2015. november 27., péntek

Az önkényuralom évei

1. Haynau rémuralma (1849-50)

  • 1849. október 6 - 13 tábornok + Batthyány Lajos kivégzése
    • további 120 halálos ítélet + ezrek rabláncon
    • nov. 20-án felavatták a Lánchidat
  • távollevők elítélése - jelképes akasztások pl. Kossuth Lajos; gr. Andrássy Gyula - "szép akasztott"
  • az elnyomás jelképei: Citadella, Új Épület (börtön)
2. Kísérlet a beolvasztásra
  • 1850-ben Alexander Bach osztrák belügyminiszter "vette kezébe" Magyarország sorsát
    • Bach-rendszer (1850-59)
  • beolvasztás - M.o. "lecsupaszítása" + 5 kerületre osztása, német nyelv hivatalos
  • reformok:
      • polgári törvénykönyv
      • oktatási reformok (érettségi; 8 osztályos gimnázium)
      • új hivatalnokgárda - "Bach-huszárok" (Széchenyi elnevezése)
  • Bach szerint fejlődik az állam - Széchenyi szerint nem
3. Ellenállás
  • aktív formái:
      • Noszlopy Gáspár felkelése
      • Teleki Blanka és a nők  - ereklyegyűjtés
      • Libényi János - merénylet az uralkodó ellen
      • jeles napok megülése, költemények terjesztése
  • Széchenyi: Ein Blick c. pamflettje kifigurázta a Bach rendszert
    • 1860-ban megfenyegették - ápr. 7-én meghalt
    • gyászolni több mint 80000 fő emlékezett meg róla Pesten
  • passzív formák:
      • ruházat: gyászruha; jellegzetes magyar ruházat (pl. Attila; Kossuth-szakáll)
      • elvonulni a politikától, hivatalviseléstől
      • nem fizetni adót
  • Nem mindenki tehette meg!

2015. november 15., vasárnap

Az ipari forradalom térhódítása és társadalmi hatásai

1. Változások az iparban

  • új nyersanyagok és energiaforrások
    • szén mellett + újak: elektromosság és a kőolaj
  • új iparágak: acélgyártás (Bessemer és Siemens technológiája)
  • elektromosság terén két fő újítás:
    1. az elektromosság előállítása - dinamó (elve: Jedlik Ányos; szabadalma: Werner Siemens)
    2. nagyipari alkalmazása - generátor (Nicola Tesla) és transzformátor (Déri-Bláthy-Zipernowski)
  • vegyipar megjelenése - alapanyag a kőolaj
  • az új iparágakba tőkét fektetnek - kialakulnak a monopóliumok (a piacot egyedül uraló óriásvállalatok)
2. Mindennapok ipari forradalma
  • elektromosság a lakásokban:
    1. izzólámpa (Thomas. A. Edison)
      • éjszakai életmód kialakulása
      • éjszakai műszak megjelenése
    2. hírközlés - távközlés:
      • elektromos távíró (Edison fejlesztése)
      • telefon (Graham Bell)
      • telefonhírmondó - telefonközpont (Puskás Tivadar)
      • hangrögzítő eszköz - fonográf (Edison)
      • vezeték nélküli rádió (Gugliemo Marconi)
3. A közlekedés fejlődése
  • vasút és gőzhajózás egyre nagyobb méreteket öltött - megindult a villanymotorok használata is!
  • kőolaj felbukkanása
    • új üzemanyagokat kísérleteztek ki - gázolaj, benzin
    • 1900-as évek elejétől az autógyártás új iparággá vált
      • Henry Ford és a T-modell (Galamb József szerepe)
      • Armand Peugeot; Louis Renault
      • Karl Benz
4. A mezőgazdaság változásai
  • gépek nagyfokú alkalmazása (traktorok, arató/cséplőgépek)
  • műtrágyák és talajjavító szerek használata
  • következmények:
    1. terméshozam nőtt
    2. népességnövekedés folytatódott
5. Munkásmozgalmak kiteljesedése
  • a munkásság első megmozdulásai Nagy-Britanniában történtek (chartista mozgalmak; 1830-as évek)
  • legnagyobb hatása Karl Marx és Friedrich Engels nézetének volt
    • a tőkések és a munkások ellentéte, folyamatos "osztályharcuk" jellemzi a történelmet
    • cél: a tőkések hatalmának megtörése forradalmi úton - az "osztályharc" megszűntetése
    • tanaikat először a Kommunista Kiáltványban tették közzé (1848) - később marxizmusnak nevezték
    • Internacionálé - Nemzetközi Munkásmozgalom a munkásság együttműködésének növelésére
  • marxizmust azonban többen továbbgondolták:
    • anarchizmus: politikai gyilkosságokkal kell az állam működését gátolni, megdönteni
    • szociáldemokrácia: a munkásmozgalomnak a demokrácia keretein belül kell megnyernie harcát
      • céljaik: általános választójog
      • 8 órás munkanap
      • szociális intézkedések (nyugdíj; betegbiztosítás; segélyezési rendszer)
      • erre jött létre a II. Internacionálé (1889) - tiltakozásának új eszköze: a sztrájk (a munkások egyoldalú munkabeszüntetése)
    • orosz modellek (leninizmus, sztálinizmus) csak a 20. század első felében terjedtek el
  • keresztény válasz (keresztény-szociális eszme):
    • XIII. Leó pápa körlevele az egész társadalom keresztény szellemben való átalakítása - egyetlen rendszer sem tökéletes, de törekedni kell javításukra!
    • Kolping: Katolikus Legényegyletek
  • 1800-as évek 2. harmadától jelentős erővé válnak a szociális pártok

