Várháborúk kora - az ország három részre szakadása

Az első várháborúk - Bécs és Kőszeg ostroma

Kőszeg rekonstrukciós rajza

• 1529 Bécs ostroma - a törökök előbb Mohácsnál találkoztak Szapolyaival, majd szeptemberben Bécs falai alatt harcoltak, sikertelenül
• 1532 Kőszeg - a törökök rövidebb úton indultak Bécs támadására, de augusztus elején Kőszeget kezdték el ostromolni; Jurisics Miklós és kb. 200 katona hősiesen védte a várat
• augusztus 31-én vonultak el a törökök - a várat csak formálisan foglalták el, ténylegesen nem lett török tulajdon

A budai vilajet kiterjesztése - az 1543. évi várfoglalások

• I. Ferdinánd és János Zsigmond gyámja, Fráter György megállapodnak a váradi egyezmény végrehajtásában (gyalui egyezmény) - Ferdinánd 1542-ben haddal érkezett az országba
• törökök ellentámadása 1543-ban: Siklós, Pécs, Esztergom, Székesfehérvár és Tata elesett - a budai vilajet nyugat felé a Balatonig terjed
• felértékelődik Varasd, Győr és Komárom szerepe

Martinuzzi Fráter György

Az 1552. évi várháborúk és okaik

• Fráter György rájött, hiba volt a váradi egyezményt elszabotálni - megállapodott I. Ferdinánddal Erdély és a keleti országrészek átadásáról (gyalui egyezmény)
• 1541 után az uralkodó próbálta megszerezni a keleti országrészeket és Erdélyt, de csak:
• 1551-ben került sor katonai akcióra: Ferdinánd kisebb csapatot küld Erdély átvételére (Izabellát és János Zsigmondot Sziléziában kárpótolták) - "követségnek ugyan túl népes, véderőnek viszont aligha elegendő"
• a törökök megtorló hadműveleteket indítottak Erdély ellen, de Lippa és Temesvár alatt vereséget szenvednek
• 1551. december 17-én a gyanús Fráter György orvgyilkosság áldozata lett
• Erdély elfoglalásáért tehát török megtorló háború indult 1552-ben
• Temesvár - Losonczy István; Szolnok - Nyáry Lőrinc; Veszprém; Drégely - Szondy György; Eger - Dobó István
• Eger hősies helytállása - Tinódi Lantos Sebestyén

Szulejmán utolsó támadása - Szigetvár és Gyula ostroma

• Szulejmán 1566-ban erői megosztása mellett döntött - Gyula és Szigetvár egyidejű ostroma
• Szigetvár a délnyugati védvonal egyik kulcsa - Zrínyi Miklós horvát bán volt kapitánya
• szeptember 6-án Szulejmán meghalt, de a várat már annyira szétlőtték, hogy csak két napig tarthatta magát - Zrínyiék kirohannak

Az ország három részre szakad

János Zsigmond arcképe

• az új szultán (II. Szelim) és az új császár (I. Miksa) békét kötnek egymással (Drinápoly, 1568) - elismerik egymás hódításait
• János Zsigmond visszatért Erdélybe - lemondott a magyar király címről, cserébe Erdély és a Magyarországtól Erdélyhez csatolt Részek fejedelme lett - kialakult az "önálló" Erdélyi Fejedelemség, melyet a magyar király is elismert (Speyer, 1570)

Összegzés

A várháborúkban a Török Birodalom megerősítette magyarországi helyzetét. A Habsburg uralkodók nem tudták sem Erdélyt, sem a hódoltsági (törökök által elfoglalt) területeket visszavenni. Szulejmán halála lezárta a várháborúk és a török terjeszkedés korát. Az új szultán és a magyar király békéje a Királyi Magyarország és a Török Hódoltság létét ismerte el, míg János Zsigmond koronáról való lemondása az Erdélyi Fejedelemség megalakulását vonta maga után. Ami 1541-ben Buda elestével elkezdődött, az 1570-re fejeződött be.

