2014. december 22., hétfő

Magyarország a 18. században

I.        Közlekedés, hírközlés
  1. Mi a fiáker? Honnan kapta nevét? Készíts rajzot!
  2. Mi a konflis? Miben különbözik a fiákertől?
  3. Mi a delizsánsz? Mikor, kinek az uralkodása alatt vezették be? Mire használták?
  4. Mit hozott létre 1836-ban Biasini Kajetán?

II.     Népek – huncutságok – vallásosság
  1. Kiknek az elnevezése volt: „újmagyar, újparaszt”? Miért?
  2. Hol volt 1771-ig Szent István jobb keze, a Szent Jobb? Hogyan került Budára? Ma hol található?
  3. Melyik településen található a kiscelli Mária-kegyhely? Mi a nevezetessége? Ki alapított itt kastélyt?
  4. Milyen játékot engedélyezett Mária Terézia Ottavio Cataldi genovai polgárnak 1751-ben? Mi volt a játék eredete? Mikor vezették be Magyarországon?
  5. Mivel játszották a fáraó nevű kártyajátékot? Mi volt a szabálya?
  6. Mikor járt Mária Terézia Vácott? Mi őrzi ennek az emlékét? Milyen „legendája” van? Rajzold le az emlékművet!

III.   18. századi tudósok
  1. Milyen tudományágban alkotott maradandót Révai Miklós? Mikor élt?
  2. Ki mutatta be a nagyközönségnek a Halotti beszéd és könyörgés c. középkori nyelvemléket? Mi volt az ő foglalkozása? Mettől meddig élt?
  3. Mikor élt Bél Mátyás? Mi köthető nevéhez?
  4. Ki volt az a neves csillagász, akiről a Holdon krátert neveztek el? Mivel érdemelte ki ezt a megtiszteltetést? Hol hozott létre csillagvizsgálókat Magyarországon?
  5. Milyen tudományág híres művelője volt Born Ignác? Mikor élt?

IV. Mértékegységek, váltópénzek
1.      Miről kapta a nevét a krajcár? Ki veretett Magyarországon először? Milyen címletei voltak? Készíts egyről rajzot!
2.      Mikor kezdtek el konvenciós forintot verni? Mikor jelentek meg az első papírpénzek? Miért bocsájtották ki ezeket?
3.      Mit mértek mérővel? Mekkora volt egy pozsonyi, mekkora egy budai mérő?
4.      Mit mértek iccével? Mekkora volt a pozsonyi icce? Mekkora a nagyicce?
5.      Mire való a rőf? Mi a pozsonyi és a budai rőf között a különbség?
6.      Mennyit nyomott egy bécsi font?


Ajánlott források:
Magyar Katolikus Lexikon (lexikon.katolikus.hu)
Magyarország története 23. „Vitam et sanguinem” megtekinthető: YouTube
Magyarország története 24. Reform és abszolutizmus megtekinthető: YouTube


Leadási határidő: 2015. május 13.! (Külön A/4 lapra, szépen, tagoltan, tollal írt beadvány – külalak és tartalom külön osztályozva!)

2014. december 4., csütörtök

A "Napkirály" Franciaországa

1. Franciaország és a harmincéves háború (1618-1648)

  • protestáns német fejedelmek vs. Habsburgok - európai méretű háború lett
  • Franciaország érdekelt a Habsburg vereségben - beszállt protestáns oldalon
    • hatalmas pusztítás
    • Habsburg vereség
    • Franciao. lett Európa legnagyobb hatalma
2. A Napkirály uralkodása (1643-1715)
  • korlátlan királyi hatalom kiépítése XIV. Lajos uralkodása alatt
    • engedély nélkül nincs semmi sem
    • miniszterei és hivatalnokai szakemberek
    • nemesi társadalom alulról megnyílt - pénz révén be lehetett kerülni (lásd: taláros nemesség)
  • korlátlan királyi hatalom? Köti őt:
    • törvények
    • kiváltságok
    • vallás
  • célja: bevételek növelése
    • adószedés modernizálása
3. Versailles fényei
  • kiadásai:
    • állandó háborúk - állandó zsoldos sereg
    • új, hatalmas palota Versailles-ban
  • hatása:
    • példáját követik a politikában
    • divatot teremt
    • francia kultúra és tudományosság terjed (felvilágosodás gyökerei)

2014. december 1., hétfő

Anglia, "a tengerek királynője"

1. Reformáció Angliában

  • okai:
    • VIII. Henrik veszélyben látta uralkodóházának utódlását - új házasságot sürgetett
    • pápai engedély hiánya - a király elszakítja országát Rómától
    • terjednek a reformáció tanai is
  • erőszakos visszatérítési kísérlet Véres Mária idején
  • I. Erzsébet (1557-1603) végleg a reformáció irányába terelte az angolokat
2. A tőkés fejlődés jelei Angliában
  • Anglia gyors fejlődésnek indult a 16. században
    • átalakult a gazdasága - vetésforgó és szabad bérlők megjelenése
      • bekerítések - megnövekvő juhtenyésztés, megnövekvő haszon
      • gyarmatok szerzése Észak-Amerikában
    • I. Erzsébet alatt Spanyolország legyőzésével (1588) tengeri nagyhatalom lett Anglia
    3. Vallási és politikai ellentétek a 17. században
    • gazdasági és politikai ellentétek a régi és az "új" gazdagok között
    • király és a parlament (törvényhozás) egyensúlya megbomlott I. Károly alatt
    • katolikus király gyanús a protestáns parlament előtt
    4. Polgárháború és forradalom
    • polgárháború: fegyveres küzdelem, melyben egy ország lakosai egymás ellen harcolnak
    • királypártiak ("gavallérok") vs. parlamentiek ("kerekfejűek")
      • a király erői kezdtek jobban
      • Cromwell vezetésével nyertek a parlamentiek
    • 1649: a király kivégzése - köztársaság Angliában
      • vezetője: Cromwell
      • külpolitikai sikerek: Írország és Skócia elfoglalása + Hollandia legyőzése
      • Cromwell halála után visszaáll a királyság
    • a lefejezett király fiainak uralma alatt ismét kényes egyensúly a parlament és az uralkodó között
      • 1689-ben elűzik a katolikus királyt - helyére protestáns uralkodó került
      • létrejött egy új egyensúly - az alkotmányos királyság
    5. Alkotmányos királyság
    • új államforma lényege a hatalom megosztása
      • a törvényeket a parlament hozza
      • a törvényeket a parlamentnek felelős kormány hajtja végre
      • a törvények ellen vétőket egy független bíróság ítéli el
    • a király szerepe a külpolitikai irányításra korlátozódik + irányvonalakat mutathat a belpolitikának
    király
    parlament
    (választott képviselők)
    ellenőriz
    kormány
    független bíróságok
    uralkodik, de nem kormányoz
    törvényhozás
    felelős
    irányítja az államszervezetet
    igazságszolgáltatás

