A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Reformkor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Reformkor. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. október 25., kedd

A feudális gazdaság bomlása

1. A magyar gazdaság a birodalmi keretek között
  • Bécs célja: birodalmon belüli munkamegosztás fenntartása (lásd: Mária Terézia vámrendelete)
    • adóbevételek növelésével csökkenteni az államadósságot



2. Átalakulás a mezőgazdaságban
  • új növények: kukorica, burgonya
  • Magyarország dohánynagyhatalom lett
  • európai gyapjúéhség - juhtenyésztés fellendülése
  • visszaszoruló marhakereskedelem
  • jelentős lótenyésztés - úri mulatság
3. Iparfejlődés sajátosságai
  • céhes keretek, de textiliparban, fazekasságban már létrejöhetnek manufaktúrák is
  • helyenként manufaktúrák:
    • fegyver- és lőszergyártás
    • papíripar
    • üveg (Herend, Hollóháza)
    • Óbudai Hajógyár (1830 után)
    • ózdi vasmű (1840 után)
4. Közlekedés: elmaradottság és fejlődés
  • úthálózat hiányosságai
    • kevés, fejletlen
    • drága a távolsági kereskedelem
  • gr. Széchenyi István a fejlődés fő motorja
    • Dunai Gőzhajózási Társaság - Bécs elérhető 2 nap alatt
      • olcsó és gyors szállítás
    • Al-Duna szabályozása (1834)
    • Tisza szabályozása (1846-tól) Vásárhelyi Pál tervei nyomán
    • hídépítés terve Pest-Buda között
      • 1842 - alapkő letétele
      • 1849 - átadás éve
    • vasútvonalak:
      • 1. Pest - Vác 1846
      • 2. Pest - Szolnok 1848

2015. február 9., hétfő

Házi dolgozat Reformkor


A reformkor nagyjai

 Különböző állításokat olvashattok a reformkor nagy eseményeiről, személyeiről. Egyes mondatokba 
azonban „hiba csúszott.”  
Válasszátok ki az igaz állításokat követő betűket! Ezeket helyes sorrendbe állítva a reformkor egy 
jelentős “alkotását” kapjátok. /E feladatban segítségetekre lehet Závodszky Géza Nemzet születik c. műve/

-  Kölcsey Ferenc 1825-ben írta meg a Himnuszt.       M
-  Széchenyi István részt vett a napóleoni háborúkban.         E
-  Reguly Antal földrajztudóst észak „Kőrösi Csomájának” hívta egy orosz tudós.                 H
- Kőrösi Csoma Sándor a magyarok őshazáját Indiában sejtette. 
N

- A Szózat c. könyvét Lipcsében nyomtatta ki Wesselényi Miklós.
T

- Kisfaludy Sándor költői álneve Himfy volt.                                        P
- 1832-ben alakult meg az első magyar nyelvű tanítóképző.   U

- Az első magyar óvodát Brunszvik Teréz alapította 1828-ban. L
- Széchenyinek az utókor az “árvízi hajós” nevet is adta.  K


- Az “Országgyűlési Tudósítások” Deák Ferenc nevéhez fűződnek.
Z

- Széchenyi István Stádium c. műve 1835-ben jelent meg.  
B

-  1831-től menetrend szerint közlekedett Bécs és Pest között az I. Ferenc nevű gőzhajó.    A
-  A „Flóri könyve” Bezerédi Amália magyar nyelvű gyermekkönyve 1839-ből.         Í
-  Széchenyi István a Desdemona nevű bárkán hajózott le a Duna torkolatához.       P
-  Vörösmarty Mihály Zalán futása c. hőskölteménye 1825-ben az “ irodalmi reformkorszak” kezdete.   S 
-  “Hazafiság a nemzetiségnek” volt a felirata a Pesti Színháznak.        G
-  Az első vonatszerelvény 1846. július 15-én indult útjára.        I
-  1845. március 6-án alakult meg az Országos Védegylet.         Y
-  1846. augusztusában kezdődött a Tiszavölgyi Társulat közreműködésével a Tisza szabályozása.      R 


1.     Mi ez a reformkori “alkotás”, ki az alapítója? Mikor jelent meg? Jellemezzétek néhány mondatban!
2.     Javítsátok ki a helytelen állításokat, tegyétek igazzá a mondatokat!  