Felhasznált irodalom:

Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás (1440-1711). Magyarok Európában II. kötet. Téka Kiadó, Bp. 1990.

Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete, 1526-1790. Magyar Kódex 3. kötet. Kossuth Kiadó, 2000.

Magyarország a mohácsi vész után (1526-1541)



Szapolyai János



Mohács következménye

• meghalt II. Lajos - nem született gyermeke
• meghalt az ország báróinak és püspökeinek java
• törökök kifosztották az elhagyott Budát és a Dunántúlt, majd hazatérnek
• vannak ép seregtestek - pl.: Szapolyai János erdélyi vajda kb. 10.000 fő

Ki legyen a király?

• két jelentkező:

• mindkettő törvényes király - polgárháború alakul ki váltakozó sikerrel

I. Ferdinánd

Szapolyai és a törökök

• 1527-28-ban I. Ferdinánd kerekedett felül - Szapolyai Lengyelországba menekült; szövetségkeresés:  I. Ferenc francia király vereséget szenvedett V. Károlytól és távol is van; I. Zsigmond lengyel király közel van, de ő nem segít
• Szapolyainak csak I. Szulejmán maradt - 1528 januárjában a szultán segítséget ígér., s 1529 augusztusában Mohácsnál I. János és I. Szulejmán találkozott
• 1529. Bécs török ostroma - 1532. újabb sikertelen török próbálkozás (Kőszeg ostroma)
• I. Ferdinánd és I. János harca váltakozó sikerrel folyt - közben Ferdinánd kísérletet tett a török kiűzésére, de súlyos kudarc érte (1536), s elismerte a törökök addigi hódításait

Buda török kézre kerül





Oszmán hódítás Magyarországon 1541-ig


• 1537-re patthelyzet alakul ki János és Ferdinánd király között - tárgyalások a két párt között
• 1538. február 24. váradi egyezmény - János halála után Ferdinándé lesz a magyar trón, ha születik Jánosnak gyermeke, ha nem (János ekkor már úgy érzi, Ferdinánd uralma alatt biztonságosan egyesülhet az ország); Erdély és a keleti országrész Jánosé, Szlavónia, Horvátország és a nyugati országrész Ferdinándé
• Ferdinánd beárulja a váradi egyezményt, így a szultán előtt világossá válnak a királyok tervei
• 1540. júliusában: megszületett II. János és meghalt I. János király - Ferdinánd a váradi egyezmény értelmében az ország elfoglalására indult, de János Zsigmond gyámjai és Izabella királyné elszabotálják a váradi egyezményt
• 1541 nyarán Ferdinánd hadai Budát ostromolják - I. Szulejmán a vár felszabadításra érkezett: a német hadak elvonultak; aug. 29-én míg Buda alatt tárgyalnak a magyar követek a szultánnal, a szultáni hadak csendesen beveszik a várat

Ezzel Buda 145 évig török megszállás alá került.

Összegzés

Mohács után az új hatalmi elit nem tudott megegyezni egy közös uralkodóban. I. János kényszerűségből választotta a török szövetséget, de azt csak a Habsburg királyok ellen akarta fordítani. Uralkodása végére felismerte a kialakult helyzet veszélyeit, és belátta: I. Ferdinándnak nagyobb esélye van az ország megvédésére, mint neki. Ugyanakkor a váradi béke beárulása és az I. János halála után kialakult fejetlenség, illetve a béke elszabotálása csak ártott a helyzetnek - ezt Buda török elfoglalása példázza. Azzal, hogy a főváros török kézre került, s létrehozták a budai vilajetet, ténylegesen három részre szakadt az ország. Ez a megosztottság vezetett a 150 éves török megszálláshoz.

