Világ a két világháború között

Évszámok

1919. január – június	a versailles-i (párizsi) békekonferencia
1919 – 1933	a weimari köztársaság Németországban
1922. október	Mussolinit Olaszország kormányfőjévé nevezik ki
1925	locarnói szerződés
1929	az első ötéves terv és a kollektivizálás kezdete a Szovjetunióban
1929-1933	gazdasági világválság
1933. január	Hitlert kormányfővé nevezi ki von Hindenburg államfő
1933 – 1945	náci diktatúra Németországban
1935	Németország visszaszerzi a Saar-vidéket
1935-36	Olaszország háborúja Abesszíniában (ma: Etiópia)
1936. október – november	Antikomintern Paktum (Németország-Olaszország-Japán)
1936-1939	Polgárháború Spanyolországban
1938. március	Anschluss – Németország elfoglalja Ausztriát
1938. október	müncheni konferencia

Személyek 

Hitler; Mussolini; Sztálin; Franklin Delano Roosevelt; Mahatma Gandhi; Georges Clemanceau; Woodrow Wilson; Francisco Franco

Fogalmak

propaganda	eszmék, nézetek különféle eszközökkel való módszeres hirdetése, terjesztése  a társadalom minél szélesebb rétegében – pl. sajtó, rádió, televízió, film, élőszó, stb. útján.
fasizmus	szélsőjobboldali mozgalom és diktatúra, amely eredetileg az 1920-as évek Olaszországában alakult ki. Később Európában több helyütt létrejöttek hasonló pártok és rendszerek. A szó eredete az ókori hatalmi jelvény, a vesszőnyaláb (fasces). Ebből alakult ki az olasz fascio (fásó) szó, amely ekkor „egységet, szövetséget” jelentett. A fasizmus szellem atyja Benito Mussolini volt.
jóvátétel	a háborúban okozott károk megtérítése, amit a háborús vesztes fizet a győztesnek.
Népszövetség	az 1919-1945 között működő világszervezet neve.
sztálinizmus	Sztálin által 1924 és 1953 között a Szovjetunióban alkalmazott rendszer, mely a szocializmus építéséhez torz elemeket (személyi kultusz kialakítása; népirtás; koncepciós perek; tervgazdálkodás) rendelt hozzá. A sztálinizmusnak legalább 20 millió halálos áldozata van.
koncepciós per	olyan jogellenes, törvénysértő eljárás, ahol előre kigondolt hamis vádak – bizonyítékok, kikényszerített vallomások – alapján hoztak előre elkészített ítéletet.
személyi kultusz	az állam, illetve a párt vezetőjének magasztalása, szinte istenként való dicsőítése. Elsősorban Sztálin, de több kommunista vezető körül is kialakult.
tervgazdálkodás	a gazdasági élet irányításának a szocialista államokban alkalmazott módszere. Előre meghatározott állami célok érdekében hoznak létre termelőeszközöket, adnak termelési feladatokat.
kollektivizálás	a termőföld szövetkezetesítése, közös használatba való vonása. A kommunista agrárpolitika jellemző vonása. Nem jelenti a földek államosítását!
New Deal	(új alku): gazdasági (pl. közmunka-programok) és szociális reformokat (társadalombiztosítás) megvalósító politika az USA-ban. Célja a gazdasági világválság (1929-33) politikai, gazdasági és társadalmi hatásainak megszüntetése volt.
nácizmus	az I. Világháború után létrejött németországi ideológia, mely a nacionalizmust és a szocializmust kívánta elegyíteni. Kezdettől fogva jellemezte a fajelmélethez való ragaszkodás, az antiszeminizmus és a sovinizmus. Legfőbb képviselője Adolf Hitler és a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt.
fajelmélet	a különböző népek, nemzetek, emberfajták között  teljes és nem teljes értékűeket, magasabb és alacsonyabb rendűeket megkülönböztető elmélet.
antiszemitizmus	zsidóellenesség, zsidógyűlölet.
egypártrendszer	egyetlen párt számára uralmára alapozott politikai rendszer.
koncentrációs tábor	elsősorban politikai foglyok vagy származásuk miatt üldözöttek számára létrehozott táborok, ahol őrizték, illetve elpusztították az ide hurcoltakat.
Anschluss	Ausztria és Németország egyesülése, illetve annak terve.