A török kiűzése Magyarországról

1. Bécs török ostroma és az európai összefogás

• 1683 Bécs - a török ostrom kudarca + török seregek veresége
• XI. Ince pápa összefogást hirdetett  - Szent Liga létrejötte 
• tagjai: Habsburg Monarchia, Velence, Lengyel Királyság
• a Szent Liga támadásba ment át

2. Hadműveletek

• 1686. szeptember 2. - Buda visszavétele
• szemben álló felek:

• harc a kurucok ellen:
• Munkács ostroma - Zrínyi Ilona hősies védekezése (1685-88)
• nagy csaták:
• 1687 nagyharsányi ütközet - "mohácsi csata visszavágója"
• 1697 zentai ütközet - Savoyai Jenő győzelme

3. Karlócai béke (1699)

• török szultán + Szent Liga államai kötöttek békét
• Magyarország a Habsburgok kezére került
• Erdély önállósága megszűnt - tartomány
• a törökök nem támogatják a magyarországi mozgalmakat
• Temesköz török kézen maradt

4. A felszabadulás ára

• 16 évi háború (1683-1699) nagy pusztítást okozott - az ország közepe elnéptelenedett
• a háború miatt a jobbágyok adóterhei növekedtek
• hadiadó + porció + forspont
• 1687. évi országgyűlés új rendelkezései:
• szabad királyválasztásról lemondás
• ellenállási jog elhagyása (lásd: Aranybulla)
• Újszerzeményi Bizottság felállítása
• a nemesek csak nehezen és pénzért kapták vissza régi birtokaikat
• idegen családok befogadása

Élet a hódoltság területén

1. A török berendezkedés

• a földek birtokosa a szultán
• bizonyos földeket hivatalnokainak és a katonaságnak adott át szolgálati birtokul
• pl.: szpáhik, kádik, defterfdárok
• a meghódított földeket a szultán helyettesei kormányozták:
• vilajet ("tartomány") - élén a pasa
• több vilajet is a Hódoltságban, de a legfontosabb a budai vilajet
• szandzsák ("megye") - élén a szandzsákbég
• a bíráskodás a kádik feladata volt + sok más is

2. Adózás

• régi állami és földesúri adókat beszedték (füstadó; kilenced, földbér, stb.)
• új adókat is bevezettek: haradzs - a  muzulmán birodalom a nem hívőktől szedik védelem fejében
• kettős adóztatás rendszere - mind a törökök, mind a régi urak beszedték a határvidékeken élőktől az állami és földesúri adókat

3. Török kultúra Magyarországon

• vallási épületek
• dzsámik (pl. Pécsett)
• mináretek (pl. Egerben)
• türbék (pl. Gül baba-türbéje)
• fürdőkultúra - kedvelt helyek, nagy fürdők Budán
• kávézás szokása + hozzá kapcsolódó szavak (DE: nem a magyarok közt!)
• dzs - hang és betű

A végvárak és a végvári hősök

1. A várháborúk célja

• a budai vilajet védelme fontos volt a törököknek - Buda körüli végvárgyűrű kialakítása
• több hullámú hódítás:
• előbb Nyugat és Dél-Kelet (1543: Székesfehérvár, Esztergom, Pécs; Szeged)
• majd újabb bővítés (1552 és 1566.)

2. Várháborúk - az 1552. évi hadjárat példáján

A bástyák típusai a 16. században

• legismertebb harcok: Drégely, Szolnok, Temesvár és Eger
• ostrom menete:
• megérkezés, táborozás
• védművek elbontása (vizesárok lecsapolása; falak ágyúzása + aknamunka)
• roham
• várak felépítése:
• vastag fal + bástyák (kör alakú, olasz, vagy füles)
• vizes árok
• katonaság
• várbeliek:
• katonák + "polgári lakosok" - általában kevés a hivatásos zsoldos - költséges
• sok bemenekült paraszt
• a várkapitány és a tisztek képzett katonák, nemesek (közép- és kisnemesek)
• fontos a védekezésnél:
• a védők száma
• a falak minősége
• az ostrom ideje (a szeptemberben kezdett ostromok általában nem sikeresek a török fegyvernyugvás közelsége miatt)

