Összefoglaló a Reformkorhoz és a 1848/49-es forradalomhoz és szabadságharchoz

Reformkor

- az összefoglaláson felmerült személyek, fogalmak -

Személyek és legfontosabb ismertetőik

báró Wesselényi Miklós: Reformokat követelő politikus a felsőtáblán. Széchenyi István barátja és politikai támogatója. Bejárta Angliát, tanulmányozta gazdaságát. Az udvar perbe fogja és elítéli, de az árvíz miatt nem tartóztatják le. Ő az „árvízi hajós”. Műve: Balítéletek.

Deák Ferenc: Liberális politikus, jogtudós, Zala vármegye küldötte az alsótáblán. Rendületlen nyugalommal és észérvekkel igazolta a reformok szükségességét. 1848-ban a kormány igazságügy-minisztere lett. Ő a „haza bölcse”.

Kölcsey Ferenc: Ügyvéd, költő, író, politikus. Szatmár vármegye követe az alsótáblán, ahol szenvedélyes szónoklatokat adott elő. Jelszavai: „Haza és haladás”. Ő a Himnusz írója.

Erkel Ferenc: Zongoraművész, zeneszerző, a Nemzeti Színház karmestere. Műveinek témáit a magyar történelemből merítette. Operái pl.: Hunyadi László, Bánk bán. Ő a Himnusz megzenésítője.

Kazinczy Ferenc: A nyelvújítás egyik vezéralakja, a kor irodalmi életének szervező egyénisége. Otthona Bányácska, azaz Széphalom. A jakobinus mozgalomban való részvételéért bebörtönözték.

Fiatal Magyarország: A haladásért folytatott küzdelembe bekapcsolódó ifjak. Tagjai ifjú írók, jogászok, egyetemisták. Találkozóhelyük a Pilvax kávéház. Vezetőik: Petőfi Sándor, Vasvári Pál. Röpiratokat, forradalmi verseket terjesztettek.

Fogalmak

alsótábla: A magyar rendi országgyűlés egyik háza. Ülésein a megyék két-két követe, valamint a szabad királyi városok küldöttei vettek részt.

felsőtábla: A magyar rendi országgyűlés egyik háza 1848 előtt. Ülésein a főnemesek és főpapok személyesen vehettek részt. Elnöke a nádor volt.

szentesítés: Egy törvénynek a király által való jóváhagyása.

követutasítás: A magyar rendi országgyűlés megyei követei számára készített előírás, melyben a megye megszabja, hogyan szavazzon a követ a tárgyalt kérdésekben.

közteherviselés: A reformkor azon törekvése, hogy a nemesek is kivegyék a részüket az ország adóterheinek viseléséből.

háziadó: A vármegye céljaira szedett adó, mellyel a megyék rendelkeztek. Az 1847/48-as országgyűlésen megszavazták, hogy a nemesek is fizetik.

érdekegyesítés: Kossuth programja, mely szerint a nemességnek meg kell egyeznie a jobbágysággal, és fel kell számolni a köztük lévő ellentétek okait.

örökváltság: A reformkor azon törekvése, hogy a jobbágyok megválthassák az általuk eddig használt telket, így az az ő tulajdonuk legyen, ne a földesúré. Önálló, szabad parasztgazdák lehessenek.

Védegylet: Kossuth szervezte társaság, melynek tagjai megfogadták, hogy hat évig nem vásárolnak olyan árut, melyet itthon is gyártanak, még akkor sem, ha a hazai drágább, vagy gyengébb minőségű.

kaszinó: A társadalmi élet színtere könyvtárral és játéktermekkel, ahol felolvasóesteket, mulatságokat is szerveztek. A nemesség, polgárság és értelmiség szórakozását biztosította.

Széchenyi István és Kossuth Lajos tevékenysége a reformkorban

gróf Széchenyi István		Kossuth Lajos
Művei: Hitel, Világ, Stádium		Művei:Országgyűlési Tudósítások,Törvényhatósági Tudósítások, Pesti Hírlap
Felsőtábla		Pest vármegye követe az alsótáblán
Mezőgazdaság; ősiség eltörlése; bérmunka		Ipar fejlesztése
	Közteherviselés
Lánchíd, Tisza szabályozása, Magyar Tudós Társaság, Kaszinó, vasút		Védegylet
„Legnagyobb magyar”		„Turini remete”
„ha föláll egy ilyen intézet… birtokaim egy évi jövedelmét felajánlom e célra…”		„…ipar nélkül a nemzet félkarú óriás…”

1848/49-es magyarországi forradalom és szabadságharc

- az összefoglaláson felmerült fogalmak, évszámok -

Fogalmak

teljhatalom: politikai felhatalmazás, mellyel egy személy birtokába jut a polgári és katonai vezetés. Döntéseiért felelősségre nem vonható.

jobbágyfelszabadítás: az úrbéri terhek megszüntetése, mely szabaddá teszi a jobbágyokat és ingyen a tulajdonukba adja eddig használt földjeiket. Ezt az 1848. évi április törvények szabályozták.

felelős minisztérium: az uralkodótól független, elszámolással az országgyűlésnek tartozó kormányzati vezetőség.

népképviseleti országgyűlés: a polgári forradalom után (1848) a jogegyenlőség alapján nemcsak a nemesek, hanem az ország egész népe küldhetett képviselőt az egész országgyűlésbe.

nemzetiség: valamely államon belül kisebbségben élő, és nem a többség nyelvét beszélő népcsoport.

vésztörvényszék: rendkívüli időkben létrehozott bíróság, mely azonnal hoz ítéletet, legtöbbször halálosat. Ez ellen nem volt fellebbezési lehetőség.

emigráns: olyan személy, aki a politikai üldözés elől külföldre menekül és szemben áll az otthoni rendszerrel.

Események

1848. március 15.: a magyarországi forradalom kitörése

          április 11.: a forradalmi törvények szentesítése – Áprilisi Törvények

          szeptember 29.: a pákozdi csata

          október 30.: schwechati ütközet

december 2.: V. Ferdinándot leváltják, I. Ferenc József a császár

1849. február 5.: áttörés a Branyiszkói-hágón

          február 26-27.: kápolnai csata

          március 4.: olmützi (oktrojált-kényszerített) alkotmány

          április 2-4-6.: a tavaszi hadjárat fénypontja – Hatvan-Tápióbicske-Isaszeg

          április 10.: váci csata

          április 14.: Függetlenségi Nyilatkozat

          május 21.: Buda visszavétele

          augusztus 9.: temesvári csatavesztés

          augusztus 13.: világosi fegyverletétel

         október 6.: az aradi 13 kivégzése – Batthyány Lajos kivégzése Pest-Budán