2015. október 9., péntek

A "kis" Napóleon Franciaországa

1. III. Napóleon császársága

  • Charles-Louis Bonaparte (1808-1873)
    • I. Napóleon unokaöccse
    • forradalmár múlt
  • 1848-ban a köztársaság elnöke lett
  • 1852-től császár
    • szabadelvű újító
    • jólét a társadalom alsó rétegeinek
2. A francia gazdaság
  • nagymérvű fejlődés - csökkenő árak
    • modernizáció
    • Párizs világvárossá fejlődése ekkor indult meg (sugárutak rendszere, stb.)
  • 1870-re az egyik legnagyobb hatalommá vált (kereskedelmi forgalomban 2., ipari hatalomként a 4.)
3. Külpolitika
  • III. Napóleon célja: európai vezetőszerep elérése
  • ellenfelek:
    • Habsburg Monarchia - olasz egységet támogatja
    • Orosz Birodalom -Krími háború
  • térhódítás Afrikában:
    • szuezi csatorna építése
    • gyarmatosítás kezdetei
  • konfliktus Poroszországgal - belebukik

2015. október 7., szerda

I. Nagy Lajos, a lovagkirály

1. Nagy Lajos jelleme
Nagy Lajos aranyforintja Szent László királlyal és az Anjou-címerrel

  • lovagi mintakép: Szent László
  • közepes termetű, bátor
  • hobbyk: vadászat, harcászat, csillagászat
  • hosszú uralkodás (1342-1382)
2. Lajos külpolitikája
  • minden évben háború
  • nápolyi hadjáratok
    • öccse meggyilkolása miatt
    • sikeres, de pénzhiány miatt befejezik + pestis
  • Dalmácia visszaszerzése
  • 1370: Lajos lengyel király is
  • első találkozás a törökökkel
3. Nagy Lajos törvényei
  • 1351. évi törvények
    • oka: munkaerőhiány - kedvezményekkel elcsalják a kisnemesek jobbágyait
    • királyi beavatkozás
  • kilenced - minden nemesnek be kell szedni jobbágyaitól!
  • úriszék
  • ősiség - nincs szabad végrendelkezés
  • a nemesek egyenlő jogúak
Nagy Lajos a Képes Krónikában
4. Kultúra az Anjouk alatt
  • virágzó irodalmi élet - krónikások kora
    • Kálti Márk: Képes Krónika
    • Küküllei János: Nagy Lajos viselt dolgai
    • Anjou Magyar  Legendárium - képeskönyv a magyar szentekről
  • egyetemalapítás Pécsett (1367)
  • vár és városépítő politika
    • új királyi székhelyek: Visegrád (I. Károly); Buda
    • Diósgyőr (I. Lajos vadászó helye)

2015. szeptember 16., szerda

A Nagy Háború

Házi dolgozat kérdések az első világháború témájához

I. Az első világháború vezető személyiségeiről
a., Hány évig élt Erich Ludendorff? Mi volt a szerepe az első világháborúban? Melyik országba menekült a háború végén?
b., Hány éves volt az első világháború kitörésekor Winston Churchill? Milyen szerepet játszott a világháború során az angol kormányban? Milyen katonai esemény miatt kellett először távoznia a kormányból?
c., Melyik csata köti össze Joseph Joffre és Henri-Philipp Pétain tábornokokat? Mit jelentett az egyik, mit a másik életében?
d., Ki volt Kemal Musztafa? Hol aratta a háborúban legnagyobb sikerét? Milyen titkos szerveződésnek volt tagja?

II. Az első világháború érdekes eseményei
a., Gallipoli-félsziget jelentős szerepet töltött az első világháborúban. Melyik országban található? Mikor történtek itt az események? Milyen eredménnyel zárultak? Milyen következményekkel járt?
b., Mi fűződik Alekszej Alekszejevics Bruszilov nevéhez? Milyen következményekkel járt híres cselekedete?
c., Arthur Zimmermann nevéhez köthető egy távirat, amely nagyban hozzájárult az USA hadba lépéséhez. Mikor keletkezett a távirat? Mikor és kik által került nyilvánosságra? Mi volt a tartalma?
d., Mi a kapcsolat Robert Nivelle tábornok és a francia katonák lázadása között?
e., Hol található Caporetto?Mi volt a caporettói áttörésnél alkalmazott taktikai újítás? Mi lett a hadművelet vége? Milyen eredményekkel járt? Ki írt regényt a caporettói áttörésről?