Széchenyi István öröksége

 A leírásokból Széchenyi István gyakorlati alkotásaira ismerhettek. Melyek voltak ezek? Válaszoljatok a létesítményekre illetve tevékenységekre vonatkozó kérdésekre! 

1. November 3-án az országgyűlés kerületi ülésén egyévi jövedelmének minden egyes évre eső kamatát ajánlotta fel. Hárman csatlakoztak hozzá. Első elnöke Teleki József gróf, másodelnöke gróf
Széchenyi István. 
a. Melyik intézmény alapításáról van szó?  b. Melyik országgyűlésen történt ez felajánlás?

2. 1820 decemberében elhunyt édesapja. Ez a hír Debrecenben éri. Hazamenetelét hátráltatja, hogy a jégzajlás miatt a Pestet Budával összekötő ideiglenes hidat nem lehetett felállítani.
Ez indítja Széchenyit ennek az építménynek a felépíttetésére. 
a. Mi ez az építmény?    b. Ki tervezte?  c. Mikor adták át? 
d. Miért ütött ez rést a nemesi adómentességen? 

3. Széchenyi részben olaszországi, részben franciaországi útja során ismerkedett meg e tevékenységgel. A harmincas években Olaszországból hozatott szederfákat nagycenki birtokára. 1840-ben könyvecskét adott ki róla. 
a. Milyen tevékenységről van szó?   b. Mi az 1840-ben kiadott könyv címe, ami erről szól? 

4.  Az 1825-27-es országgyűlés ideje alatt a pozsonyi Erdődy-házban nyitotta meg angliai tapasztalataira támaszkodva. Egyévi szervezőmunkája eredményeként 1827-ben a Vogel-ház egy részét bérelhette ki erre a célra. Első igazgatója a gróf lett. Később a Lloyd-palotába költözött, ahol könyvtárat, kávézót, éttermet és biliárdtermet rendeztek be. 
a., Melyik intézményről van szó?   b. Mikor került sor az első ülésre?                  

5. Politikai működése mellett folytatta közgazdasági újításait. Az állattenyésztés fejlesztésére, amelynek érdekeit állandóan szívén viselte, társaságot alakított, amelynek elnöki tisztét is elvállalta.
a., Mikor, milyen néven alapított ehhez társaságot? 
 
6. Széchenyinek régi vágya volt, hogy megnyissa a Dunát a kereskedésnek, egészen a Fekete-tengerig.  
Királyi biztosként 10 éven át irányította a folyó szabályozási munkálatait. Majd felkarolta a Duna- gőzhajózási társulat ügyét. Az ő munkájának eredménye a balatoni gőzhajózás is, ő indította el a mozgalmat és gyűjtött támogatókat. Közreműködésével hajóépítő műhely majd gyár kezdte meg a hazai hajók gyártását.
a. Mikor indult az első gőzhajó a Dunán?  b. Mi volt a neve?
c. Mikor indult az első gőzhajó a Balatonon?  d. Hol készültek a hazai hajók?

Tudod-e?

1. Mikor történt?
A reformkorban felgyorsultak az események. Látványos változások indultak a politikában, a közéletben, a gazdaságban. Állítsátok időrendi sorrendbe az eseményeket, majd időrendben írjátok le a meghatározások betűit! Írjátok hozzá a napra pontos dátumot! /Segítségetekre lehet  A magyarok krónikája c. kötet/

a.    a magyar nyelv hivatalossá tétele 
b.    a Hitel megjelenése 
c.    a Lánchíd alapkőletétele 
d.    Kossuth Országgyűlési Tudósítások c. első kéziratainak megjelenése 
e.    Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt 
f.     Széchenyi István felajánlása az MTA megalapítására 
g.    a Pesti Magyar Színház megnyitója 
h.    Megkezdődik Wesselényi Miklós báró felségárulási pere 
i.      V. Ferdinánd magyar királlyá koronázása 
j.      az ország első vasútvonalának megnyitója
k.    Vásárhelyi Pál benyújtja a helytartótanácsnak a Tisza szabályozásának tervét 
l.      Pesten megnyílik a József nádor nevét viselő Ipartanoda

 2. A magyar nyelv ügye
 „Nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja.”
 A. Kitől származik az idézet? Magyarázzátok meg egy mondattal az idézet jelentését!
 B. Az alábbi események a magyar nyelv bevezetésének egy-egy lépcsőfokát jelölik. Állítsátok a mondatokat időrendbe, jelöljétek az évszámot is! 
 
a.    A törvényeket magyarul fogalmazzák.
b.    A magyar nyelv tanításának elrendelése a magyarországi iskolákban.
c.    A Magyar Tudományos Akadémia alapítása.
d.    Hivatalos államnyelv lett a magyar.
e.  Közhivatalt csak magyarul tudók viselhetnek.


A válaszokat külön lapra dolgozzátok ki 2015. február 16-ig! Jó munkát! :D

2013. április 3., szerda

Összefoglaló a Reformkorhoz és a 1848/49-es forradalomhoz és szabadságharchoz



Reformkor
- az összefoglaláson felmerült személyek, fogalmak -

Személyek és legfontosabb ismertetőik

báró Wesselényi Miklós: Reformokat követelő politikus a felsőtáblán. Széchenyi István barátja és politikai támogatója. Bejárta Angliát, tanulmányozta gazdaságát. Az udvar perbe fogja és elítéli, de az árvíz miatt nem tartóztatják le. Ő az „árvízi hajós”. Műve: Balítéletek.
Deák Ferenc: Liberális politikus, jogtudós, Zala vármegye küldötte az alsótáblán. Rendületlen nyugalommal és észérvekkel igazolta a reformok szükségességét. 1848-ban a kormány igazságügy-minisztere lett. Ő a „haza bölcse”.
Kölcsey Ferenc: Ügyvéd, költő, író, politikus. Szatmár vármegye követe az alsótáblán, ahol szenvedélyes szónoklatokat adott elő. Jelszavai: „Haza és haladás”. Ő a Himnusz írója.
Erkel Ferenc: Zongoraművész, zeneszerző, a Nemzeti Színház karmestere. Műveinek témáit a magyar történelemből merítette. Operái pl.: Hunyadi László, Bánk bán. Ő a Himnusz megzenésítője.
Kazinczy Ferenc: A nyelvújítás egyik vezéralakja, a kor irodalmi életének szervező egyénisége. Otthona Bányácska, azaz Széphalom. A jakobinus mozgalomban való részvételéért bebörtönözték.
Fiatal Magyarország: A haladásért folytatott küzdelembe bekapcsolódó ifjak. Tagjai ifjú írók, jogászok, egyetemisták. Találkozóhelyük a Pilvax kávéház. Vezetőik: Petőfi Sándor, Vasvári Pál. Röpiratokat, forradalmi verseket terjesztettek.