    2014. november 27., csütörtök

    Spanyolország hanyatlása és Németalföld felemelkedése

    1. Spanyolország a világhatalom

    • Habsburgok Károly elődeinek házassága révén néven német-római császár és spanyol király lett egy időben
    • a felfedezések hatására:
      • a birodalom hatalmasra bővült
      • gazdag arany- és ezüstlelőhelyekhez jutott
    • hatalmas birodalom = sok ellenség, sok háború
      • harc a franciákkal és a velük szövetkező törökökkel
      • belső harc a protestánsokkal
    • V. Károly lemondott - a birodalom szétosztása (1556)
      • a nyugati rész (Spanyolország, az Újvilág és a Németalföld) fiáé, II. Fülöpé lett
      • keleti rész testvéréé, Ferdinándé
    2. Németalföldi szabadságharc
    • Németalföld a spanyol korona leggazdagabb európai tartománya, DE: terjed itt is a reformáció
    • II. Fülöp alatt adóemelés és protestánsüldözés - lázadás
    • 1581 Németalföld északi része, Hollandia függetlenné vált
    3. Hollandia a fejlődés élén
    • a fejlődés okai:
      • termőföld nyerése a tengertől
      • fejlett mezőgazdaság (vetésforgó)
      • új politikai rendszer: köztársaság
      • portugál gyarmatok megszerzése és a világkereskedelem ellenőrzése

    • fejlett ipar
    • legfontosabb holland "termékek":sajt, tulipán, textíliák
    4. Spanyolország hanyatlása
    • hatalmas gazdagság a gyarmatok révén, DE:
      • hatalmas költségeket emészt fel a hadsereg fenntartása
      • az ipar és kereskedelem fejlődését a törvények akadályozzák
      • más országokból hozzák be az iparcikkeket - a pénz áramlik ki az országból
    • 1572 Lepanto: spanyol győzelem a török flotta felett
    • 1588 a spanyol flotta fele megsemmisült az Anglia elleni harcban - vereség Hollandiától is
    • a tenger feletti uralom elvesztése

    2014. november 23., vasárnap

    Fogalmak A polgári átalakulás kora című fejezethez


    felvilágosodás
    18. századi filozófiai mozgalom, amely az ész és értelem fontosságát hangsúlyozva a polgárság új gondolkodásmódját tükrözte.
    alkotmány
    Egy társadalom életét meghatározó alaptörvény Rögzítik benne az államszervezet fölépítését, az állampolgárok jogait, kötelességeit.
    népfelség elve
    Az az elv, amely szerint a hatalom a népé, nem a királyé.
    forradalom
    Egy ország politikai, gazdasági rendszerének és társadalmának gyökeres átalakítása. Ennek során az uralmon lévőket általában erőszakkal távolítják el a hatalomból.
    gironde-iak
    A francia forradalom egyik politikai csoportosulása. A szabad verseny hívei voltak, a gazdag kereskedőket, vállalkozókat képviselték.
    jakobinusok
    A francia forradalom egyik politikai csoportosulása. Az állam szerepének fontosságát, a szabad verseny korlátozását vallották. A forradalom védelmében megengedhetőnek tartották a terrort és a diktatúrát is.
    diktatúra
    Olyan politikai rendszer vagy uralom, amely nyílt erőszakkal tartja fenn korlátlan hatalmát.
    terror
    Erőszakos, kíméletlen módszerek alkalmazása, beleértve az ellenfél fizikai megsemmisítését is.
    nemzet
    Történelmileg kialakult nagyobb emberi közösség, amelyet egy adott területen élve a közös nyelv és a hagyományok tartanak össze.
    kontinentális zárlat
    Az európai államok kereskedelmének tilalma a Brit-szigetek gazdasági elszigetelésére, melyet Napóleon rendelt el.
    kapitalizmus
    A termelőeszközök magántulajdonán alapuló társadalmi, gazdasági rendszer.
    gyár
    Gépeket alkalmazó, nagy tömegű árut előállító üzem.
    tőke
    Egy vállalkozásba fektetett pénzösszeg.
    proletár
    A társadalom alsó rétegéhez tartozó nincstelen munkás.
    részvény
    Egy ipari vállalkozás befektetőinek kölcsönükből származó haszna. Később a társaság tőkéjét fedező értékpapír.
    burzsoá
    A kapitalizmusban a termelőeszközöket birtokló társadalmi réteg elnevezése.