III. A világháború eszközeiről
a., Mi az a Zeppelin? Mutasd be műszaki adottságait! Mi volt a jelentőségük az első világháborúban?
b., Mi volt „Little Willie”? Mikor mutatkozott be? Mekkora sebességgel „repesztett”?
c., Mi fűződik Wilfred Stokes nevéhez?
d., Hogyan oldotta meg a Anthony Fokker a repülőgépeken a gépfegyverhasználatot?
e., Mekkora volt a sebessége egy Albatros D. III-as vadászrepülőgépnek? Mekkora távolságot tudott repülni? Milyen súlyú volt megtankolva?
f., Kik találták fel a mustárgázt? Hol, s hogyan mérgez a vegyület?


IV. Híres és hírhedt alakok a világháborúból
a., Ki volt Mata Hari? Miért ítélték halálra?
b., Ki volt Edith Cavell? Miért ítélték halálra?
c., Ki volt Raszputyin? Hogyan lelte halálát?
d., Mi a kapcsolat Paul René Fonck és a gólyák között?
e., Ki volt a „Vörös Báró”? Honnan szerezte ezt a nevét? Miről vált nevezetessé?

2015. április 15., szerda

A 19. századi brit világbirodalom

1. A brit gazdaság

  • 1850-re Nagy-Britannia a világ vezető állama - okai:
    • 1. az ipari forradalom kiteljesedett - fejlett ipar
    • 2. hatalmas gyarmatbirodalom (kiterjedt a világ 1/3-ra) - áruinak van piaca
  • a világ pénzügyi központjává vált
  • a stabilitás védője: Viktória királynő (1837-1901) - viktoriánus korszak
2. A brit gazdagság
  • gazdasági növekedéssel az életszínvonal növekedése is járt
    • csökkenő társadalmi feszültségek
    • a férfiak java választójogot nyert
  • legnagyobb probléma: az ír kérdés
    • három alapja a gyűlölködésnek: szegénység + különböző vallási és nemzetiségi ellentétek
    • az 1846-os éhínség után kivándorlási hullám az USA-ba
3. A brit gyarmatbirodalom
  • hatalmas birtokok már a 18. században is (Kanada, Ausztrália), de ezeket sikerült kiterjeszteni Afrikában és Ázsiában is
  • 2 fontos "tartomány":
    • India - "a korona ékköve":
      • hatalmas nyersanyagkészlet
      • rengeteg ember - hatalmas piac
      • "Oszd meg, és uralkodj!"-elve alapján az egész félszigetet meghódította a Brit Kelet-indiai Társaság
      • szipoly-lázadás (1857-59)
    • Kína: jogilag független, DE: hosszas háborúk után (ópium-háború) gazdasági függésbe került (félgyarmat)

2015. március 17., kedd

A háború második szakasza (1941. június - 1943. február)