3. A várháborúk lezárása

• 1566. évi hadjárat Gyula és Szigetvár ellen (Bécs a cél?)
• Szigetvár
• Szulejmán halála - lezárultak a háborúk
• 1568 drinápolyi béke - hosszabb béke köszöntött be

Habsburg- és törökellenes küzdelmek

1. Egy újabb Zrínyi Miklós

• 1660-ban  a hosszabb békés időszak a törökkel véget ért (Nagyvárad, Érsekújvár eleste)
• gróf Zrínyi Miklós feltűnése:
• írásaiban a török elleni küzdelmet szorgalmazza
• hadjáratot kezdeményez a török ellen - példaképe: Hunyadi János és Mátyás
• 1663/64. évi hadjárat - eszéki híd lerombolása + kisebb erődök visszaszerzése
• az év nyarán török bosszúhadjárat, de Szentgotthárdnál feltartóztatják őket
• békekötés Vasváron - a sikerek ellenére a törököknek kedvezett ez - felháborodtak a főurak is
• Zrínyi folytatta volna a háborút, az udvar nem - Zrínyi végül egy vadászbalesetben meghalt

2. Összeesküvők, mozgalmak

• a magyar főurak a háború folytatása mellett vannak - új királyt akarnak
• a nádor, a horvát bán és az országbíró szervezkedett
• a nádor meghalt
• a szervezkedésre fény derült - Zrínyi Péter bánt, a sógorát és az országbírót kivégzik

3. I. Lipót (1657-1705) válasza

• rendi állam letiltása ("a magyarok eljátszották jogaikat") - abszolút kormányzás
• kormányzóság + rendeletek
• adóemelés
• nincs vallásszabadság - erőszakos katolizálás + hamis vádas eljárások
• magyar katonákat elbocsátják a végvárakból - bujdosók lettek

4. Thököly Imre Felső-magyarországi Fejedelemsége

• bujdosókat egy üldözött, fiatal főúr, Thököly Imre fogta össze
• felkelést szervezett (1678-1681)
• Kassa + 13 vármegye elfoglalása - új állam: Felső-magyarországi Fejedelemség
• török elismerte Thököly államát - az ország négy részre szakadt
• 1681-ben I. Lipót kénytelen engedni - újra rendi politikába kezdett

Erdély aranykora a 17. században

1. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György kora

• Bethlen Gábor alatt a külkereskedelem fejedelmi előjog lett (marha, viasz, bőrök, ásványkincsek, só) - az állami vagyon megnövekedett
• művészetpártolás és reneszánsz/barokk udvartartás
• iskolaalapítások (akadémia Gyulafehérvárott) + külföldi egyetemjárók támogatása
• építkezések
• Bethlen korában a külpolitikai szerepvállalás megnőtt
• bekapcsolódott a harmincéves háborúba (1618-1648)
• eredményei:
• hét felső-magyarországi vármegye Erdélyé
• Erdélyt önálló államnak ismerik el a Habsburgok (vigyázz!!! a török nem!!!)
• I. Rákóczi György (1630-1648) uralkodása alatt Erdély továbbra is részese volt a harmincéves háborúnak 
• a fejedelmi hatalom alapja már nem a külkereskedelem haszna, hanem a hatalmas Rákóczi-birtokok

2. Háború Erdélyben

• II. Rákóczi György (1648-1658) túllépte hatalma korlátait - szembeszállt a török akarattal (tiltott lengyelországi hadjárat)
• több éves bosszúhadjárat Erdély ellen - tatárjárások + török ostromok
• elveszett Várad is
• fejedelem halála
• Erdély súlyos sebet kapott, melyből sokáig nem épült fel

