- új nyersanyagok és energiaforrások
- szén mellett + újak: elektromosság és a kőolaj
- új iparágak: acélgyártás (Bessemer és Siemens technológiája)
- elektromosság terén két fő újítás:
- az elektromosság előállítása - dinamó (elve: Jedlik Ányos; szabadalma: Werner Siemens)
- nagyipari alkalmazása - generátor (Nicola Tesla) és transzformátor (Déri-Bláthy-Zipernowski)
- vegyipar megjelenése - alapanyag a kőolaj
- az új iparágakba tőkét fektetnek - kialakulnak a monopóliumok (a piacot egyedül uraló óriásvállalatok)
2. Mindennapok ipari forradalma
- elektromosság a lakásokban:
- izzólámpa (Thomas. A. Edison)
- éjszakai életmód kialakulása
- éjszakai műszak megjelenése
- hírközlés - távközlés:
- elektromos távíró (Edison fejlesztése)
- telefon (Graham Bell)
- telefonhírmondó - telefonközpont (Puskás Tivadar)
- hangrögzítő eszköz - fonográf (Edison)
- vezeték nélküli rádió (Gugliemo Marconi)
3. A közlekedés fejlődése
- vasút és gőzhajózás egyre nagyobb méreteket öltött - megindult a villanymotorok használata is!
- kőolaj felbukkanása
- új üzemanyagokat kísérleteztek ki - gázolaj, benzin
- hasznosítására új motorok (benzinnel az Otto-motor; gázolajjal a Diesel-motor)
- 1900-as évek elejétől az autógyártás új iparággá vált
- Henry Ford és a T-modell (Galamb József szerepe)
- Armand Peugeot; Louis Renault
- Karl Benz
4. A mezőgazdaság változásai
- gépek nagyfokú alkalmazása (traktorok, arató/cséplőgépek)
- műtrágyák és talajjavító szerek használata
- következmények:
- terméshozam nőtt
- népességnövekedés folytatódott
5. Munkásmozgalmak kiteljesedése
- a munkásság első megmozdulásai Nagy-Britanniában történtek (chartista mozgalmak; 1830-as évek)
- legnagyobb hatása Karl Marx és Friedrich Engels nézetének volt
- a tőkések és a munkások ellentéte, folyamatos "osztályharcuk" jellemzi a történelmet
- cél: a tőkések hatalmának megtörése forradalmi úton - az "osztályharc" megszűntetése
- tanaikat először a Kommunista Kiáltványban tették közzé (1848) - később marxizmusnak nevezték
- Internacionálé - Nemzetközi Munkásmozgalom a munkásság együttműködésének növelésére
- marxizmust azonban többen továbbgondolták:
- anarchizmus: politikai gyilkosságokkal kell az állam működését gátolni, megdönteni
- szociáldemokrácia: a munkásmozgalomnak a demokrácia keretein belül kell megnyernie harcát
- céljaik: általános választójog
- 8 órás munkanap
- szociális intézkedések (nyugdíj; betegbiztosítás; segélyezési rendszer)
- erre jött létre a II. Internacionálé (1889) - tiltakozásának új eszköze: a sztrájk (a munkások egyoldalú munkabeszüntetése)
- orosz modellek (leninizmus, sztálinizmus) csak a 20. század első felében terjedtek el
- keresztény válasz (keresztény-szociális eszme):
- XIII. Leó pápa körlevele az egész társadalom keresztény szellemben való átalakítása - egyetlen rendszer sem tökéletes, de törekedni kell javításukra!
- Kolping: Katolikus Legényegyletek
- 1800-as évek 2. harmadától jelentős erővé válnak a szociális pártok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése