A szabadságharc bukása

1. Helyzetkép 1849 nyarán

• az ország gazdaságilag kimerült - a hadianyag és élelmiszerellátás akadozott
• sok az újonc honvéd
• az erőviszonyok egyenlőtlenül eltolódtak:
• 173000 honvéd vs. 175000 osztrák + 200000 orosz
• Görgei vs. Haynau + Paszkievics
• haditerv: a seregtestek egyesével történő legyőzése
• központi gyülekezőhely: Szeged - Arad - Temesvár háromszög

2. A végső stádium

• Görgei Pest felé hátrál, de Vácnál oroszok térítik el - Debrecen irányába került Szeged (25.) felé (magával csalta az oroszokat)
• Bem Erdélyben tartóztatja az oroszokat
• július 31. segesvári (24.) csatavesztés (+ Petőfi eltűnése)
• augusztus 6. nagyszebeni vereség - felbomlott az erdélyi sereg
• Dembinski lett a fővezér
• Szegedről hátrálva csatát veszt - leváltják
• augusztus 9. Bem Temesvárnál (26.) szenved vereséget - elmenekül
• augusztus 10. az aradi (28.) országgyűlés lemondott - Kossuth teljhatalmat ad Görgeinek
• augusztus 13. Világos (27.) mellett letette a fegyvert Görgei
• Klapka még októberig kitartott Komáromban (8.) - szabad elvonulást kapott

3. A megtorlás

• Haynau, a "bresciai hiéna" hírhedt volt megtorlói módszereiről - ezért kapta megbízatását
• a tisztek összegyűjtése - szeptember a rögtönítélő bíróságok működésének ideje
• október 6. Latour miniszter kivégzésének évfordulójára tervezte a kivégzéseket
• 13 tábornok
  
• gr. Batthyány Lajos kivégzése
• 1850 nyaráig kb. 130 kivégzés + több ezren várfogságba kerültek
• a honvédek javát kényszersorozással a császári seregbe utalták (akár 20 éves kötelező szolgálattal!)
  

A szabadságharc tetőpontja - a tavaszi hadjárat

1. Közvetlen előzmények

• Miskolc környékén sikeresen egyesültek az osztrákok ellen vonuló csapatok
• kápolnai csata elvesztése (1849. febr. 27) hátráltatta az előkészületeket
• Ferenc József olmützi alkotmánya (márc. 4.) rámutatott arra, mi vár Magyarországra egy esetleges vereség esetén

2. Előkészületek

• a kápolnai csata után leváltották Dembynskit a fővezérségről, helyét március végétől Görgey vette át
• ellentámadás terve Klapka  György műve
• Gáspár András, Damjanich János, Aulich Lajos, Klapka György és Görgey a meghatározó alakjai a hadjáratnak (és a Komáromban [8. pont] állomásozó Török Ignác)

3. A tavaszi hadjárat fontosabb "állomásai"

• erőviszonyok:
• 48.000 osztrák vs. 52.000 magyar
• harcedzett ellenség vs. lelkes, újoncozott magyar gyalogság
• egyenlő erőt képviselt a tüzérség és a lovasság is

  

  A tavaszi hadjárat csatái (Forrásközpontú történelem, NTK)

• április 2. Hatvan (19. pont) - magyar siker
• április 4. Tápióbicske (20. pont) - magyar siker
• április 6. Isaszeg (21. pont) - magyar siker
• április 10. Vác (9. pont) - magyar siker
• április 19. Nagysalló (23. pont) - magyar siker
• május 21. Buda visszavétele

4. A tavaszi hadjárat politikai következményei

• Kossuth a hadjárat sikereit túlértékelte
• április 14-én Debrecenben (22. pont) az országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását
• Kossuth lett a független magyar állam első embere (kormányzó/elnök) - Szemere Bertalan miniszterelnök
• Ferenc József belátta: Magyarországot egyedül képtelen legyőzni - május 9-én külső segítséget kért I. Miklós orosz cártól (200000 katonát ígér)
• Magyarország függetlenségét Nyugat-Európa nem támogatta - külpolitikai kudarc

Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése

1. Az áprilisi törvények

• a felirati javaslat elfogadása után megindult a törvénykezés - alapja a "Tizenkét pont"
• alkotmányos királyság jött létre:
• parlament választott képviselőkkel - cenzusos választójog
• évente országgyűlés
• jobbágyfelszabadítás
• cenzúra eltörlése
• közös teherviselés
• ősiség eltörlése
• nemzetőrség felállítása
• Magyarország és Erdély uniója

2. A Batthyány-kormány megalakulása

•  9 minisztérium létrejöttére van engedélye Batthyánynak
• minisztériumok és vezetőik:
• gr. Batthyány Lajos - miniszterelnök
• Deák Ferenc - igazságügy miniszter
• Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
• báró Eötvös József - vallás- és közoktatás
• Szemere Bertalan - belügyminiszter
• Mészáros Lázár - hadügyminiszter
• Klauzál Gábor - ipar- és kereskedelmi miniszter
• gr. Széchenyi István - közmunka- és közlekedésügyi miniszter
• herceg Esterházy Pál - király személye körüli miniszter (külügyek?)