1. Szövetségkeresés hónapjai

  • Hitler a sikertelen angliai csata után új szövetségeseket keres
    • célja: Szovjetunió lerohanása
    • újonc a táborban: Japán bevonása - létrejött a háromhatalmi egyezmény
  • Churchill célja Nagy-Britannia megerősítése
    • kölcsönbérleti szerződés az USA-val
    • Rooseveltet is hadba csábítani (jó indok kell...)
  • a balkáni háború és az afrikai hadszínterek lassítják Hitler keleti hadjáratának kibontakozását
2. Szovjetunió lerohanása (Barbarossa-terv)
  • Sztálint több csatorna is figyelmeztette, de mégis váratlan a támadás híre
  • 1941. június 22. az offenzíva megindulása
  • gyors német előrenyomulás három irányban is
    • északra Leningrád felé
    • keleti irányban Moszkva felé
    • délkeleti irányban Kaukázus felé 
  • október elejére a német csapatok Moszkva alatt, de a támadás megtorpant
  • december 7-én megindult a szovjet ellentámadás is - Zsukov marsall irányításával
  • német megtorpanás okai:
    • utánpótlás útvonalak megnyúltak
    • szovjetek kifogyhatatlan emberanyaga + diktatórikus vezetést nem érdekli az áldozatok száma
    • új fegyverek (pl T-34-es harckocsi, stb.)
    • beköszöntő tél
  •  Szovjetunió (továbbiakban Szu) elleni támadás összekovácsolta Nagy-Britanniát, USA-t és a Szu-t
    • 1941 augusztusa - Atlanti Charta
    • kölcsönbérleti szerződés kiterjesztése a Szu-ra is!
    • létrejött a Szövetséges tábor
3. A csendes-óceáni hadszíntér kialakulása (1941. dec. - 1942. aug)
  • Japán a '30-as évektől terjeszkedő politikát folytatott térségében
    • céljuk: Japán hatalmának kiterjesztése a Csendes-óceán térségére
    • eszközük: háromhatalmi egyezmény + semlegességi szerződés a Szu-val
  • december 7-én támadás Pearl Harbour ellen
    • cél: az USA Csendes-óceáni flottájának kikapcsolása
    • az USA belépett a II. Vh-ba - dec. 11-én német és olasz hadüzenet is megérkezett
  • Japán 1942-ben 3 fő irányban támad:
    • Fülöp-szk. + Indonézia
    • a kontinensen: Hongkong (1941. dec.), Szingapúr (1942. febr.), Burma (1942. ápr.)
    • Óceánia: amerikai támaszpontok lerohanása
  • 1942. június - a Midway- szigeteki csatában az USA megállította a japán terjeszkedést, szövetséges fölény kezdett kialakulni...
4. Az afrikai hadszíntér (1941. febr. - 1942. nov.)
  • előzmények: Olaszország támadása az angol kézen lévő Egyiptom ellen gyorsan kifulladt
  • 1941. februárjában Hitler Erwin Rommel tábornokot küldte Afrikába jelentős csapatok élén
    • megállítják az angolokat
    • 1942 első felében támadás az angolok ellen, de májusra a támadás leállt
    • októberben El-Alamein mellett az angol Montgomery tábornok legyőzte Rommelt, aki hátrálni kényszerült
  • 1942 novemberében amerikai csapatok Marokkóban szálltak partra - Rommel két tűz közé került, szövetséges fölény alakult ki...
5. Német ellentámadás és Sztálingrád ostroma (1942. jún. - 1943. febr.)
  • 1942 tavaszán a németek megállították a szovjet előrenyomulást és ellentámadásba kezdtek, augusztusban a Volga-folyóig jutottak
    • a döntő ütközet színtere: Sztálingrád
    • a németek minden lehetőt bevetettek, de nem tudták elfoglalni a várost
    • a szovjetek november 19-én bekerítették a várost -  a csapdába esett a németek 1943. február 2-ig  tartották magukat...
  • a frontot eközben a Don-folyóig nyomták vissza a  szovjetek - 1943 januárjában áttörték a vegyes felszereltségű, náci szövetséges csapatok alkotta frontot (doni katasztrófa)
  • a német csapatok ugyanott sorakoztak 1943 tavaszán, mint egy évvel korábban, csak jóval nagyobb veszteségekkel - a keleti fronton a szovjetek erőfölénye kezdett érvényesülni...

A szabadságharc bukása

1. Helyzetkép 1849 nyarán

  • az ország gazdaságilag kimerült - a hadianyag és élelmiszerellátás akadozott
  • sok az újonc honvéd
  • az erőviszonyok egyenlőtlenül eltolódtak:
    • 173000 honvéd vs. 175000 osztrák + 200000 orosz
    • Görgei vs. Haynau + Paszkievics
  • haditerv: a seregtestek egyesével történő legyőzése
  • központi gyülekezőhely: Szeged - Arad - Temesvár háromszög
2. A végső stádium
  • Görgei Pest felé hátrál, de Vácnál oroszok térítik el - Debrecen irányába került Szeged (25.) felé (magával csalta az oroszokat)
  • Bem Erdélyben tartóztatja az oroszokat
    • július 31. segesvári (24.) csatavesztés (+ Petőfi eltűnése)
    • augusztus 6. nagyszebeni vereség - felbomlott az erdélyi sereg
  • Dembinski lett a fővezér
    • Szegedről hátrálva csatát veszt - leváltják
  • augusztus 9. Bem Temesvárnál (26.) szenved vereséget - elmenekül
  • augusztus 10. az aradi (28.) országgyűlés lemondott - Kossuth teljhatalmat ad Görgeinek
  • augusztus 13. Világos (27.) mellett letette a fegyvert Görgei
  • Klapka még októberig kitartott Komáromban (8.) - szabad elvonulást kapott
3. A megtorlás
  • Haynau, a "bresciai hiéna" hírhedt volt megtorlói módszereiről - ezért kapta megbízatását
  • a tisztek összegyűjtése - szeptember a rögtönítélő bíróságok működésének ideje
  • október 6. Latour miniszter kivégzésének évfordulójára tervezte a kivégzéseket
    • 13 tábornok
    • gr. Batthyány Lajos kivégzése
  • 1850 nyaráig kb. 130 kivégzés + több ezren várfogságba kerültek
  • a honvédek javát kényszersorozással a császári seregbe utalták (akár 20 éves kötelező szolgálattal!)