    2014. november 21., péntek

    Feladatsor - Az ipari forradalom

    I. Feltalálók – találmányok

    a., Mi a közös Thomas Savery-ben és Thomas Newcomen-ben (leszámítva, hogy mindketten angolok)?
    b., Hol dolgozott James Watt, amikor megismerkedett Newcomen találmányával? Milyen változtatásokat hajtott végre Newcomen művén? Mit talált fel Watt?
    c., Mi köthető Pieter van Musschenbroek leideni professzor nevéhez?
    d., Hol (ország) és mikor élt Benjamin Franklin? Milyen találmányai köthetők az elektromosság témaköréhez?
    e., Mi a kapcsolat Aloisio Luigi Galvani és a békák között?
    f., Hol élt és mikor alkotott Alessandro Volta? Hogyan módosította Galvani megfigyelését Volta? Milyen találmány köthető nevéhez?

    II. Furcsa szerkezetek – hétköznapi csodák

    a., Mi jellemezte Vaucanson kacsáját? Készíts róla rajzot!
    b., Miről nevezetes A sakkozó Török? Mikor és ki készítette? Milyen hatással volt korára?
    c., Milyen újítás fűződik Edward Scarlett nevéhez? Mikor lett „divat”?
    d., Mi az a kronométer? Ki találta föl? Mire jó?

    III. Szövés-fonás-textilipar

    a., Mit jelentenek az alábbi szavak: motolla; nyüst; kártolás; vetülék; rokka?
    b., Mi az a „fonó-jenny”? Kinek a találmánya? Honnan ered a neve?
    c., Mi az a „water frame”? Mire használták? Kinek a találmánya?
    d., Mi az a repülő vetélő? Kinek a nevéhez köthető? Rajzold le!
    e., Mi a kapcsolat Eli Whitney és a gyapot között?
    f., Mi volt az eredeti foglalkozása Edmund Cartwrigth-nak? Mit talált föl mégis? Rajzold le!

    Használható segédletek:
    Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 1. kötet. Móra Könyvkiadó, Bp., 1986.


    Leadási határidő: 2014. december 1.

    2014. november 17., hétfő

    Nagy földrajzi fölfedezések

    1. Újkor kezdete

    • újkor: történelmi kor a középkor után, Amerika felfedezésétől számítjuk kezdetét
    • újkor beosztása: kora újkor (16-18. század)
    2. Új útvonalak szükségesek
    • miért kellettek új útvonalak?
      • szárazföld távolsági kereskedelem drága lett
      • török "közvetítés" megjelenése
      • megnövekedett az arany iránti igény
    • mi segítette az új útvonalak felfedezését?
      • új találmányok elterjedése (karavella-hajótípus; iránytű; asztrolábium)
      • portugál tengerésziskola vívmányai, felfedezései
    3. Jelentősebb fölfedezőutak
    • portugál utak (Afrika megkerülésével India felé):
      • Bartolomeu Díaz (1489; Jóreménység-fokig)
      • Vasco da Gama (1497/98; India)
    • spanyol felfedezők útjai (Nyugat felé):
      • Kolombusz útjai (1492 + három út)
      • Amerigo Vespucci (felismerte, hogy új kontinensről van szó)
      • Fernando Magellán (1519-22; Föld megkerülése)
    • 1494 pápai felosztás a két hódító csapat között
    4. A fölfedezések következményei
    • az őslakosok kényszermunkája és nagy mérvű pusztulása
    • rengeteg arany és ezüst áramlott Európába
    • új növények jelentek meg
    • megindul a gyarmatbirodalmak kiépítése

    2014. november 5., szerda

    Az észak-amerikai függetlenségi háború

    1. Az amerikai angol gyarmatok

    • angol és európai gyarmatosítás É-Amerikában - 1733-ra 13 angol gyarmat alakult ki
    • gyarmatok jellemzői:
      • északi gyarmatok: kicsi farmok, fejlett kereskedelem és ipar
      • középső gyarmatok: búzatermelés, kevert népesség
      • déli gyarmatok: ültetvényes rabszolgatartó gazdálkodás (dohány, rizs, indigó)
      • összetartó erő: önkormányzatiság (önálló politika), munka szeretete és vallás
      • nincs nemesség - gyorsan növekvő népesség
    • a gyarmatok lakói szabad állampolgároknak tekintik magukat, míg az anyaország gyarmati alattvalóknak
    2. A brit-amerikai ellentét kiéleződése
    • brit győzelem a hétéves háborúban - eladósodó anyaország
      • az adósság leküzdését az anyaország a gyarmatokra hárította (cserébe a védelemért)
      • új vámok és adók a gyarmatok megkérdezése nélkül
      • növekvő elégedetlenkedés a gyarmatokon
    • utolsó csepp a pohárban: a teaforgalmazás akadályoztatása
      • a gyarmati lakosok alkotmányos jogaikban lettek sértve (szabad kereskedés!)
      • 1773 bostoni "teadélután"
    • állandósuló összetűzések és amerikai provokáció hatására kitört a háború
    3. Függetlenségi háború (1775-1783)
    • az angol hadsereg jobban felszerelt és szervezettebb, de kicsi ekkora terület megbékítéséhez
    • a gyarmatoknak csak a teljes megsemmisülést kell elkerülniük - ehhez támogatókat kell szerezniük
      • lázadókból független személyek lettek - 1776. júl. 4. Philadelphia: kiadták a Függetlenségi Nyilatkozatot
      • érződik a felvilágosodás hatása ezen (emberi jogok, népfelség elve) + újdonság: az államforma meghatározásának joga!
      • segítők: Franciao. és Spanyolo.
    • katonai sikerek - 1781 Yorktown - Nagy-Britannia feladta
    • 1783 versailles-i béke: a 13 gyarmat független államok lesznek
    4. Az Egyesült Államok és alkotmánya
    • a 13 állam szövetségre lépett egymással - közös törvényhozást és irányítást kívántak, de saját szabadságuk megóvása is fontos volt
    • 1787-ben elfogadták az USA alkotmányát
      • a hatalmi ágakat szétválasztották
      • a törvényhozás a Kongresszus feladata (van Szenátus és Képviselőház)
      • a végrehajtás a közvetlenül választott Elnök feladata (ellenőrzi a törvényhozást, irányítja a hadsereget)
      • a Legfelsőbb Bíróság: vizsgálják az elnököt és a törvények alkotmányos voltát
    • köztársaság jött létre - első elnök: George Washington

