Fogalmak és évszámok a 18. századi Magyarországról

Képek a 18. századi Magyarországról - fogalmak -
rend	A kiváltságok miatt egymástól elkülönült, azonos érdekekkel és jogokkal rendelkezők csoportja.
főispán	A vármegye élén álló, király által kinevezett személy az újkori Magyarországon.
alispán	A főispánt a vármegyében helyettesítő személy, akit a vármegye választott az újkori Magyarországon.
felső tábla	A magyar rendi országgyűlés egyik része. A főpapok és a főurak voltak a tagjai.
alsó tábla	A magyar rendi országgyűlés azon része, ahol a vármegyei követek és a városok képviselői üléseztek.
Pragmatica Sanctio	Az a törvény, amely a Habsburg-ház trónörökösödési jogát a leányágra is kiterjesztette.
állandó hadsereg	Az államnak folyamatosan, békeidőben is fenntartott hadserege.
betelepítés	Emberek szervezett beköltöztetése valamely országba.
bevándorlás	Emberek beköltözése egy országba letelepedés céljából.
nemzetiség	Egy országon belül kisebbségben élő, nem a többség nyelvét beszélő népcsoport.
zsellér	Legfeljebb 1/8-ad telekrésszel rendelkező szegény jobbágy. Jelentős részüknek egyáltalán nem volt földjük.
vallási türelem	Annak elfogadása, hogy mindenki szabadon követhet bármilyen vallást.
államnyelv	Egy adott országban a törvényhozásban, a bíráskodásban, a közigazgatásban és az oktatásban kötelezően használt egyetlen nyelv.
oktatáspolitika	Az állam iskolai oktatással kapcsolatos terveinek, intézkedéseinek összessége.
úrbérrendezés	A jobbágy szolgáltatásainak rögzítése Mária Terézia 1767-es rendeletével.
rideg állattartás	Az állattartás olyan módja, amikor télen-nyáron a szabad ég alatt tartják az állatokat (pl. szarvasmarhát, juhot).
államháztartás	Az állam pénzügyeinek, gazdálkodásának összessége.
váltócédula	Fizetési kötelezvény, amelyen az adós elismeri, hogy tartozik, és adósságát bizonyos időn belül rendezi. Pénz helyett használhatták, forgathatták.

Évszámok

• 1715: állandó hadsereg bevezetése
• 1723: a Pragmatica Sanctio elfogadása Magyarországon
• 1740: Mária Terézia trónra lépése
• 1740-48: az osztrák örökösödési háború
• 1767: Mária Terézia jobbágyrendelete
• 1777: Ratio Educationis kiadása
• 1781: vallási türelem bevezetése
• 1797: Festetich György megalapította a Georgikont

II. József, a "kalapos király"

1. Az új uralkodó

• Mária Terézia legidősebb fia, Német-római Császár
• takarékos életmód, felvilágosult szellemiség
• célja: egységes, központosított állam
• nem veti alá magát az ország törvényeinek
• rendeleti kormányzás 

2. Egyházügyi rendeletek

• türelmi rendelet (1781)
• vallási türelem
• hivatalviselés szabadsága 
• "haszontalan" szerzetesrendek feloszlatása

3. Jobbágyrendelet (1785)

• szabad költözés engedélyezése
• jobbágy szó eltörlése - fokozatosan javul helyzetük

4. Központosító rendeletek

• egységes államnyelv: német
• közigazgatás átszervezése - csökken a megyék szerepe
• komoly nemesi mozgalom ellene
• szervezkedés a porosz királlyal

5. Nevezetes tollvonás

• 1790 február: II. József halálos ágyán mindent visszavont
• kivétel: türelmi rendelet + jobbágyrendelet

Mária Terézia (1740-1780)

1. A fegyverrel kivívott örökség

• uralkodásának alapja: Pragmatica Sanctio - de III. Károly halála után nem ismerték el az európai uralkodók
• harc az osztrák örökségért (1740-48)
• magyar rendek támogatása ("Életünket és vérünket!")
• Szilézia porosz kézre került - fontos tartomány elvesztése
• harcok Szilézia visszavívásáért (hétéves háború, 1756-63)
• gróf Hadik András szerepe 

2. A királynő és a magyar rendek ellentéte

• háborús vereségek + növekvő államadósság - átfogó reformok kellenek a birodalomban
• nemesi adózás és a reformok fölvetése - ellentét a magyar rendekkel
• 1765-től nincs országgyűlés - rendeleti kormányzás

3. A vámrendelet

A Habsburg Birodalom kettős vámhatára a 18. században (1867-ig) 

• régi vámhatárok eltörlése - egységes vámpolitika
• magas adó a nyersanyagkivitelre és az iparcikk behozatalra
• a birodalmon belüli munkamegosztás erősítése

4. Jobbágyrendelet

• cél: csökkenteni a földesúri terheket - állami adók fizetésére + kereskedelem fellendítésére

5. A felvilágosodás szellemében

• felvilágosult gondolkodás hatása: hitt a fejlődésben
• oktatáspolitika kialakítása (kötelező elemi népoktatás)
• egészségügyi rendeletek (gyógyítást diplomához köti, szegény- és árvaházak felállítása)
• "jóságos uralkodónő"

Magyarország a nagy változások korában

1. II. Lipót intézkedései

• szorult helyzet II. József után – rendi gyűlés összehívása (1790, Buda):

»         Magyarország önálló, független állam

»         régi jogok megerősítése

• korona vissza hozatala

2. Magyar jakobinusok mozgalma (1794)

• vezetője: Martinovics Ignác (példaképei a francia jakobinusok)

»         reformok híve, II. Lipót embere

»         I. Ferenc nem tart rá igényt → titkos mozgalmak

• céljuk: függetlenség kivívása + feudális kiváltságok felszámolása
• eredménye: elbukott (1794. júl.), vezetőket kivégzik a mai Vérmezőn (1795 nyara)

3. A napóleoni háborúk kora és hatása

• hosszú háború Franciaországgal → Magyarország és a Habsburgok együttműködtek

»         gazdasági fellendülés kora (konjunktúra) – biztos piaca van a gabonának

»         gazdagodó nemesség és telkes jobbágyság → kúriák építése, Ø korszerűsítés

• 1809-ben Napóleon Győrnél megverte a magyarokat – kitartás I. Ferenc mellett
• A háború után gazdasági pangás, visszaesés → vége a „jó világnak”