A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nemzetállamok kora. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nemzetállamok kora. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 31., kedd

A német egység folymata

1. Poroszország felemelkedése

  • az egységes német állam vágya a 19. század elején megszületett - 1848-as forradalom során nyilvánvalóvá vált az igény
  • Poroszország gazdasági felemelkedése a nyugati tartományok segítségével - hadiipari fejlődés megalapozása
  • Bismarck kancellár - keresztülvitte a liberális országgyűlésen a hadsereg reformját
    • általános hadkötelezettség elsőként Európában
    • modern lőfegyverek (hátultöltős, gyújtószeges puska)
2. A német egység tervei és kerékkötői
  • a 19. század közepén két terv alakult ki:
    • nagy német egység - Ausztria vezetésével Poroszországgal
    • kis német egység - porosz vezetéssel Ausztria nélkül
  • Bismarck felismerte, hogy az egységet csak háború útján tudja megteremteni - ehhez:
    • le kell győzni Ausztriát
    • el kell érni Nagy-Britannia semlegességét 
    • meg kell szüntetni Franciaország ellenállását
    • szövetséget kell kötni Olaszországgal
3. 1866 - a porosz-osztrák háború
  • cél: Ausztria adja fel a német egységesítés tervét
  • június-július: porosz támadás észak felől - gyors siker
    • csata Königgrätz mellett - porosz siker
    • siker okai: gyújtószeges puska, gyors seregmozgás, tömeghadsereg
  • békekötés - nincs területi követelés, DE: Ausztria lemond a német egységről
  • eközben délen olasz támadás - Velence elfoglalása (ezt békében is megkapták)
4. 1870 - porosz-francia háború
  • Franciaország aggódva nézte a német egységesülést - hangot ad ennek
    • spanyol trónra is porosz herceget hívtak meg - ezt Franciaország ellenezte
    • diplomáciai bonyodalom alakult ki - Bismarck "átértelmezte" a francia követelést, és nyilvánossá tette
    • Franciao. hadüzenete
  • porosz fölény - jobb ágyúk, jobb mozgósítás, gyors felvonulás
    • Sedani csata - III. Napóleon is fogságba esett
  • Párizs fellázadt, menesztették az uralkodót - nagy zűrzavar (párizsi kommün) hónapjai
  • 1871. január 18-án Versailles-ban kikiáltották a Német Császárság létrejöttét
  • békekötés tavasszal: hatalmas összegű hadisarc; a fejlett iparú Elzász-Lotharingia elcsatolása
5. A háború következményei
  • egységes német nemzetállam létrejötte Európa közepén
  • változó erőegyensúly Európában
  • közel 70 éves német-francia ellentét kezdődött - két világháborút idézett elő
  • Olaszország a francia helyőrség távozása után elfoglalta Rómát és környékét - befejeződött az olasz egység is!

2017. január 4., szerda

Az itáliai egységfolyamat

1. Piemont kiemelkedik

  • a 19. században megmutatkozott az olasz nép független Itália iránti igénye, de ezt a Habsburgok megakadályozták
  • az egységes állam kivitelezését a Szárd-piemonti Királyság vállalta magára
    • fontos szereplő Camillo Benso di Cavour, piemonti miniszterelnök
    • kiemelte a politikai elszigeteltségből országát - részvétel a krími háborúban (1853-56)
    • új szövetség Franciaországgal (1858): francia katonai segítség (200000 fő, cserébe piemonti területek - Savoya, Nizza)
2. Háború a Habsburg Monarchiával
  • háború éve: 1859.
  • francia-piemonti előrenyomulás Lombardiában (Észak Itália)
    • súlyos osztrák vereségek Magenta és Solferino mellett
    • hirtelen béke - Lombardia Piemontté
  • a béke oka: III. Napóleonnak nem állt érdekében egy erős Olaszország létrejötte
  • Cavour lemondott - hamarosan †
3. Garibaldi: mégis olasz egység
  • Solferino után a közép-itáliai hercegségek Piemont védelme alá helyezték magukat
  • 1860 májusában Giuseppe Garibaldi 1000 katonájával partra szállt Szicíliában - hamarosan Nápolyt is elfoglalta piemonti segítséggel - Róma és környéke még a pápáé, Velence a Habsburgoké
  • az európai hatalmak "elnézik" az olasz egységfolyamatot
  • 1861-ben népszavazás szentesíti az egységet - az államforma: királyság, Piemont vezetésével
4. Velence és Róma - lásd: a német egység kapcsán