    2014. október 20., hétfő

    A forradalom kitörése Franciaországban

    1. A forradalmak kitörése

    • 1789 májusában összeült a rendi gyűlés Párizsban:
      • ülésezés rendenként
      • szavazati jog: rendenként egy-egy szavazattal (általában az első két rend fölénye érvényesül)
    • a rendi gyűlésben a "harmadik rend" az új adókért cserébe nagyobb hatalomra, új rendszer kiépítésére nyújt be igényt - erre az uralkodó fel kívánja oszlatni a gyűlést
    • "labdaházi eskü": a "harmadik rend" önmagát nyilvánítja ki a hatalom birtokosának (népfelség elve) és Nemzetgyűléssé alakítja a rendi gyűlést
    • a nagyvárosokban a szegények éheznek + drágul a kenyér - júniusban felkelés Párizsban (jún. 14. Bastille bevétele!) - új városi elöljárók + nemzetőrség
    • vidéken a parasztok a nemességet leckéztetik
    • betetőzés: 1789. augusztus Alkotmányozó Nemzetgyűlés alakul - első határozatai:
      • nemesi kiváltságok eltörlése
      • Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

    2. Alkotmány Franciaországban
    • 1789. augusztus- 1791. június - az alkotmányozó nemzetgyűlés dolgozik (választott képviselők útján)
    • az új rendszer alapjai:
      • képviseleti törvényhozás
      • király által kinevezett kormány
      • független bíróságok
      • a királyt kizárják a hatalomból - elmenekül (1791. jún.) - hazahozzák - aláírja az alkotmányt
    • új államforma: alkotmányos királyság

    3. A királyság bukása

    • háborús politika minden párt érdeke - hadüzenet a Habsburg Monarchiának és Poroszországnak (1792. április)
    • francia vereségek - fokozódó király ellenes hangulat - bebörtönzik a királyt (1792. augusztus)
    • Valmy győzelem (1792. szeptember 20.) - köztársaság kikiáltása

    2014. október 19., vasárnap

    Franciaország a forradalom előtt

    1. Franciaország aranykora (1715-1774)

    optikai távíró
    • népességnövekedés (21-ről 28 millióra)
    • fejlődő ipar és virágzó kereskedelem a gyarmatokkal
    • fejlődő kormányzat:
      • királyi adószedők
      • adózó kisnemesek
    • fejlődő infrastruktúra (utak, gyorsposta, optikai távíró)
    2. A francia társadalom
    • 3 rend:
      • nemesség (1,5%) - bekerülés alapja lassan a pénzvagyon, nem a földbirtok
      • papság (0,5%) - felső rétege igen befolyásos
      • "harmadik rend" - a polgárság és a parasztok (98%) - feszültségek a megélhetés miatt
    3. A francia forradalom előzményei
    • probléma: a sorozatos háborúkban a kincstár folyton kiürült
    • az észak-amerikai függetlenségi háború (1776-1783) támogatására hatalmas adósságot halmoztak föl
      • törlesztésére új adók kellenek
      • megszavazására rendi gyűlést hív össze a király (175 éve nem volt ilyen!)

    2014. október 13., hétfő

    Az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel

    1. A válság

    • a háború hatására élelmiszerhiány - éhínség
      • élelmiszerárak növekedése - éhínség fokozódik
    • a parasztok a városokba mennek (Moszkva, Szentpétervár)
    2. Az 1917-es tavaszi forradalom
    • éhínség - sztrájkok - február 23-i forradalom:
      • a cár lemond
      • Ideiglenes Kormány alakul
      • szovjetek alakulnak
    • szovjet: a munkások, parasztok és katonák küldötteiből létrejött tanács Oroszországban
    • kettős hatalom jött létre (szovjetek + Ideiglenes Kormány)
    • problémák:
      • háború
      • alacsony bérek
      • földkérdés
      • az Ideiglenes Kormány nem ezek megoldására hivatott - újabb elégedetlenség
    3. A lenini fordulat
    • Lenin hazatérésével egy profi forradalmárokból álló csapat kezdett a szovjetekben tevékenykedni - tudatosan készülnek a hatalomátvételre
    • Lenin és Trockij fellépése:
      • Lenin: a bolsevik ideológia "agya"
      • Trockij: a pétervári szovjet vezetője, a "kéz"
    • 1917. október 25. (ma: nov. 7.):
      • Lenin parancsára Trockij munkásőrei megszállják Pétervár fontos helyeit
      • az Ideiglenes Kormányt lemondatják
      • a szovjetek kongresszusa kijelöli a Népbiztosok Tanácsát - élén: Lenin
      • vége a kettős hatalomnak!
    4. A bolsevik kormány intézkedései
    • Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása - az ülés második napján feloszlatják: proletárdiktatúra (1918. jan.)
    • földosztás a parasztoknak
    • ideiglenes béremelés 
    • békekötés Breszt-Litovszkban (1918. márc.)
    • polgárháború tör ki
    5. A polgárháború (1918-1921)
    • "fehérek" = antibolsevisták (+ az antant!) vs. "vörösök" = bolsevikok
    • 1918. június: a cári családot kivégezték Jekatyerinburgban
    • fehérek támadása kifulladt - Leninék nyerik a polgárháborút