A hosszú háború és a Bocskai-felkelés

1. A hosszú háború (1591-1606)

• gyengülő török állam - keresztény összefogás a török ellen (Erdély, Habsburgok, a pápa + protestáns német fejedelmek is)
• első támadások sikeresek, de Budát nem foglalják vissza
• 1596 a fordulat éve
• több végvár is elesett (köztük Eger és Kanizsa is)
• nagy vereség a törököktől Mezőkeresztesnél (bár a törökök több embert vesztettek)
• ritkuló harcok - változó sikerek

2. Ellentét a rendek és az udvar között

• nagy anyagi hiányosságok a Habsburg oldalon
• adósságok halmozása
• nincs zsold a katonáknak
• hamis vádak alapján rengeteg nemes birtokát elvették
• erőszakos katolizálás is indult (protestáns kollégiumok és templomok bezárása)

3. A Bocskai-féle felkelés (1604-1606)

• célja: az ország belső békéjének helyreállítása
• őt is felségárulással vádolják - felkelést szervez
• hajdúk felfogadása - ígéret helyzetük rendezésére
• fegyveres szembenállás a Habsburgokkal
• Erdély fejedelme lett
• Felső-Magyarország mellette áll
• török támogatás
• tárgyalás a Habsburgokkal - bécsi béke
• Erdély önálló
• vallásszabadság és a rendi jogok helyreállítása
• béke a törökkel is - Zsitva-toroki béke
• Bocskai letelepítette a hajdúkat

Az ország három részre szakad

1. Mohács következménye

• meghalt II. Lajos - nem született gyermeke
• meghalt az ország báróinak és püspökeinek java
• törökök kifosztották az elhagyott Budát és a Dunántúlt, majd hazatérnek
• vannak ép seregtestek - pl.: Szapolyai János erdélyi vajda kb. 10.000 fő

2. Ki legyen a király? - polgárháború Magyarországon

• két jelentkező:
  

• mindkettő törvényes király - polgárháború alakul ki váltakozó sikerrel
• Szapolyai a törökhöz fordult - Szulejmán segíti őt
• több török hadjárat Bécs ellen: 1529-ben visszafordultak, 1532-ben Kőszeg vára tartóztatta föl (Jurisics Miklós szerepe!)

3. Buda török kézre kerül

• patthelyzet a polgárháborúban - 1538-as váradi egyezmény (Szapolyai halála után Ferdinándé a trón!)
• kitudódik a titkos egyezmény
• Szulejmán bizalmatlan Szapolyaival szemben
• Szapolyai halála után nem tartják be az egyezményt - János Zsigmond hívei védik Budát
• török segítséggel elűzik Ferdinánd hadait
• 1541. augusztus 29. - amíg a János Zsigmond gyámjai tárgyalnak a szultánnal, a janicsárok elfoglalják a várat
• az ország közepe török megszállás alá került - létrejött a budai vilajet

Királyság és fejedelemség

1.      A Habsburg kormányzati rendszer

·        3 állam (Magyarország, Csehország, Ausztria) – közös uralkodó

®   cél: egységes kormányzás Bécsből

®   új intézmények: összeolvad a külügy, hadügy és pénzügy

®   TÁBLÁZAT HELYE

·        magyar ellenállás helye: rendi országgyűlés

2.    Az új végvárak

·        Magyarország a „kereszténység védőbástyája” ® pénz kell

®   1. Magyarország bevételei

®   2. Habsburg támogatás

®   3. pápai & birodalmi segély

·        Magyarország hozzájárulásai:

®   építőanyag

®   munkaerő (jobbágyi robot)

®   katonaság („se pénz, se posztó”)

·        új társadalmi réteg (rab-, marha- és fegyverkereskedés!)