2015. március 12., csütörtök

A szabadságharc tetőpontja - a tavaszi hadjárat

1. Közvetlen előzmények

  • Miskolc környékén sikeresen egyesültek az osztrákok ellen vonuló csapatok
  • kápolnai csata elvesztése (1849. febr. 27) hátráltatta az előkészületeket
  • Ferenc József olmützi alkotmánya (márc. 4.) rámutatott arra, mi vár Magyarországra egy esetleges vereség esetén
2. Előkészületek
  • a kápolnai csata után leváltották Dembynskit a fővezérségről, helyét március végétől Görgey vette át
  • ellentámadás terve Klapka  György műve
  • Gáspár András, Damjanich János, Aulich Lajos, Klapka György és Görgey a meghatározó alakjai a hadjáratnak (és a Komáromban [8. pont] állomásozó Török Ignác)
3. A tavaszi hadjárat fontosabb "állomásai"
  • erőviszonyok:
    • 48.000 osztrák vs. 52.000 magyar
    • harcedzett ellenség vs. lelkes, újoncozott magyar gyalogság
    • egyenlő erőt képviselt a tüzérség és a lovasság is
      A tavaszi hadjárat csatái (Forrásközpontú történelem, NTK)
  • április 2. Hatvan (19. pont) - magyar siker
  • április 4. Tápióbicske (20. pont) - magyar siker
  • április 6. Isaszeg (21. pont) - magyar siker
  • április 10. Vác (9. pont) - magyar siker
  • április 19. Nagysalló (23. pont) - magyar siker
  • május 21. Buda visszavétele

4. A tavaszi hadjárat politikai következményei
  • Kossuth a hadjárat sikereit túlértékelte
    • április 14-én Debrecenben (22. pont) az országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását
    • Kossuth lett a független magyar állam első embere (kormányzó/elnök) - Szemere Bertalan miniszterelnök
  • Ferenc József belátta: Magyarországot egyedül képtelen legyőzni - május 9-én külső segítséget kért I. Miklós orosz cártól (200000 katonát ígér)
  • Magyarország függetlenségét Nyugat-Európa nem támogatta - külpolitikai kudarc

2015. március 3., kedd

Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése

1. Az áprilisi törvények

  • a felirati javaslat elfogadása után megindult a törvénykezés - alapja a "Tizenkét pont"
  • alkotmányos királyság jött létre:
    • parlament választott képviselőkkel - cenzusos választójog
    • évente országgyűlés
    • jobbágyfelszabadítás
    • cenzúra eltörlése
    • közös teherviselés
    • ősiség eltörlése
    • nemzetőrség felállítása
    • Magyarország és Erdély uniója
2. A Batthyány-kormány megalakulása
  •  9 minisztérium létrejöttére van engedélye Batthyánynak
  • minisztériumok és vezetőik:
    • gr. Batthyány Lajos - miniszterelnök
    • Deák Ferenc - igazságügy miniszter
    • Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
    • báró Eötvös József - vallás- és közoktatás
    • Szemere Bertalan - belügyminiszter
    • Mészáros Lázár - hadügyminiszter
    • Klauzál Gábor - ipar- és kereskedelmi miniszter
    • gr. Széchenyi István - közmunka- és közlekedésügyi miniszter
    • herceg Esterházy Pál - király személye körüli miniszter (külügyek?)
3. A kormány előtt álló nehézségek
  • az áprilisi törvények sok hiányossággal bírtak
    • jobbágyfelszabadítás megtörtént (kötelező örökváltság állami kártalanítással), DE: a jobbágyok több, mint fele zsellér
      • földfoglaló mozgalmak, lázadások
    • nemzetiségi kérdés - modern nemzetiségi törvény, személyenként minden nemzetiséginek széles jogai vannak, DE: közösségi jogaik nincsenek (nincs autonómia!)
      • lázadások Délvidéken és Erdélyben (az udvar támogatja!)
    • önálló hadsereg és nemzetőrség ügye:
      • külföldön harcolnak a magyar honvédek - szükség lenne itthon is rájuk - Bécs nem engedi őket
      • önálló pénzügy megteremtése + újoncmegajánlás (Kossuth kérésére) - nem tetszik Bécsnek
  • 1848 nyarán szembesült azzal a kormány, hogy az előttük álló nehézségek megoldásában az udvar nem partner - készület az önvédelmi háborúra