    2014. május 16., péntek

    A magyar gazdaság fejlődése

    1. A mezőgazdaság átalakulása

    • vámunió Ausztriával - biztos piac a magyar mezőgazdaságnak
    • fejlődő mezőgazdaság:
      • szántók mennyiségi bővülése (lecsapolások, folyószabályozások miatt)
      • minőségi változás:
        • vetésforgó + új növények (cukorrépa, kukorica, burgonya) magasabb terméshozammal
        • borkultúra virágzása és romlása (filoxéra-járvány)
        • istállózó állattenyésztés - változott az állatállomány minősége is (jól tejelő szarvasmarhák, zsírnak való sertés)
        • trágyázás
    2. Az ipari forradalom kibontakozásának feltételei
    • kibontakozás elsősorban a mezőgazdaságban
      • okai: javuló élelmiszer-ellátás; jobbágyfelszabadítás - szabad munkaerő! (DE: szakképzetlen!)
      • hitel
      • új munkaeszközök - gépesítés (vetőgép; cséplőgép; gőzeke)
    • mezőgazdasági ipar fejlődése:
      • állami beruházások
      • új találmányok a malomiparban - Mechwart-féle acélhengerszék; gépesített szitálás
      • cukoripar - szeszipar
      • máig híres márkák: Pick, Herz, Gerbeaud (zserbó), Tibi, stb.
    3. A hitelszervezet, közlekedés és hírközlés fejlődése
    • bővülő bankrendszer - a tőke beáramlása Magyarországra + helyi takarékpénztárak
    • közlekedés fejlődése:
      • folyamszabályozások befejezése
      • vasút fokozatos bővülése - Baross Gábor szerepe!
      • hidak (pl. mai Margit-híd; Szabadság-híd; stb.)
    • hírközlés fejlődése
    4. Nehézipar fejlődése
    • első vasútvonalak az iparvidékeket kapcsolták az ország gazdasági vérkeringésébe - rohamos fejlődés
      • híres a járműgyártás: Ganz-művek (kéregöntésű vasúti kerék);Weisz Manfréd-művek
      • fejlődő elektrotechnika - áramfejlesztők és villanyberendezések (pl. Kandó Kálmán vasút villamosítása)

    2014. május 14., szerda

    A kiegyezés

    1. Az önkényuralom válsága

    • 1850-es évek végére problémák:
      • költséges az önkényuralom
      • külpolitikai elszigetelődés + vereség Piemonttól
    • Bachot menesztik
    • új alkotmánytervek osztrák részről:
      • 1860 októberi diploma
      • 1861 februári pátens
    • 1861. évi országgyűlés
      • téma: az új alkotmánytervek
      • elutasítás módja a vita tárgya:
        • felirat = elismerik Ferenc Józsefet - Deák Ferenc
        • határozat = a császár nem törvényes uralkodó - Teleki László
      • feliratban utasították el az alkotmányt
    2. Magyar út a kiegyezéshez
    • a magyar társadalom belefáradt az ellenállásba
      • a fejlődéshez béke + tőke kell
    • 1865 húsvét: Deák bejelentette a Pesti Napló hasábjain, hogy a kiegyezés folyamata elindult
    • 1866-os osztrák vereség Poroszországtól - felgyorsultak a tárgyalások
    • kiegyezés - Ferenc József megkoronázása (1867 májusa)
    3. A kiegyezés tartalma
    • két központú (dualista) állam - Osztrák-Magyar Monarchia
      • közös uralkodó és közös ügyek (hadügy, külügy pénzügy)
    • közös pénz (korona)
    • M.o. belső önállósága (önálló törvényhozás és kormány)
    • értékelés: valós erőviszonyok alapján létrejött egyezség - M.o. polgárosodása felgyorsult
      • az uralkodónak nagy hatalma maradt, főként a közös ügyekben - viták forrása

    2014. május 11., vasárnap

    Az ország három részre szakad

    1. Mohács következménye
    • meghalt II. Lajos - nem született gyermeke
    • meghalt az ország báróinak és püspökeinek java
    • törökök kifosztották az elhagyott Budát és a Dunántúlt, majd hazatérnek
    • vannak ép seregtestek - pl.: Szapolyai János erdélyi vajda kb. 10.000 fő

    2. Ki legyen a király? - polgárháború Magyarországon
    • két jelentkező:

    • mindkettő törvényes király - polgárháború alakul ki váltakozó sikerrel
    • Szapolyai a törökhöz fordult - Szulejmán segíti őt
    • több török hadjárat Bécs ellen: 1529-ben visszafordultak, 1532-ben Kőszeg vára tartóztatta föl (Jurisics Miklós szerepe!)
    3. Buda török kézre kerül
    • patthelyzet a polgárháborúban - 1538-as váradi egyezmény (Szapolyai halála után Ferdinándé a trón!)
      • kitudódik a titkos egyezmény
      • Szulejmán bizalmatlan Szapolyaival szemben
    • Szapolyai halála után nem tartják be az egyezményt - János Zsigmond hívei védik Budát
      • török segítséggel elűzik Ferdinánd hadait
      • 1541. augusztus 29. - amíg a János Zsigmond gyámjai tárgyalnak a szultánnal, a janicsárok elfoglalják a várat
    • az ország közepe török megszállás alá került - létrejött a budai vilajet


    2014. május 5., hétfő

    Az állam új feladatai

    1. A modern állam és problémái

    • új államszervezet
      • törvénykezés - parlament
      • végrehajtás - kormány
      • ítélkezés - bíróság
    • a parlamentet pártok és képviselők alkotják - a választás alapja: vagyoni/adózási helyzet (cenzusos választójog)
    • az ipari forradalom miatti problémákra választ kell adnia z új államnak
      • hirtelen népességnövekedés
      • gazdasági változások - igény a szakképzett munkaerőre
      • növekvő számú városi polgár + munkás - jogi szabályozás igénye
    2. Közegészségügy
    • egészségügy javítása:
      • köztisztaság (ivóvíz, csatornázás, szemétszállítás)
      • orvosi ellátás fejlesztése (védőoltások, fertőtlenítés)
    • kutatóintézetek felállítása (Pasteur Intézet; Koch Intézet)
    3. Oktatásügy
    • általános tankötelezettség bevezetése
      • csökkenő írástudatlanság
      • az állam is jól járt ("okosabb" katonák)
    4. Munkásokat védő törvények
    • gyári törvények:
      • csökkenő munkaidő
      • növekvő bérek
    • társadalom/betegbiztosítás
    • nyugdíjazás bevezetése
    5. Szabadidő
    • növekvő szabadidő - új gazdasági ág létrejötte: szolgáltatások (mozi, kávéházak, stb.)
    • sport szerepe megnőtt