A katolikus megújulás

A katolikus megújulás

"Mindent Isten nagyobb dicsőségére"

Zsinati előzmények

• zsinat összehívására és az egyház reformjára már a reformáció előtt támadt igény
• Spanyolországban már a 16. század elején megindult a reform - a papképzésre kollégiumokat (más néven szemináriumot) és egyetemet hívnak életre
• megindult egyes rendek reformja is (ferencesek, bencések, kamalduliak)

A katolikus Egyház "válasza" - Trienti Zsinat*

•  zsinat összehívását több tényező is nehezítette: a protestánsok féltek attól, hogy elítélik nézeteiket; ne a pápa ülnököljön, legyen tőle szabad, független; világiak is szavazhassanak; német földön legyen
• V. Károly császár sem akarta a pápa befolyását erősíteni
• német földön lett - Trientben (ma: Trento, Olaszország - a 'Tridenti Zsinat' forma hibás és kerülendő!)
• 1545-1563 között négy ülésszak
• legfontosabb határozatok:

1. teológiáról: a szentek tisztelete és a szent hagyomány megmaradt; 7 szentség; az üdvözülésről...
2.  papságról: a papság képzettségét és fegyelmét növelni kell - szemináriumok, egyetemek útján; a püspökök állandóan felügyeljék papjaikat látogatásaikkal- így javarészt egyházmegyéjükben kell tartózkodniuk

A zsinat értékelése

A zsinat addig soha nem látott mértékben egységesítette nézeteit a szentekről, a szent hagyományról és szentségekről. Ugyanígy nagyfokú egységesítés ment végbe a liturgiát illetően is: eddig országonként eltérő volt a szentmise menete, volt helyi sajátosság is - a trienti zsinat egységes misekönyv összeállítását szorgalmazta. Hatását az is növelte, hogy a 19. század végéig nem hívtak össze egyetemes zsinatot, s a liturgia változása is csupán a II. vatikáni zsinattal következett be (1962-65).

Kalazanci Szt. József

A megújulás rendje - jezsuiták

• alapító: Loyolai Szt. Ignác - katona, de súlyos sérülése után "szakmát" váltott: papi tanulmányokat folytatott
• a rend célja: "A Társaságot a lelkeknek a keresztény életben és keresztény tanításban való előmenetele céljából alapították, valamint a hit terjesztésére. ...[ez] mindenekelőtt pedig a gyermekek és tanulatlanok keresztény oktatásával történik."**
• elsősorban fejedelmi udvarok megbízásából tevékenykednek a reformáció által leginkább fenyegetett államokban
• jelmondatuk: "Mindent Isten nagyobb dicsőségére"
• más rendek is alakultak a megújulás jegyében - piaristák, avagy kegyesrendiek [Ordo Scholarum Piarum]: Kalazanci Szt. József rendje szintén az oktatásban látja a megoldást, de a szegények oktatásával

A megújulás művészete - a barokk

• barocco - 'szabálytalan gyöngy'
• 1580-1750 között jelentkező stílusirányzat 
• meghökkentő formákat, erős érzelmeket kifejező művészeti irányzat a festészetben, szobrászatban és építészetben



Velázquez: Krisztus a keresztfán (1631)

• festészetben pl. Diego Velázquez képei; szobrászatban Bernini: Szent Teréz extázisa; építészetben pl. Il Gesú templom.
• barokk zene is létezik: Antonio Vivaldi: Négy évszak; Johann Sebastian Bach művei 

Összegzés

A katolikus megújulás nem csak a trienti zsinat egységesítő hatásában, hanem annak végrehajtásában érhető tetten, ugyanis hiába hozták volna a zsinati határozatokat, ha azokat nem hajtották volna végre. Az új rendek, a "trienti püspökideálok" és a megújuló művészet nagy hatással volt az emberekre. A megújulás képessége volt az, amely életképessé tette a katolikus egyházat a reformációval szemben. Az a tény, hogy világi hatalmak (elsősorban a Habsburgok) a katolicizmus mellett tették le voksukat, nagyban növelte a terjedés helyét és esélyeit. Mindazonáltal a zsinati határozatok végrehajtására néhol csak egy évszázad múlva került sor (pl. Magyarországon).