2015. február 12., csütörtök

Habsburg- és törökellenes küzdelmek

1. Egy újabb Zrínyi Miklós

  • 1660-ban  a hosszabb békés időszak a törökkel véget ért (Nagyvárad, Érsekújvár eleste)
  • gróf Zrínyi Miklós feltűnése:
    • írásaiban a török elleni küzdelmet szorgalmazza
    • hadjáratot kezdeményez a török ellen - példaképe: Hunyadi János és Mátyás
  • 1663/64. évi hadjárat - eszéki híd lerombolása + kisebb erődök visszaszerzése
    • az év nyarán török bosszúhadjárat, de Szentgotthárdnál feltartóztatják őket
    • békekötés Vasváron - a sikerek ellenére a törököknek kedvezett ez - felháborodtak a főurak is
  • Zrínyi folytatta volna a háborút, az udvar nem - Zrínyi végül egy vadászbalesetben meghalt
2. Összeesküvők, mozgalmak
  • a magyar főurak a háború folytatása mellett vannak - új királyt akarnak
  • a nádor, a horvát bán és az országbíró szervezkedett
    • a nádor meghalt
    • a szervezkedésre fény derült - Zrínyi Péter bánt, a sógorát és az országbírót kivégzik
3. I. Lipót (1657-1705) válasza
  • rendi állam letiltása ("a magyarok eljátszották jogaikat") - abszolút kormányzás
    • kormányzóság + rendeletek
    • adóemelés
    • nincs vallásszabadság - erőszakos katolizálás + hamis vádas eljárások
    • magyar katonákat elbocsátják a végvárakból - bujdosók lettek
4. Thököly Imre Felső-magyarországi Fejedelemsége
  • bujdosókat egy üldözött, fiatal főúr, Thököly Imre fogta össze
    • felkelést szervezett (1678-1681)
    • Kassa + 13 vármegye elfoglalása - új állam: Felső-magyarországi Fejedelemség
    • török elismerte Thököly államát - az ország négy részre szakadt
  • 1681-ben I. Lipót kénytelen engedni - újra rendi politikába kezdett

2015. február 10., kedd

Erdély aranykora a 17. században

1. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György kora

  • Bethlen Gábor alatt a külkereskedelem fejedelmi előjog lett (marha, viasz, bőrök, ásványkincsek, só) - az állami vagyon megnövekedett
    • művészetpártolás és reneszánsz/barokk udvartartás
    • iskolaalapítások (akadémia Gyulafehérvárott) + külföldi egyetemjárók támogatása
    • építkezések
  • Bethlen korában a külpolitikai szerepvállalás megnőtt
    • bekapcsolódott a harmincéves háborúba (1618-1648)
    • eredményei:
          • hét felső-magyarországi vármegye Erdélyé
          • Erdélyt önálló államnak ismerik el a Habsburgok (vigyázz!!! a török nem!!!)
  • I. Rákóczi György (1630-1648) uralkodása alatt Erdély továbbra is részese volt a harmincéves háborúnak 
    • a fejedelmi hatalom alapja már nem a külkereskedelem haszna, hanem a hatalmas Rákóczi-birtokok
2. Háború Erdélyben
  • II. Rákóczi György (1648-1658) túllépte hatalma korlátait - szembeszállt a török akarattal (tiltott lengyelországi hadjárat)
    • több éves bosszúhadjárat Erdély ellen - tatárjárások + török ostromok
    • elveszett Várad is
    • fejedelem halála
  • Erdély súlyos sebet kapott, melyből sokáig nem épült fel

2015. február 9., hétfő

Házi dolgozat Reformkor


A reformkor nagyjai

 Különböző állításokat olvashattok a reformkor nagy eseményeiről, személyeiről. Egyes mondatokba 
azonban „hiba csúszott.”  
Válasszátok ki az igaz állításokat követő betűket! Ezeket helyes sorrendbe állítva a reformkor egy 
jelentős “alkotását” kapjátok. /E feladatban segítségetekre lehet Závodszky Géza Nemzet születik c. műve/

-  Kölcsey Ferenc 1825-ben írta meg a Himnuszt.       M
-  Széchenyi István részt vett a napóleoni háborúkban.         E
-  Reguly Antal földrajztudóst észak „Kőrösi Csomájának” hívta egy orosz tudós.                 H
- Kőrösi Csoma Sándor a magyarok őshazáját Indiában sejtette. 
N

- A Szózat c. könyvét Lipcsében nyomtatta ki Wesselényi Miklós.
T

- Kisfaludy Sándor költői álneve Himfy volt.                                        P
- 1832-ben alakult meg az első magyar nyelvű tanítóképző.   U

- Az első magyar óvodát Brunszvik Teréz alapította 1828-ban. L
- Széchenyinek az utókor az “árvízi hajós” nevet is adta.  K


- Az “Országgyűlési Tudósítások” Deák Ferenc nevéhez fűződnek.
Z

- Széchenyi István Stádium c. műve 1835-ben jelent meg.  
B

-  1831-től menetrend szerint közlekedett Bécs és Pest között az I. Ferenc nevű gőzhajó.    A
-  A „Flóri könyve” Bezerédi Amália magyar nyelvű gyermekkönyve 1839-ből.         Í
-  Széchenyi István a Desdemona nevű bárkán hajózott le a Duna torkolatához.       P
-  Vörösmarty Mihály Zalán futása c. hőskölteménye 1825-ben az “ irodalmi reformkorszak” kezdete.   S 
-  “Hazafiság a nemzetiségnek” volt a felirata a Pesti Színháznak.        G
-  Az első vonatszerelvény 1846. július 15-én indult útjára.        I
-  1845. március 6-án alakult meg az Országos Védegylet.         Y
-  1846. augusztusában kezdődött a Tiszavölgyi Társulat közreműködésével a Tisza szabályozása.      R 


1.     Mi ez a reformkori “alkotás”, ki az alapítója? Mikor jelent meg? Jellemezzétek néhány mondatban!
2.     Javítsátok ki a helytelen állításokat, tegyétek igazzá a mondatokat!  