    Az USA polgárháborúja

    1. Az USA terjeszkedése a 19. században

    • nagy területek szerzése:
      • terjeszkedéssel (pl. 1848-ban Új-Mexikó és Kalifornia)
      • vásárlással (pl. Louisiana, Florida és Alaszka)
      • beszivárgással (pl. Texas)
    • lendületes benépesülés: száz év alatt megháromszorozódik a lakosság száma
      • új gyarmatok egyenjogúak a régiekkel
      • földet bárki birtokolhat, aki felesküdött az alkotmányra
      • vasút terjedése
    2. Az USA gazdasága
    • északi gazdaság:
      • kisparaszti birtokok
      • nagy iparvárosok
      • egységes piac
    • déli gazdaság:
      • ültetvényes gazdálkodás rabszolgatartással
      • dohány+gyapottermesztés angol exportra
    3. Észak és Dél ellentéte
    • különböző gazdasági szerkezet - különböző érdekek (É védővámos politika; D szabad kereskedelem híve)
    • munkaerőpiac hiánya - szükség lenne a rabszolgák fölszabadítására
    • új párt: republikánusok - programjuk: rabszolga-felszabadítás
      • Lincoln választási győzelme = déliek elszakadása
    4. A polgárháború (1861-1865)
    • déliek a kezdeményezők, de az északi államok kerülnek gazdasági-katonai fölénybe
    • totális háború - rengeteg csata, kb. 600 000 halott
    • döntő ütközet: Gettysburg, 1863. július 1-3.
    • északi győzelem - 1863. január 1.: rabszolgák fölszabadítása
    5. A polgárháború után
    • merénylet Lincoln ellen
    • egységes piac lesz az USA - 1900-ra a világ vezető hatalma lett

    2014. április 22., kedd

    A vallás megújulása

    1. A reformáció kezdete

    • a katolikus egyház nem áll hivatása magaslatán a 15. században (reneszánsz pápák, családos papok)
    • a hit "mellékes" szálait  tették meg első helyre (pl. szentek túlzott tisztelete)
      • búcsú: túlvilági büntetés teljes/részleges elengedése - gyónás+szentáldozás+jócselekedet -ez utóbbit váltották ki pénzen (búcsúcédulákkal)
      • botrány Németföldön: búcsúcédulák ára egy eladósodott német püspök hitelét törlesztette - ez ellen lépett föl Luther 1517-ben Wittenbergben
    • Luther nézetei:
      • hit forrása a Biblia - mindenki saját nyelvén olvassa
      • nem kell papság - nem kell Egyház
      • az egyházi vagyon a világi fejedelmeké legyen (sok fejedelem támogatta)
    • reformáció terjedésének okai:
      • könyvnyomtatás terjedése
      • világi fejedelmek támogatása
    2. A reformáció irányzatai
    • Luther nézeteit sokan átvették és átalakították - rengeteg ága lett a reformációnak
    • protestáns = a reformáció irányzatát követő
    • reformáció ágai:
      • lutheránus =evangélikus
      • kálvini = református
      • szentháromságtagadó = unitárius
      • újrakeresztelő = baptista
      • anglikán = az angol reformáció hívei
    3. A katolikus megújulás
    • válasz a reformációra: a Trienti Zsinat
      • papság megújítása - képzettség növelése
      • püspökök többet törődjenek az egyházmegyéjükkel
    • új, tanító szerzetesrendek létrejötte:
      • jezsuiták - Loyolai Szent Ignác
      • piaristák - Kalazanci Szent József
      • közös bennük: tanító rendek, szegényeket és gazdagokat egyaránt
    • új művészeti irányzat: a barokk
    4. A reformáció következményei
    • művelődés fejlődése: anyanyelv fejlődése, Bibliafordítások, új iskolák és iskolatípusok
    • nyomdák terjedése
    • vallásüldözés mindkét részről + hitviták és vallásháborúk ("Harmincéves háború", 1618-1648)