* Trienti Zsinat elnevezés használatáról megoszlanak a vélemények - a Trident alak hibás, helyette inkább ezt választottam

** az idézet Gárdonyi Máté: Bevezetés c. művének 226. oldaláról való

[Felhasznált irodalom:

Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. JEL Kiadó, Bp., 2006. 220-243. o.

Gárdonyi Máté: A Trentói Zsinat teológiai jelentősége. Vigilia 1999/5.

Magyar Katolikus Lexikon on-line verziójának egyes szócikkei (lexikon.katolikus.hu)

Wikipédia egyes szócikkei (főként képek)

A szentek élete on-line verzió Loyolai Szt. Ignác és Kalazanci Szt. József (http://www.katolikus.hu/szentek)]

Reformáció

Luther fellépése

• 1517. október 31. nyilvánosságra hozza 95 pontját
• csak a Biblia kell az üdvözüléshez ('Sola Scriptura') - elvetette a pápaságot
• a pápa kiközösítette - V. Károly császár birodalmi átokkal sújtotta
• Bölcs Frigyes rejtegeti Wartburgban - itt fordította le a Bibliát német nyelvre
• megindult a politikai reformáció is (az egyházi földeket világi fejedelmek veszik át, az egyházi közösségeket az 'állam' támogatta) - ez sok főúr számára tette vonzóvá Luther tanait

Vallásháború

• V. Károly békíteni próbált, de nem sikerült - protestáns fejedelmek szövetsége (Schmalkadeni szövetség)
• 1552-re legyőzik a császárt - 1555 augsburgi vallásbéke
• a katolikus és evangélikus rendek megegyeznek: "Akié a föld, azé a vallás." (Cuius regio, eius religio.) vagyis az alattvalók vallását az urak vallása határozza meg

Kálvin János (1509-1564)

Kálvin János és tanai

• francia származás, egyházi tanulmányok Párizsban, majd menekülni kényszerül Svájcba (Bázel, Genf)
• nagy hatással volt rá Luther, de Zwingli is
• fő műve: Tanítás a keresztény vallásra (Religionis Christianae Institutio, Bázel 1536) - "Isten csak azokat üdvözíti, akiket akar, így azt az ember tettei nem befolyásolják(lehet akármilyen jó, vagy rossz); persze Isten irgalma végtelen" (predestináció = eleve elrendelés tana)
• csak két szentséget ismert el, mint Luther (keresztség, úrvacsora)
• Genfben az elképzelései szerinti egyházi közösséget alakított ki (akinek nem tetszett, azt a városi hatóságok ítélték el - 1541-46 között 56 halálos ítélet, 78 száműzetés)

Reformáció terjedése

• a 16. században igen gyorsan terjed - magyarázza a történelem folyását, a török pusztítását
• lutheri/evangélikus - Német-római Császárságon belül, Dánia, Svédország, Magyarországon belül a német nyelvterületeken
• kálvini/református - Svájc, Franciaország, Anglia, Skócia, Németalföld északi része (ma Hollandia) Magyarország

Összegzés

A reformáció meghirdette a Bibliához és a Jézusba vetett hithez való visszatérést. Ennek következménye a jelenlegi egyházszervezetnek és a szentek tiszteletének elvetése volt. Az evangéliumi életet a Biblia közzétételével (anyanyelvi kinyomtatás) és annak tanult magyarázatával akarták elérni. A pápaság azért nem érthetett egyet a reformációval, mert azok már túl mentek egy határon, s a fennálló hittani rendet jelentősen károsították, változtatták (szentségek tana, szentek tisztelete). A reformáció gyors terjedését segítette az egyház tagadó álláspontja (nem akartak változtatni a visszás életmódon), a világi fejedelmek támogatása és a császárság-pápaság harcának újbóli kiéleződése.

[Források:

Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. JEL Könyvkiadó, Bp., 2006.

Lőrinc László: A kora újkor. AKG Kiadó, Bp., 1995.

Magyar Katolikus Lexikon on-line verzió lexikon.katolikus.hu

Wikipédia (Bölcs Frigyes, Schmalkadeni szövetség, Ulrich Zwingli)]