Széchenyi István öröksége

 A leírásokból Széchenyi István gyakorlati alkotásaira ismerhettek. Melyek voltak ezek? Válaszoljatok a létesítményekre illetve tevékenységekre vonatkozó kérdésekre! 

1. November 3-án az országgyűlés kerületi ülésén egyévi jövedelmének minden egyes évre eső kamatát ajánlotta fel. Hárman csatlakoztak hozzá. Első elnöke Teleki József gróf, másodelnöke gróf
Széchenyi István. 
a. Melyik intézmény alapításáról van szó?  b. Melyik országgyűlésen történt ez felajánlás?

2. 1820 decemberében elhunyt édesapja. Ez a hír Debrecenben éri. Hazamenetelét hátráltatja, hogy a jégzajlás miatt a Pestet Budával összekötő ideiglenes hidat nem lehetett felállítani.
Ez indítja Széchenyit ennek az építménynek a felépíttetésére. 
a. Mi ez az építmény?    b. Ki tervezte?  c. Mikor adták át? 
d. Miért ütött ez rést a nemesi adómentességen? 

3. Széchenyi részben olaszországi, részben franciaországi útja során ismerkedett meg e tevékenységgel. A harmincas években Olaszországból hozatott szederfákat nagycenki birtokára. 1840-ben könyvecskét adott ki róla. 
a. Milyen tevékenységről van szó?   b. Mi az 1840-ben kiadott könyv címe, ami erről szól? 

4.  Az 1825-27-es országgyűlés ideje alatt a pozsonyi Erdődy-házban nyitotta meg angliai tapasztalataira támaszkodva. Egyévi szervezőmunkája eredményeként 1827-ben a Vogel-ház egy részét bérelhette ki erre a célra. Első igazgatója a gróf lett. Később a Lloyd-palotába költözött, ahol könyvtárat, kávézót, éttermet és biliárdtermet rendeztek be. 
a., Melyik intézményről van szó?   b. Mikor került sor az első ülésre?                  

5. Politikai működése mellett folytatta közgazdasági újításait. Az állattenyésztés fejlesztésére, amelynek érdekeit állandóan szívén viselte, társaságot alakított, amelynek elnöki tisztét is elvállalta.
a., Mikor, milyen néven alapított ehhez társaságot? 
 
6. Széchenyinek régi vágya volt, hogy megnyissa a Dunát a kereskedésnek, egészen a Fekete-tengerig.  
Királyi biztosként 10 éven át irányította a folyó szabályozási munkálatait. Majd felkarolta a Duna- gőzhajózási társulat ügyét. Az ő munkájának eredménye a balatoni gőzhajózás is, ő indította el a mozgalmat és gyűjtött támogatókat. Közreműködésével hajóépítő műhely majd gyár kezdte meg a hazai hajók gyártását.
a. Mikor indult az első gőzhajó a Dunán?  b. Mi volt a neve?
c. Mikor indult az első gőzhajó a Balatonon?  d. Hol készültek a hazai hajók?

Tudod-e?

1. Mikor történt?
A reformkorban felgyorsultak az események. Látványos változások indultak a politikában, a közéletben, a gazdaságban. Állítsátok időrendi sorrendbe az eseményeket, majd időrendben írjátok le a meghatározások betűit! Írjátok hozzá a napra pontos dátumot! /Segítségetekre lehet  A magyarok krónikája c. kötet/

a.    a magyar nyelv hivatalossá tétele 
b.    a Hitel megjelenése 
c.    a Lánchíd alapkőletétele 
d.    Kossuth Országgyűlési Tudósítások c. első kéziratainak megjelenése 
e.    Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt 
f.     Széchenyi István felajánlása az MTA megalapítására 
g.    a Pesti Magyar Színház megnyitója 
h.    Megkezdődik Wesselényi Miklós báró felségárulási pere 
i.      V. Ferdinánd magyar királlyá koronázása 
j.      az ország első vasútvonalának megnyitója
k.    Vásárhelyi Pál benyújtja a helytartótanácsnak a Tisza szabályozásának tervét 
l.      Pesten megnyílik a József nádor nevét viselő Ipartanoda

 2. A magyar nyelv ügye
 „Nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja.”
 A. Kitől származik az idézet? Magyarázzátok meg egy mondattal az idézet jelentését!
 B. Az alábbi események a magyar nyelv bevezetésének egy-egy lépcsőfokát jelölik. Állítsátok a mondatokat időrendbe, jelöljétek az évszámot is! 
 
a.    A törvényeket magyarul fogalmazzák.
b.    A magyar nyelv tanításának elrendelése a magyarországi iskolákban.
c.    A Magyar Tudományos Akadémia alapítása.
d.    Hivatalos államnyelv lett a magyar.
e.  Közhivatalt csak magyarul tudók viselhetnek.