3.    Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása

·        Fráter György szerepe ® kísérlet az egység helyreállítására

·        1571: II. János Zsigmond nem király, hanem erdélyi fejedelem

4.    Az erdélyi állam jellemzői

·        rendi állam maradt ® fejedelem + országgyűlés

·        török adófizető

®   nem önálló állam

®   Habsburg-ellenes politika

Fogalmak Magyarországon az újkor kezdetén c. témához

fejedelem: monarchikus rendszerű államok élén álló uralkodó. Erdély uralkodói a 16-17. században.

végvárak: határ menti erődítmények. A Délvidéken Ozorai Pipó kezdte el kiépíteni a végvár rendszert a 15. században, s a török támadás kivédésére a 16-17. századi Magyarországon tovább fejlesztettek.

országgyűlés: törvényhozó testület. Kezdetben az időnként összehívott királyi tanács, utóbb a katonaságot és adókat megszavazó szerv. Az újkori Magyarországon az országgyűlés helye Pozsony.

Udvari Haditanács: a Habsburg Birodalom hadügyeit intéző központi szerv a 16-19. században. Nagy szerepet játszott a 16-17. századi török ellenes harcokban a végvári rendszer fenntartásában.

nádor: a király után a legmagasabb tisztség az újkori Magyarországon, a legmagasabb főméltóságok egyike.

robot: a földesúr háztartásában (majorság) és birtokán a jobbágyok által földesúri járadékként ingyen végzett munka.

gyermekadó: a janicsárok utánpótlásának biztosítására az oszmán-török állam időnként a meghódított területekről az arra alkalmas keresztény gyermekeket összegyűjtötte. Ez a szokás Magyarországon nem terjedt el.

fejadó (haradzs): a felnőtt nem-muszlim férfiaktól szedett fejadó, amelyet azok a muszlim államtól élvezett védelemért fizettek.

kettős adózás: a török korban kialakult gyakorlat, mely során a hódoltsági falvaktól gyakran a magyar és török hatóságok is beszedték az adót.

pasa (basa): a 15. századtól a vilajetek élén álló kormányzó a Török Birodalomban.

vilajet: a Török Birodalom legnagyobb területi-közigazgatási egysége, tartománya. Egy vilajet több szandzsákra bomlott. Élén a pasa állt.

szandzsák: kisebb területi-közigazgatási egység a Török Birodalomban. Élén a bég állt.

janicsár: könnyűfegyverzetű oszmán-török gyalogos katona. Kezdetben a szultán testőrségét alkották, majd a várak védelmében játszottak nagy szerepet.

szpáhi: katonai szolgálataiért adománybirtokkal javadalmazott lovas katona a Török Birodalomban.

hajdú: a nyugati irányú magyar marhakereskedelem fejlődésével megjelent fegyveres állathajtók. A török megjelenésével fegyveres szabadcsapatokba szerveződve csatlakoztak a hadseregekhez.

evangélikus: a reformáció lutheri irányzatát követő protestáns felekezet.

református: a reformáció kálvini irányzatát követő protestáns felekezet.

Török adózás a gyakorlatban

Fennmaradt néhány Esztergom környéki falu adóíve 1570-ből. Kéty falu a következőket fizette:

Kapuadó (11)	550 akcse
Búza 100 kile (1 kile=25 kg)	1200 akcse
Kevert gabona 125 kile	750 akcse
Méhkas tized	15 akcse
Erdő- és legelőhasználat	220 akcse
Sertésadó	52 akcse
Lencse	10 akcse
Kender- és káposztatized	30 akcse
Menyasszony- és hordóadó, bírságpénz (pl. állatok kára)	40 akcse

Tanulmányozd a jegyzéket, és válaszolj a kérdésekre!

(50 akcse = 1 Ft)

a., Hány forint bevételt jelentett a falu adója?

b., Hány adózó telek volt a faluban?

c., Mennyi volt 100 kg búza adója?

d., Melyik adót tartod a legsérelmesebbnek? Miért?

Végvári hősök

Másold le, majd egészítsd ki a táblázat hiányzó adatait a fenti térkép segítségével!