Fogalmak

alsótábla: A magyar rendi országgyűlés egyik háza. Ülésein a megyék két-két követe, valamint a szabad királyi városok küldöttei vettek részt.
felsőtábla: A magyar rendi országgyűlés egyik háza 1848 előtt. Ülésein a főnemesek és főpapok személyesen vehettek részt. Elnöke a nádor volt.
szentesítés: Egy törvénynek a király által való jóváhagyása.
követutasítás: A magyar rendi országgyűlés megyei követei számára készített előírás, melyben a megye megszabja, hogyan szavazzon a követ a tárgyalt kérdésekben.
közteherviselés: A reformkor azon törekvése, hogy a nemesek is kivegyék a részüket az ország adóterheinek viseléséből.
háziadó: A vármegye céljaira szedett adó, mellyel a megyék rendelkeztek. Az 1847/48-as országgyűlésen megszavazták, hogy a nemesek is fizetik.
érdekegyesítés: Kossuth programja, mely szerint a nemességnek meg kell egyeznie a jobbágysággal, és fel kell számolni a köztük lévő ellentétek okait.
örökváltság: A reformkor azon törekvése, hogy a jobbágyok megválthassák az általuk eddig használt telket, így az az ő tulajdonuk legyen, ne a földesúré. Önálló, szabad parasztgazdák lehessenek.
Védegylet: Kossuth szervezte társaság, melynek tagjai megfogadták, hogy hat évig nem vásárolnak olyan árut, melyet itthon is gyártanak, még akkor sem, ha a hazai drágább, vagy gyengébb minőségű.
kaszinó: A társadalmi élet színtere könyvtárral és játéktermekkel, ahol felolvasóesteket, mulatságokat is szerveztek. A nemesség, polgárság és értelmiség szórakozását biztosította.

Széchenyi István és Kossuth Lajos tevékenysége a reformkorban

gróf Széchenyi István

Kossuth Lajos
Művei: Hitel, Világ, Stádium

Művei:Országgyűlési Tudósítások,Törvényhatósági Tudósítások, Pesti Hírlap
Felsőtábla

Pest vármegye követe az alsótáblán
Mezőgazdaság; ősiség eltörlése; bérmunka

Ipar fejlesztése

Közteherviselés

Lánchíd, Tisza szabályozása, Magyar Tudós Társaság, Kaszinó, vasút

Védegylet
„Legnagyobb magyar”

„Turini remete”
„ha föláll egy ilyen intézet… birtokaim egy évi jövedelmét felajánlom e célra…”

„…ipar nélkül a nemzet félkarú óriás…”


1848/49-es magyarországi forradalom és szabadságharc
- az összefoglaláson felmerült fogalmak, évszámok -


Fogalmak

teljhatalom: politikai felhatalmazás, mellyel egy személy birtokába jut a polgári és katonai vezetés. Döntéseiért felelősségre nem vonható.
jobbágyfelszabadítás: az úrbéri terhek megszüntetése, mely szabaddá teszi a jobbágyokat és ingyen a tulajdonukba adja eddig használt földjeiket. Ezt az 1848. évi április törvények szabályozták.
felelős minisztérium: az uralkodótól független, elszámolással az országgyűlésnek tartozó kormányzati vezetőség.
népképviseleti országgyűlés: a polgári forradalom után (1848) a jogegyenlőség alapján nemcsak a nemesek, hanem az ország egész népe küldhetett képviselőt az egész országgyűlésbe.
nemzetiség: valamely államon belül kisebbségben élő, és nem a többség nyelvét beszélő népcsoport.
vésztörvényszék: rendkívüli időkben létrehozott bíróság, mely azonnal hoz ítéletet, legtöbbször halálosat. Ez ellen nem volt fellebbezési lehetőség.
emigráns: olyan személy, aki a politikai üldözés elől külföldre menekül és szemben áll az otthoni rendszerrel.

Események

1848. március 15.: a magyarországi forradalom kitörése
          április 11.: a forradalmi törvények szentesítése – Áprilisi Törvények
          szeptember 29.: a pákozdi csata
          október 30.: schwechati ütközet
december 2.: V. Ferdinándot leváltják, I. Ferenc József a császár
1849. február 5.: áttörés a Branyiszkói-hágón
          február 26-27.: kápolnai csata
          március 4.: olmützi (oktrojált-kényszerített) alkotmány
          április 2-4-6.: a tavaszi hadjárat fénypontja – Hatvan-Tápióbicske-Isaszeg
          április 10.: váci csata
          április 14.: Függetlenségi Nyilatkozat
          május 21.: Buda visszavétele
          augusztus 9.: temesvári csatavesztés
          augusztus 13.: világosi fegyverletétel
         október 6.: az aradi 13 kivégzése – Batthyány Lajos kivégzése Pest-Budán