A válaszokat külön lapra dolgozzátok ki 2015. február 16-ig! Jó munkát! :D

2015. február 1., vasárnap

A hosszú háború és a Bocskai-felkelés

1. A hosszú háború (1591-1606)

  • gyengülő török állam - keresztény összefogás a török ellen (Erdély, Habsburgok, a pápa + protestáns német fejedelmek is)
  • első támadások sikeresek, de Budát nem foglalják vissza
  • 1596 a fordulat éve
    • több végvár is elesett (köztük Eger és Kanizsa is)
    • nagy vereség a törököktől Mezőkeresztesnél (bár a törökök több embert vesztettek)
  • ritkuló harcok - változó sikerek

2. Ellentét a rendek és az udvar között
  • nagy anyagi hiányosságok a Habsburg oldalon
    • adósságok halmozása
    • nincs zsold a katonáknak
  • hamis vádak alapján rengeteg nemes birtokát elvették
  • erőszakos katolizálás is indult (protestáns kollégiumok és templomok bezárása)

3. A Bocskai-féle felkelés (1604-1606)
  • célja: az ország belső békéjének helyreállítása
  • őt is felségárulással vádolják - felkelést szervez
    • hajdúk felfogadása - ígéret helyzetük rendezésére
    • fegyveres szembenállás a Habsburgokkal
    • Erdély fejedelme lett
    • Felső-Magyarország mellette áll
    • török támogatás
  • tárgyalás a Habsburgokkal - bécsi béke
    • Erdély önálló
    • vallásszabadság és a rendi jogok helyreállítása
  • béke a törökkel is - Zsitva-toroki béke
  • Bocskai letelepítette a hajdúkat

2015. január 4., vasárnap

Fogalmak és évszámok a 18. századi Magyarországról


Képek a 18. századi Magyarországról
- fogalmak -

rend
A kiváltságok miatt egymástól elkülönült, azonos érdekekkel és jogokkal rendelkezők csoportja.
főispán
A vármegye élén álló, király által kinevezett személy az újkori Magyarországon.
alispán
A főispánt a vármegyében helyettesítő személy, akit a vármegye választott az újkori Magyarországon.
felső tábla
A magyar rendi országgyűlés egyik része. A főpapok és a főurak voltak a tagjai.
alsó tábla
A magyar rendi országgyűlés azon része, ahol a vármegyei követek és a városok képviselői üléseztek.
Pragmatica Sanctio
Az a törvény, amely a Habsburg-ház trónörökösödési jogát a leányágra is kiterjesztette.
állandó hadsereg
Az államnak folyamatosan, békeidőben is fenntartott hadserege.
betelepítés
Emberek szervezett beköltöztetése valamely országba.
bevándorlás
Emberek beköltözése egy országba letelepedés céljából.
nemzetiség
Egy országon belül kisebbségben élő, nem a többség nyelvét beszélő népcsoport.
zsellér
Legfeljebb 1/8-ad telekrésszel rendelkező szegény jobbágy. Jelentős részüknek egyáltalán nem volt földjük.
vallási türelem
Annak elfogadása, hogy mindenki szabadon követhet bármilyen vallást.
államnyelv
Egy adott országban a törvényhozásban, a bíráskodásban, a közigazgatásban és az oktatásban kötelezően használt egyetlen nyelv.
oktatáspolitika
Az állam iskolai oktatással kapcsolatos terveinek, intézkedéseinek összessége.
úrbérrendezés
A jobbágy szolgáltatásainak rögzítése Mária Terézia 1767-es rendeletével.
rideg állattartás
Az állattartás olyan módja, amikor télen-nyáron a szabad ég alatt tartják az állatokat (pl. szarvasmarhát, juhot).
államháztartás
Az állam pénzügyeinek, gazdálkodásának összessége.
váltócédula
Fizetési kötelezvény, amelyen az adós elismeri, hogy tartozik, és adósságát bizonyos időn belül rendezi. Pénz helyett használhatták, forgathatták.

Évszámok
    • 1715: állandó hadsereg bevezetése
    • 1723: a Pragmatica Sanctio elfogadása Magyarországon
    • 1740: Mária Terézia trónra lépése
    • 1740-48: az osztrák örökösödési háború
    • 1767: Mária Terézia jobbágyrendelete
    • 1777: Ratio Educationis kiadása
    • 1781: vallási türelem bevezetése
    • 1797: Festetich György megalapította a Georgikont