    2014. március 11., kedd

    Jagelló-kor Magyarországon

    1. Kié legyen Mátyás öröksége?
    • több jelölt a porondon:
      • Corvin János (Mátyás törvénytelen fia); Beatrix (Mátyás özvegye); Jagelló Ulászló cseh király, stb.
    • nemesség szempontjai:
      • olyan király kell, aki megszünteti Mátyás reformjait
      • rendekkel és a bárókkal együtt kormányoz
    • Jagelló Ulászló a befutó - békés úton egyesült Csehország és Magyarország
    2. II. Ulászló (1490-1516) politikája
    • békepolitika a törökkel
    • bevételek nem jutnak el a királyi kincstárba - nincs állandó zsoldoshadsereg
    • öröklés problémája:
      • 1505 Rákosi végzés: ha nincs törvényes fiúörököse, a rendek magyar uralkodót választanak
      • 1515 házassági és örökösödési szerződés a Habsburgokkal - ha nincs fiúörökös, a Habsburgoké a magyar trón
    3. A parasztháború (1514)
    • kiújuló török háborúk - török ellen keresztes had gyülekezett Székely Dózsa György vezetésével
    • visszamondták a toborzást - az elkeseredett keresztesek rombolni kezdtek
    • okai:
      • romlott a jobbágyok helyzete Ulászló alatt
      • nemesek erőszakoskodása 
      • gazdasági ellentétek
    • céljaik: ne legyen nemes és jobbágy - társadalmi egyenlősítés
    • a mozgalmat Szapolyai János erdélyi vajda és Báthory István temesvári kapitány számolta föl
    • következményei:
      • főemberek kivégzése
      • robot heti 1 nap
      • szabad költözés megtiltása a jobbágyoknak
    4. Új uralkodó a trónon - II. Lajos (1516-1526)
    • Ulászló fia, a kiskorú király helyett kormányzótanács uralkodott - a helyzet nem javult
    • aktív török politika - I. Szulejmán lett a szultán (1520-1566)
      • 1521: Nándorfehérvár eleste
      • romló esélyek (lásd: Tk. 97.1. ábra)
    5. Az 1526. évi török hadjárat
    • az országban már 1525-ben értesültek róla
    • Szulejmán felszámolta a déli végvárvonalat
    • 1526. augusztus 29., Mohács:
      • magyar vezérek: Tomori Pál érsek + a király
      • 2 x-es török túlerő + kedvezőtlen terep
      • rövid harc: † király, 28 báró, 7 főpap... :-(
    • Szulejmán bevonult Budára - de októberben hazavonultak a törökök

    2014. február 23., vasárnap

    Önvédelmi háború

    1. A kormány lemondása és Jellačić támadása
    Jellačić támadása (forrás: Wikipédia)

    • 1848 augusztusa: legyen vége a toborzásnak és bankjegykiadásnak
      • Batthyány-kormány lemondása
      • Országos Honvédelmi Bizottmány - ideiglenes kormány Kossuth vezetésével
    • Jellačić bán támadása Horvátország felől
      • védelmi állások Pákozdnál - szeptember 29.: Perczel megállította a horvátokat (okt. 7. Ozora: újabb horvát vereség)
      • "fut Bécs felé Jellačić, a gyáva, seregének seregünk nyomába..."
    • támadás Ausztria ellen - magyar vereség Schwechatnál (okt. 30.)
    • berendezkedés védelemre - fővezér: Görgei Artúr


    2. Windisch-Grätz támadása
    • 1848 decembere:
      Téli hadjárat (forrás: Wikipédia)
      • V. Ferdinánd lemondatása, helyette: Ferenc József
      • új fővezér: Alfred zu Windisch-Grätz herceg (kb. 50000 fő támad)
      • magyar sereg fővezére: Görgei Artúr
      • menekül a kormány: Buda - Debrecen
    • halogató taktika (Győr - Buda - Vác - Besztercebánya - Branyiszkói-hágónál győzelem [febr. 5.])
    • Kossuth leváltja Görgeit - új fővezér: Henryk Dembinski - febr. 26-27. Kápolna - magyar visszavonulás a Tisza mögé
    • Erdély felszabadítása (forrás: Wikipédia)
    • olmützi alkotmány kiadása (márc. 4. - Magyarország tartománnyá süllyesztése
    3. Bem Erdélyben
    • 1848/49 telén Bem felszabadította Erdélyt
      • Kolozsvár (1848 karácsonya) - vízaknai vereség (febr. 4.) - piski győzelem (febr. 9.) - Nagyszeben elfoglalása (márc. 11.)

    2014. február 18., kedd

    Magyarország az átalakulás kapujában

    1. Az utolsó rendi országgyűlés
    • 1847 ősz -1848 tavasz, Pozsony
    • nincs előrelépés
    • európai forradalmak híre - Kossuth beszéde március 3-án
      • közteherviselésről
      • jobbágyfelszabadításról
      • felelős kormányról
      • alkotmányról a birodalom minden népe számára 
    • hatása: bécsi forradalom (márc. 13-án) - a felsőház elfogadta Kossuth felirati javaslatát
    • március 15.: irány Bécs
     2. Pesti események 1848. március 15-én
    • irányítók: Pilvax-kör - fiatal értelmiségiek (Petőfi, Vasvári, Jókai, Irinyi József, stb.)
    • bécsi forradalom hírérre megmozdulást szerveznek - cél: a 12 pont elfogadtatása a Helytartótanáccsal
    • események: TK alapján leírni!
     3. Bécsi tárgyalások
    • követség tagjai: Kossuth, Batthyány és Széchenyi
    • cél: elfogadtatni a felirati javaslatot + Batthyány felelős miniszterelnöki kinevezést kapjon
    • István nádor-főherceg közbenjárása - zöld utat kap a felirat + az önálló kormányzat
    • István főherceg teljhatalmat kapott

    2014. február 15., szombat

    Segédanyag Róma történetéhez

    Római történelem
    - fogalmak –
    patrícius
    az ókori római társadalom előkelő nemzetségének tagja.
    plebejus
    az ókori római társadalomban az elszegényedett nemzetség-tagokból és betelepedettekből kialakult réteg tagja.
    konzul
    Róma élén álló, évente választott két fő tisztségviselő.
    néptribunus
    a plebejusok érdekeit védő választott tisztségviselő az ókori Rómában.
    szenátus
    a legfőbb hatalommal rendelkező testület az ókori Rómában, a köztársaság korában irányította a várost.
    provincia
    római alávetett tartomány az ókorban.
    veterán
    kiszolgált katona az ókori római hadseregben, aki leszerelés után földet, pénzt kapott.
    legio
    a római hadsereg legnagyobb önálló egysége. Létszáma 6000 fő volt.
    helytartó
    a római provinciák élére kiküldött állami megbízott, aki általában már konzulviselt férfi volt. Ő képviselte ott a legfőbb római hatalmat.
    limes
    a Római Birodalom védelmi rendszerrel megerősített határa.
    amfiteátrum
    kör alakú épület az ókori rómaiaknál; a gladiátor-és állatviadalok megtartására szolgált. Leghíresebb amfiteátrum a római Colosseum.
    barbár
    a rómaiak a határaikon túl élőket nevezték így.
    villa
    a vidéki nagybirtok központja a római korban, amely a legkülönfélébb építészeti kellékekkel el volt látva (padlófűtés, hideg-meleg medence, stb.)
    evangélium
    görög szó, jelentése örömhír. Krisztus életének, halálának és feltámadásának története, illetve az ezt elbeszélő bibliai könyvek neve.
    apostol
    Jézus 12 tanítványának elnevezése, őket választotta ki a hit terjesztésére.
    vértanú
    a hitük mellett kiálló keresztények, akiket a császári hatalom kivégeztetett. Őket más szóval mártíroknak nevezzük.
    püspök
    az egyházmegye főpapja és felügyelője a keresztény egyházban. Az ókorban egy-egy városközösség élén állt püspök.
    államvallás
    olyan vallás, amelyet az állam előnyökben részesít a többivel szemben.
    népvándorlás
    Ázsiából kiinduló, Európát érintő nyugati irányú népmozgás, amelynek során a vándorló népek új hazát kerestek maguknak.

