből lett király - "Könyves"
• enyhített Szent László törvényein - engedi a védelmet
• torz figura a Képes Krónikában - Álmos herceg és a későbbi II. Béla megvakíttatása miatt alakult így

Idegen hatalmak árnyékában

Idegen hatalmak árnyékában

1. Hódító háborúk és külső fenyegetés

• a Magyar Királyság a 12. században erős európai állam – terjeszkedési törekvések Kelet (Halics) és Dél (Bizánc) felé
• Erősödő szomszédok

Német-római Birodalom                            Bizánci Birodalom

         I. Frigyes                               vs.                          I.Mánuél

• Növekvő külső fenyegetés

2. Bizánci herceg a magyar trónon - III. Béla uralkodása (1172-1196)

• Jó hadvezér – foglalások Bizánctól
• Jó politikus – kiváló kapcsolat a szomszédokkal
• házasság a francia király lányával – jövedelem összeírása 
• 1192 I. László szentté avatása
• jövedelméből:
• egyházakat alapított
• tehetséges fiatalokat taníttatott külföldön (pl.: Anonimusz)
• önálló királyi hivatal, a kancellária kiépítése – oklevelek kiadása
• 
  

3. A király jövedelmei

• királyi birtokokról
• regálé jövedelmek: a királyt, mint az ország uralkodóját megillető jövedelmek (pl. vámok, pénzváltás, sómonopólium)

Az ország újjáépítése a tartárjárás után

Az ország újjáépítése a tartárjárás után

1. Az ország helyzete a tatárjárás után

• az Alföld elnéptelenedett
• ellenálló kővárak, páncélosok és a kunok kellenek

2. Betelepítés és újranépesítés

• földadományok feltétellel: kővár építés + páncélosok állítása
• kunok visszahívása és letelepítése az Alföldön
• külföldi telepesek (hoszpeszek)

3. Városiasodás és familiaritás

• új kiváltságos települések: városok (kiváltságok kimásolása a TK. 30. oldaláról!!!)
• új adók
• társadalmi változás – familiaritás

4. A királyi hatalom összeomlása

• a főurak birtoka és hatalma nőtt (kővárak, magánhadseregek)
• a gyermek IV. László alatt polgárháborús helyzet – növekvő káosz
• III. András (1290-1301) – az „utolsó aranyágacska”