2015. október 9., péntek

A "kis" Napóleon Franciaországa

1. III. Napóleon császársága

  • Charles-Louis Bonaparte (1808-1873)
    • I. Napóleon unokaöccse
    • forradalmár múlt
  • 1848-ban a köztársaság elnöke lett
  • 1852-től császár
    • szabadelvű újító
    • jólét a társadalom alsó rétegeinek
2. A francia gazdaság
  • nagymérvű fejlődés - csökkenő árak
    • modernizáció
    • Párizs világvárossá fejlődése ekkor indult meg (sugárutak rendszere, stb.)
  • 1870-re az egyik legnagyobb hatalommá vált (kereskedelmi forgalomban 2., ipari hatalomként a 4.)
3. Külpolitika
  • III. Napóleon célja: európai vezetőszerep elérése
  • ellenfelek:
    • Habsburg Monarchia - olasz egységet támogatja
    • Orosz Birodalom -Krími háború
  • térhódítás Afrikában:
    • szuezi csatorna építése
    • gyarmatosítás kezdetei
  • konfliktus Poroszországgal - belebukik

2014. május 5., hétfő

Az állam új feladatai

1. A modern állam és problémái

  • új államszervezet
    • törvénykezés - parlament
    • végrehajtás - kormány
    • ítélkezés - bíróság
  • a parlamentet pártok és képviselők alkotják - a választás alapja: vagyoni/adózási helyzet (cenzusos választójog)
  • az ipari forradalom miatti problémákra választ kell adnia z új államnak
    • hirtelen népességnövekedés
    • gazdasági változások - igény a szakképzett munkaerőre
    • növekvő számú városi polgár + munkás - jogi szabályozás igénye
2. Közegészségügy
  • egészségügy javítása:
    • köztisztaság (ivóvíz, csatornázás, szemétszállítás)
    • orvosi ellátás fejlesztése (védőoltások, fertőtlenítés)
  • kutatóintézetek felállítása (Pasteur Intézet; Koch Intézet)
3. Oktatásügy
  • általános tankötelezettség bevezetése
    • csökkenő írástudatlanság
    • az állam is jól járt ("okosabb" katonák)
4. Munkásokat védő törvények
  • gyári törvények:
    • csökkenő munkaidő
    • növekvő bérek
  • társadalom/betegbiztosítás
  • nyugdíjazás bevezetése
5. Szabadidő
  • növekvő szabadidő - új gazdasági ág létrejötte: szolgáltatások (mozi, kávéházak, stb.)
  • sport szerepe megnőtt

Az USA polgárháborúja

1. Az USA terjeszkedése a 19. században

  • nagy területek szerzése:
    • terjeszkedéssel (pl. 1848-ban Új-Mexikó és Kalifornia)
    • vásárlással (pl. Louisiana, Florida és Alaszka)
    • beszivárgással (pl. Texas)
  • lendületes benépesülés: száz év alatt megháromszorozódik a lakosság száma
    • új gyarmatok egyenjogúak a régiekkel
    • földet bárki birtokolhat, aki felesküdött az alkotmányra
    • vasút terjedése
2. Az USA gazdasága
  • északi gazdaság:
    • kisparaszti birtokok
    • nagy iparvárosok
    • egységes piac
  • déli gazdaság:
    • ültetvényes gazdálkodás rabszolgatartással
    • dohány+gyapottermesztés angol exportra
3. Észak és Dél ellentéte
  • különböző gazdasági szerkezet - különböző érdekek (É védővámos politika; D szabad kereskedelem híve)
  • munkaerőpiac hiánya - szükség lenne a rabszolgák fölszabadítására
  • új párt: republikánusok - programjuk: rabszolga-felszabadítás
    • Lincoln választási győzelme = déliek elszakadása
4. A polgárháború (1861-1865)
  • déliek a kezdeményezők, de az északi államok kerülnek gazdasági-katonai fölénybe
  • totális háború - rengeteg csata, kb. 600 000 halott
  • döntő ütközet: Gettysburg, 1863. július 1-3.
  • északi győzelem - 1863. január 1.: rabszolgák fölszabadítása
5. A polgárháború után
  • merénylet Lincoln ellen
  • egységes piac lesz az USA - 1900-ra a világ vezető hatalma lett