    - nevek -

    Romulus                      Róma mondabeli alapítója, Mars isten egyik fia. Nevéhez köthető a város benépesítésének mondája is.
    Remus                          Romulus ikertestvére. Miután a jóslatok alapján testvére nyert jogot a város alapítására, a városfalak kigúnyolása miatt megölték.
    Hannibál                      pun hadvezér, a második pun háború egyik vezetője. Nevéhez számos itáliai győzelem köthető, mégsem tudta kiaknázni a lehetőséget, s végül Kr. e. 202-ben Záma mellett legyőzte P. Cornelius Scipio.
    Scipio                            római hadvezér a Kr. e. 3. században. A második pun háborúban Hannibál legfőbb ellenfele. A zámai győzelem után a punok legyőzése miatt a szenátus az Africanus melléknevet adományozta neki.
    Spartacus                     trák katona, majd gladiátor a Kr. e. 1. században. A legnagyobb római rabszolgafelkelés vezetője. A felkelés végén a Via Appián feszítették keresztre több ezer társával.
    Julius Caesar               római államférfi és hadvezér a Kr. e. 1. században. Gallia meghódítása mellett a legnagyobb polgárháború is az ő nevéhez köthető. Diktátori címe miatt Kr. e. 44-ben orvul megölték.
    Marcus Antonius        római hadvezér a Kr. e. 1. században. Julius Caesar halálának egyik megbosszulója. A birodalom keleti felében vívott háborúkat, majd Augustusszal való összetűzése után Egyiptomban öngyilkos lett.
    Augustus                      római államférfi, az első római császár (Kr. e. 27-Kr. u. 14.). A római béke és a császári jogkör kialakítója. Uralma alatt hódították meg Pannóniát is.
    Neró                              római császár a Kr. u. 1. században. Főként őrült voltáról és kicsapongásairól hírhedt uralkodó. Nevéhez köthető az első nagy keresztényüldözés is.
    Trajanus                       római császár a Kr. u. 1-2. század fordulóján. Uralkodása alatt érte el a birodalom a legnagyobb kiterjedését.
    Livius                            római történetíró a Kr. e. 1. században. 152 könyvben írta meg a rómaiak történetét a város alapításától kezdve koráig. Fontos forrás a korról.
    Tacitus                          római történetíró a Kr. u. 1. század végén. Augustus uralkodásától Neró haláláig számol be a császárság történéseiről.
    József                            Jézus Krisztus apja.
    Mária                            Jézus Krisztus édesanyja.
    Heródes                        Júdea királya Jézus Krisztus születésekor. Ő rendelte el a betlehemi gyermekmészárlást, melynek hírére József és Mária a kis Jézussal elmenekültek Egyiptomba.
    Jézus                             a Megváltó. Augustus és Tiberius császár uralkodása alatt Júdeában tevékenykedő tanító, akit később a kereszténység nagy tisztelettel övezett.
    Szt. Péter                      Krisztus első „helytartója”, tanításának örököse, a 12 apostol egyike. A keresztény hagyomány őt tartja az első pápának is.
    Szt. Pál                          zsidó származású római polgár a Kr. u. 1. században. A keresztények üldözése után egy jelenés hatására a keresztények egyik apostolává vált. Alakjához köthető az egyház tényleges megalakulása és pogányok közt való terjedése.
    Diocletianus                Kr. u. 3-4. század fordulóján uralkodó császár. A birodalom 3. századi válságát a társcsászárság és más újítások bevezetésével oldotta meg. Személyéhez köthető az egyik legnagyobb keresztényüldözés is.
    Constantinus               Kr. u. 4. század elején uralkodó császár. Kr. u. 313-ban engedélyezte a keresztényeknek is a szabad vallásgyakorlatot. Új birodalmi fővárost is alkotott Keleten (Konstantinápoly), élete végén maga is keresztény lett.
    Attila                             hun uralkodó a Kr. u. 5. században, az „Isten ostora”. Alatta érte el a Hun Birodalom a tetőpontját, s az 5. század közepén folyamatosan zaklatta a nyugati birodalomrészt. Halála után birodalma szétesett.

    - évszámok -

    Kr. e. 753.                      Róma alapítása
    Kr. e. 510.                      A köztársaság kor kezdete Rómában
    Kr. e. 218-202.              A II. pun háború
    Kr. e. 44.                        Julius Caesar meggyilkolása
    Kr. e. 27 – Kr. u. 14.     Augustus császársága
    Kr. u. 313.                     a milánói ediktum – Constantinus császár engedélyezi a keresztény vallásgyakorlatot
    Kr. u. 395.                     a birodalom két részre bontása

    Kr. u. 476.                     a nyugati birodalomrész felbomlásának kezdete – az ókor vége