3. A kormány előtt álló nehézségek

• az áprilisi törvények sok hiányossággal bírtak
• jobbágyfelszabadítás megtörtént (kötelező örökváltság állami kártalanítással), DE: a jobbágyok több, mint fele zsellér
• földfoglaló mozgalmak, lázadások
• nemzetiségi kérdés - modern nemzetiségi törvény, személyenként minden nemzetiséginek széles jogai vannak, DE: közösségi jogaik nincsenek (nincs autonómia!)
• lázadások Délvidéken és Erdélyben (az udvar támogatja!)
• önálló hadsereg és nemzetőrség ügye:
• külföldön harcolnak a magyar honvédek - szükség lenne itthon is rájuk - Bécs nem engedi őket
• önálló pénzügy megteremtése + újoncmegajánlás (Kossuth kérésére) - nem tetszik Bécsnek
• 1848 nyarán szembesült azzal a kormány, hogy az előttük álló nehézségek megoldásában az udvar nem partner - készület az önvédelmi háborúra

Önvédelmi háború

1. A kormány lemondása és Jellačić támadása

Jellačić támadása (forrás: Wikipédia)

• 1848 augusztusa: legyen vége a toborzásnak és bankjegykiadásnak
• Batthyány-kormány lemondása
• Országos Honvédelmi Bizottmány - ideiglenes kormány Kossuth vezetésével
• Jellačić bán támadása Horvátország felől
• védelmi állások Pákozdnál - szeptember 29.: Perczel megállította a horvátokat (okt. 7. Ozora: újabb horvát vereség)
• "fut Bécs felé Jellačić, a gyáva, seregének seregünk nyomába..."
• támadás Ausztria ellen - magyar vereség Schwechatnál (okt. 30.)
• berendezkedés védelemre - fővezér: Görgei Artúr

2. Windisch-Grätz támadása

• 1848 decembere:

  

  Téli hadjárat (forrás: Wikipédia)

• V. Ferdinánd lemondatása, helyette: Ferenc József
• új fővezér: Alfred zu Windisch-Grätz herceg (kb. 50000 fő támad)
• magyar sereg fővezére: Görgei Artúr
• menekül a kormány: Buda - Debrecen
• halogató taktika (Győr - Buda - Vác - Besztercebánya - Branyiszkói-hágónál győzelem [febr. 5.])
• Kossuth leváltja Görgeit - új fővezér: Henryk Dembinski - febr. 26-27. Kápolna - magyar visszavonulás a Tisza mögé



Erdély felszabadítása (forrás: Wikipédia)

• olmützi alkotmány kiadása (márc. 4. - Magyarország tartománnyá süllyesztése

3. Bem Erdélyben

• 1848/49 telén Bem felszabadította Erdélyt
• Kolozsvár (1848 karácsonya) - vízaknai vereség (febr. 4.) - piski győzelem (febr. 9.) - Nagyszeben elfoglalása (márc. 11.)

Magyarország az átalakulás kapujában

1. Az utolsó rendi országgyűlés

• 1847 ősz -1848 tavasz, Pozsony
• nincs előrelépés
• európai forradalmak híre - Kossuth beszéde március 3-án
• közteherviselésről
• jobbágyfelszabadításról
• felelős kormányról
• alkotmányról a birodalom minden népe számára 
• hatása: bécsi forradalom (márc. 13-án) - a felsőház elfogadta Kossuth felirati javaslatát
• március 15.: irány Bécs

 2. Pesti események 1848. március 15-én

• irányítók: Pilvax-kör - fiatal értelmiségiek (Petőfi, Vasvári, Jókai, Irinyi József, stb.)
• bécsi forradalom hírérre megmozdulást szerveznek - cél: a 12 pont elfogadtatása a Helytartótanáccsal
• események: TK alapján leírni!

 3. Bécsi tárgyalások

• követség tagjai: Kossuth, Batthyány és Széchenyi
• cél: elfogadtatni a felirati javaslatot + Batthyány felelős miniszterelnöki kinevezést kapjon
• István nádor-főherceg közbenjárása - zöld utat kap a felirat + az önálló kormányzat
• István főherceg teljhatalmat kapott