Hely	Vár	Kapitány	Ostrom ideje	Sajátosság/fontos esemény
A3			1532	A jelképesen elfoglalt vár.
	Palota	Thury György
	Drégely
F6		Losonczy István
		Nyáry Lőrinc		Idegen zsoldosok hagyták sorsára.
E2			1552
		Zrínyi Miklós

Várháborúk kora - az ország három részre szakadása

Az első várháborúk - Bécs és Kőszeg ostroma

Kőszeg rekonstrukciós rajza

• 1529 Bécs ostroma - a törökök előbb Mohácsnál találkoztak Szapolyaival, majd szeptemberben Bécs falai alatt harcoltak, sikertelenül
• 1532 Kőszeg - a törökök rövidebb úton indultak Bécs támadására, de augusztus elején Kőszeget kezdték el ostromolni; Jurisics Miklós és kb. 200 katona hősiesen védte a várat
• augusztus 31-én vonultak el a törökök - a várat csak formálisan foglalták el, ténylegesen nem lett török tulajdon

A budai vilajet kiterjesztése - az 1543. évi várfoglalások

• I. Ferdinánd és János Zsigmond gyámja, Fráter György megállapodnak a váradi egyezmény végrehajtásában (gyalui egyezmény) - Ferdinánd 1542-ben haddal érkezett az országba
• törökök ellentámadása 1543-ban: Siklós, Pécs, Esztergom, Székesfehérvár és Tata elesett - a budai vilajet nyugat felé a Balatonig terjed
• felértékelődik Varasd, Győr és Komárom szerepe

Martinuzzi Fráter György

Az 1552. évi várháborúk és okaik

• Fráter György rájött, hiba volt a váradi egyezményt elszabotálni - megállapodott I. Ferdinánddal Erdély és a keleti országrészek átadásáról (gyalui egyezmény)
• 1541 után az uralkodó próbálta megszerezni a keleti országrészeket és Erdélyt, de csak:
• 1551-ben került sor katonai akcióra: Ferdinánd kisebb csapatot küld Erdély átvételére (Izabellát és János Zsigmondot Sziléziában kárpótolták) - "követségnek ugyan túl népes, véderőnek viszont aligha elegendő"
• a törökök megtorló hadműveleteket indítottak Erdély ellen, de Lippa és Temesvár alatt vereséget szenvednek
• 1551. december 17-én a gyanús Fráter György orvgyilkosság áldozata lett
• Erdély elfoglalásáért tehát török megtorló háború indult 1552-ben
• Temesvár - Losonczy István; Szolnok - Nyáry Lőrinc; Veszprém; Drégely - Szondy György; Eger - Dobó István
• Eger hősies helytállása - Tinódi Lantos Sebestyén

Szulejmán utolsó támadása - Szigetvár és Gyula ostroma

• Szulejmán 1566-ban erői megosztása mellett döntött - Gyula és Szigetvár egyidejű ostroma
• Szigetvár a délnyugati védvonal egyik kulcsa - Zrínyi Miklós horvát bán volt kapitánya
• szeptember 6-án Szulejmán meghalt, de a várat már annyira szétlőtték, hogy csak két napig tarthatta magát - Zrínyiék kirohannak

Az ország három részre szakad

János Zsigmond arcképe

• az új szultán (II. Szelim) és az új császár (I. Miksa) békét kötnek egymással (Drinápoly, 1568) - elismerik egymás hódításait
• János Zsigmond visszatért Erdélybe - lemondott a magyar király címről, cserébe Erdély és a Magyarországtól Erdélyhez csatolt Részek fejedelme lett - kialakult az "önálló" Erdélyi Fejedelemség, melyet a magyar király is elismert (Speyer, 1570)

Összegzés

A várháborúkban a Török Birodalom megerősítette magyarországi helyzetét. A Habsburg uralkodók nem tudták sem Erdélyt, sem a hódoltsági (törökök által elfoglalt) területeket visszavenni. Szulejmán halála lezárta a várháborúk és a török terjeszkedés korát. Az új szultán és a magyar király békéje a Királyi Magyarország és a Török Hódoltság létét ismerte el, míg János Zsigmond koronáról való lemondása az Erdélyi Fejedelemség megalakulását vonta maga után. Ami 1541-ben Buda elestével elkezdődött, az 1570-re fejeződött be.

