2016. január 19., kedd

Nemzetiségek és a társadalom a dualizmus korában

1. Népesség
nemzetiségek aránya 1840 körül

  • az ország népessége lassan növekszik
  • a lakosság java vidéken élt, de egyre több a városlakó (mintegy 20%)
  • a nemzetiségek aránya folyamatosan változik - nagy a kivándorlók aránya (kb. 1,5 millió ember hagyta el az országot)
2. A nemzetiségek helyzete
nemzetiségek aránya 1910.ben
  • a politika csak "egy nemzet" vezető szerepét ismerte el - ez a dualizmus alapköve is lett
  • egyéni jogokat biztosító törvények vannak, de a nemzetiségeknek ettől több kell - politikai jogokra vágynak (autonómia törekvések)
    • a hatalom veszélyforrást lát bennük
    • magyarosító törekvések - elindul az asszimiláció (törvényi szabályozás segíti)
    • csökken a nemzetiségiek aránya, egyre többen vallják magukat magyarnak 
  • zsidók sajátos helyzete
    • asszimilálódna, de nem tekintik őket egyenrangú félnek
    • fellángoló antiszemitizmus - 1900-ra ellenhatást vált ki: a cionizmust

3. "Kettős társadalom"
A "kettős társadalom"
  • a jobbágyfelszabadítás és a törvény előtti egyenlőség megteremtette a polgárosodás alapjait, DE: megmaradtak a régi rendszer emberei is
  • a társadalmi rétegződés alapja a vagyon lett - politikai jogokat is ez alapján kapták
4. A "felső tízezer" élete
  • egy része a "régi rendből" - nagybirtokos arisztokrácia
    • magyar nemzetiségű
    • vidéki paloták, villák
  • másrészről az új, tőkés réteg - bank- és gyártulajdonosok
    • német, zsidó származásúak többnyire, DE: elmagyarosodás
    • városi élet
  • a régiek az új embereket nehezen fogadják be
5. A középréteg változó világa
  • a középbirtokos nemesség megtartotta a megyei irányító szerepét
    • vidéki élet, fényűző világ
    • DE: sokan rosszul gazdálkodtak és költekező életet éltek - nem tudták fizetni, "lesüllyedő" réteg: a dzsentri
  • kialakult egy új, gazdag polgári réteg
    • városi élet
    • értelmiségi szerepkör
  • a kettő együtt képezte az "úri középosztályt"
  • a középréteg alsó részét a kisbirtokos nemesség és a kispolgárság alkották
  • hivatalvállalás, tanulás, katonalét jelenthetett felfelé emelkedést
6. Munkások világa
  • a új társadalmi réteg
  • szakképzett munkaerő és technikus mindig többet keresett - eleinte külföldiek
  • a munkások java segédmunkából élt - város szélén, nyomornegyedek alakultak ki
7. A parasztság
  • Tagolt társadalom - a gazdag parasztok számára nyitott volt a középréteg is - kiút: az oktatás
  • sok paraszt földnélküli 
    • mezőgazdasági bérmunka
    • kubikus lét
    • cselédi sor
  • Magyarország a több millió szegény országa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése