Várháborúk kora - az ország három részre szakadása

Az első várháborúk - Bécs és Kőszeg ostroma

Kőszeg rekonstrukciós rajza

• 1529 Bécs ostroma - a törökök előbb Mohácsnál találkoztak Szapolyaival, majd szeptemberben Bécs falai alatt harcoltak, sikertelenül
• 1532 Kőszeg - a törökök rövidebb úton indultak Bécs támadására, de augusztus elején Kőszeget kezdték el ostromolni; Jurisics Miklós és kb. 200 katona hősiesen védte a várat
• augusztus 31-én vonultak el a törökök - a várat csak formálisan foglalták el, ténylegesen nem lett török tulajdon

A budai vilajet kiterjesztése - az 1543. évi várfoglalások

• I. Ferdinánd és János Zsigmond gyámja, Fráter György megállapodnak a váradi egyezmény végrehajtásában (gyalui egyezmény) - Ferdinánd 1542-ben haddal érkezett az országba
• törökök ellentámadása 1543-ban: Siklós, Pécs, Esztergom, Székesfehérvár és Tata elesett - a budai vilajet nyugat felé a Balatonig terjed
• felértékelődik Varasd, Győr és Komárom szerepe

Martinuzzi Fráter György

Az 1552. évi várháborúk és okaik

• Fráter György rájött, hiba volt a váradi egyezményt elszabotálni - megállapodott I. Ferdinánddal Erdély és a keleti országrészek átadásáról (gyalui egyezmény)
• 1541 után az uralkodó próbálta megszerezni a keleti országrészeket és Erdélyt, de csak:
• 1551-ben került sor katonai akcióra: Ferdinánd kisebb csapatot küld Erdély átvételére (Izabellát és János Zsigmondot Sziléziában kárpótolták) - "követségnek ugyan túl népes, véderőnek viszont aligha elegendő"
• a törökök megtorló hadműveleteket indítottak Erdély ellen, de Lippa és Temesvár alatt vereséget szenvednek
• 1551. december 17-én a gyanús Fráter György orvgyilkosság áldozata lett
• Erdély elfoglalásáért tehát török megtorló háború indult 1552-ben
• Temesvár - Losonczy István; Szolnok - Nyáry Lőrinc; Veszprém; Drégely - Szondy György; Eger - Dobó István
• Eger hősies helytállása - Tinódi Lantos Sebestyén

Szulejmán utolsó támadása - Szigetvár és Gyula ostroma

• Szulejmán 1566-ban erői megosztása mellett döntött - Gyula és Szigetvár egyidejű ostroma
• Szigetvár a délnyugati védvonal egyik kulcsa - Zrínyi Miklós horvát bán volt kapitánya
• szeptember 6-án Szulejmán meghalt, de a várat már annyira szétlőtték, hogy csak két napig tarthatta magát - Zrínyiék kirohannak

Az ország három részre szakad

János Zsigmond arcképe

• az új szultán (II. Szelim) és az új császár (I. Miksa) békét kötnek egymással (Drinápoly, 1568) - elismerik egymás hódításait
• János Zsigmond visszatért Erdélybe - lemondott a magyar király címről, cserébe Erdély és a Magyarországtól Erdélyhez csatolt Részek fejedelme lett - kialakult az "önálló" Erdélyi Fejedelemség, melyet a magyar király is elismert (Speyer, 1570)

Összegzés

A várháborúkban a Török Birodalom megerősítette magyarországi helyzetét. A Habsburg uralkodók nem tudták sem Erdélyt, sem a hódoltsági (törökök által elfoglalt) területeket visszavenni. Szulejmán halála lezárta a várháborúk és a török terjeszkedés korát. Az új szultán és a magyar király békéje a Királyi Magyarország és a Török Hódoltság létét ismerte el, míg János Zsigmond koronáról való lemondása az Erdélyi Fejedelemség megalakulását vonta maga után. Ami 1541-ben Buda elestével elkezdődött, az 1570-re fejeződött be.

Felhasznált irodalom:

Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás (1440-1711). Magyarok Európában II. kötet. Téka Kiadó, Bp. 1990.

Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete, 1526-1790. Magyar Kódex 3. kötet. Kossuth Kiadó, 2000.