A magyar gazdaság fejlődése

1. A mezőgazdaság átalakulása

• vámunió Ausztriával - biztos piac a magyar mezőgazdaságnak
• fejlődő mezőgazdaság:
• szántók mennyiségi bővülése (lecsapolások, folyószabályozások miatt)
• minőségi változás:
• vetésforgó + új növények (cukorrépa, kukorica, burgonya) magasabb terméshozammal
• borkultúra virágzása és romlása (filoxéra-járvány)
• istállózó állattenyésztés - változott az állatállomány minősége is (jól tejelő szarvasmarhák, zsírnak való sertés)
• trágyázás

2. Az ipari forradalom kibontakozásának feltételei

• kibontakozás elsősorban a mezőgazdaságban
• okai: javuló élelmiszer-ellátás; jobbágyfelszabadítás - szabad munkaerő! (DE: szakképzetlen!)
• hitel
• új munkaeszközök - gépesítés (vetőgép; cséplőgép; gőzeke)
• mezőgazdasági ipar fejlődése:
• állami beruházások
• új találmányok a malomiparban - Mechwart-féle acélhengerszék; gépesített szitálás
• cukoripar - szeszipar
• máig híres márkák: Pick, Herz, Gerbeaud (zserbó), Tibi, stb.

3. A hitelszervezet, közlekedés és hírközlés fejlődése

• bővülő bankrendszer - a tőke beáramlása Magyarországra + helyi takarékpénztárak
• közlekedés fejlődése:
• folyamszabályozások befejezése
• vasút fokozatos bővülése - Baross Gábor szerepe!
• hidak (pl. mai Margit-híd; Szabadság-híd; stb.)
• hírközlés fejlődése

4. Nehézipar fejlődése

• első vasútvonalak az iparvidékeket kapcsolták az ország gazdasági vérkeringésébe - rohamos fejlődés
• híres a járműgyártás: Ganz-művek (kéregöntésű vasúti kerék);Weisz Manfréd-művek
• fejlődő elektrotechnika - áramfejlesztők és villanyberendezések (pl. Kandó Kálmán vasút villamosítása)

A kiegyezés

1. Az önkényuralom válsága

• 1850-es évek végére problémák:
• költséges az önkényuralom
• külpolitikai elszigetelődés + vereség Piemonttól
• Bachot menesztik
• új alkotmánytervek osztrák részről:
• 1860 októberi diploma
• 1861 februári pátens
• 1861. évi országgyűlés
• téma: az új alkotmánytervek
• elutasítás módja a vita tárgya:
• felirat = elismerik Ferenc Józsefet - Deák Ferenc
• határozat = a császár nem törvényes uralkodó - Teleki László
• feliratban utasították el az alkotmányt

2. Magyar út a kiegyezéshez

• a magyar társadalom belefáradt az ellenállásba
• a fejlődéshez béke + tőke kell
• 1865 húsvét: Deák bejelentette a Pesti Napló hasábjain, hogy a kiegyezés folyamata elindult
• 1866-os osztrák vereség Poroszországtól - felgyorsultak a tárgyalások
• kiegyezés - Ferenc József megkoronázása (1867 májusa)

3. A kiegyezés tartalma

• két központú (dualista) állam - Osztrák-Magyar Monarchia
• közös uralkodó és közös ügyek (hadügy, külügy pénzügy)
• közös pénz (korona)
• M.o. belső önállósága (önálló törvényhozás és kormány)
• értékelés: valós erőviszonyok alapján létrejött egyezség - M.o. polgárosodása felgyorsult
• az uralkodónak nagy hatalma maradt, főként a közös ügyekben - viták forrása

Az ország három részre szakad

1. Mohács következménye

• meghalt II. Lajos - nem született gyermeke
• meghalt az ország báróinak és püspökeinek java
• törökök kifosztották az elhagyott Budát és a Dunántúlt, majd hazatérnek
• vannak ép seregtestek - pl.: Szapolyai János erdélyi vajda kb. 10.000 fő

2. Ki legyen a király? - polgárháború Magyarországon

• két jelentkező:
  

• mindkettő törvényes király - polgárháború alakul ki váltakozó sikerrel
• Szapolyai a törökhöz fordult - Szulejmán segíti őt
• több török hadjárat Bécs ellen: 1529-ben visszafordultak, 1532-ben Kőszeg vára tartóztatta föl (Jurisics Miklós szerepe!)