Felhasznált irodalom:

Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás (1440-1711). Magyarok Európában II. kötet. Téka Kiadó, Bp. 1990.

Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete, 1526-1790. Magyar Kódex 3. kötet. Kossuth Kiadó, 2000.

Magyarország a mohácsi vész után (1526-1541)



Szapolyai János



Mohács következménye

• meghalt II. Lajos - nem született gyermeke
• meghalt az ország báróinak és püspökeinek java
• törökök kifosztották az elhagyott Budát és a Dunántúlt, majd hazatérnek
• vannak ép seregtestek - pl.: Szapolyai János erdélyi vajda kb. 10.000 fő

Ki legyen a király?

• két jelentkező:

• mindkettő törvényes király - polgárháború alakul ki váltakozó sikerrel

I. Ferdinánd

Szapolyai és a törökök

• 1527-28-ban I. Ferdinánd kerekedett felül - Szapolyai Lengyelországba menekült; szövetségkeresés:  I. Ferenc francia király vereséget szenvedett V. Károlytól és távol is van; I. Zsigmond lengyel király közel van, de ő nem segít
• Szapolyainak csak I. Szulejmán maradt - 1528 januárjában a szultán segítséget ígér., s 1529 augusztusában Mohácsnál I. János és I. Szulejmán találkozott
• 1529. Bécs török ostroma - 1532. újabb sikertelen török próbálkozás (Kőszeg ostroma)
• I. Ferdinánd és I. János harca váltakozó sikerrel folyt - közben Ferdinánd kísérletet tett a török kiűzésére, de súlyos kudarc érte (1536), s elismerte a törökök addigi hódításait

Buda török kézre kerül





Oszmán hódítás Magyarországon 1541-ig


• 1537-re patthelyzet alakul ki János és Ferdinánd király között - tárgyalások a két párt között
• 1538. február 24. váradi egyezmény - János halála után Ferdinándé lesz a magyar trón, ha születik Jánosnak gyermeke, ha nem (János ekkor már úgy érzi, Ferdinánd uralma alatt biztonságosan egyesülhet az ország); Erdély és a keleti országrész Jánosé, Szlavónia, Horvátország és a nyugati országrész Ferdinándé
• Ferdinánd beárulja a váradi egyezményt, így a szultán előtt világossá válnak a királyok tervei
• 1540. júliusában: megszületett II. János és meghalt I. János király - Ferdinánd a váradi egyezmény értelmében az ország elfoglalására indult, de János Zsigmond gyámjai és Izabella királyné elszabotálják a váradi egyezményt
• 1541 nyarán Ferdinánd hadai Budát ostromolják - I. Szulejmán a vár felszabadításra érkezett: a német hadak elvonultak; aug. 29-én míg Buda alatt tárgyalnak a magyar követek a szultánnal, a szultáni hadak csendesen beveszik a várat

Ezzel Buda 145 évig török megszállás alá került.

Összegzés

Mohács után az új hatalmi elit nem tudott megegyezni egy közös uralkodóban. I. János kényszerűségből választotta a török szövetséget, de azt csak a Habsburg királyok ellen akarta fordítani. Uralkodása végére felismerte a kialakult helyzet veszélyeit, és belátta: I. Ferdinándnak nagyobb esélye van az ország megvédésére, mint neki. Ugyanakkor a váradi béke beárulása és az I. János halála után kialakult fejetlenség, illetve a béke elszabotálása csak ártott a helyzetnek - ezt Buda török elfoglalása példázza. Azzal, hogy a főváros török kézre került, s létrehozták a budai vilajetet, ténylegesen három részre szakadt az ország. Ez a megosztottság vezetett a 150 éves török megszálláshoz.