3. Buda török kézre kerül

• patthelyzet a polgárháborúban - 1538-as váradi egyezmény (Szapolyai halála után Ferdinándé a trón!)
• kitudódik a titkos egyezmény
• Szulejmán bizalmatlan Szapolyaival szemben
• Szapolyai halála után nem tartják be az egyezményt - János Zsigmond hívei védik Budát
• török segítséggel elűzik Ferdinánd hadait
• 1541. augusztus 29. - amíg a János Zsigmond gyámjai tárgyalnak a szultánnal, a janicsárok elfoglalják a várat
• az ország közepe török megszállás alá került - létrejött a budai vilajet

Az állam új feladatai

1. A modern állam és problémái

• új államszervezet
• törvénykezés - parlament
• végrehajtás - kormány
• ítélkezés - bíróság
• a parlamentet pártok és képviselők alkotják - a választás alapja: vagyoni/adózási helyzet (cenzusos választójog)
• az ipari forradalom miatti problémákra választ kell adnia z új államnak
• hirtelen népességnövekedés
• gazdasági változások - igény a szakképzett munkaerőre
• növekvő számú városi polgár + munkás - jogi szabályozás igénye

2. Közegészségügy

• egészségügy javítása:
• köztisztaság (ivóvíz, csatornázás, szemétszállítás)
• orvosi ellátás fejlesztése (védőoltások, fertőtlenítés)
• kutatóintézetek felállítása (Pasteur Intézet; Koch Intézet)

3. Oktatásügy

• általános tankötelezettség bevezetése
• csökkenő írástudatlanság
• az állam is jól járt ("okosabb" katonák)

4. Munkásokat védő törvények

• gyári törvények:
• csökkenő munkaidő
• növekvő bérek
• társadalom/betegbiztosítás
• nyugdíjazás bevezetése

5. Szabadidő

• növekvő szabadidő - új gazdasági ág létrejötte: szolgáltatások (mozi, kávéházak, stb.)
• sport szerepe megnőtt

Az USA polgárháborúja

1. Az USA terjeszkedése a 19. században

• nagy területek szerzése:
• terjeszkedéssel (pl. 1848-ban Új-Mexikó és Kalifornia)
• vásárlással (pl. Louisiana, Florida és Alaszka)
• beszivárgással (pl. Texas)
• lendületes benépesülés: száz év alatt megháromszorozódik a lakosság száma
• új gyarmatok egyenjogúak a régiekkel
• földet bárki birtokolhat, aki felesküdött az alkotmányra
• vasút terjedése

2. Az USA gazdasága

• északi gazdaság:
• kisparaszti birtokok
• nagy iparvárosok
• egységes piac
• déli gazdaság:
• ültetvényes gazdálkodás rabszolgatartással
• dohány+gyapottermesztés angol exportra

3. Észak és Dél ellentéte

• különböző gazdasági szerkezet - különböző érdekek (É védővámos politika; D szabad kereskedelem híve)
• munkaerőpiac hiánya - szükség lenne a rabszolgák fölszabadítására
• új párt: republikánusok - programjuk: rabszolga-felszabadítás
• Lincoln választási győzelme = déliek elszakadása

4. A polgárháború (1861-1865)

• déliek a kezdeményezők, de az északi államok kerülnek gazdasági-katonai fölénybe
• totális háború - rengeteg csata, kb. 600 000 halott
• döntő ütközet: Gettysburg, 1863. július 1-3.
• északi győzelem - 1863. január 1.: rabszolgák fölszabadítása

5. A polgárháború után

• merénylet Lincoln ellen
• egységes piac lesz az USA - 1900-ra a világ vezető hatalma lett