Magyarország a mohácsi vész után (1526-1541)



Szapolyai János



Mohács következménye

• meghalt II. Lajos - nem született gyermeke
• meghalt az ország báróinak és püspökeinek java
• törökök kifosztották az elhagyott Budát és a Dunántúlt, majd hazatérnek
• vannak ép seregtestek - pl.: Szapolyai János erdélyi vajda kb. 10.000 fő

Ki legyen a király?

• két jelentkező:

• mindkettő törvényes király - polgárháború alakul ki váltakozó sikerrel

I. Ferdinánd

Szapolyai és a törökök

• 1527-28-ban I. Ferdinánd kerekedett felül - Szapolyai Lengyelországba menekült; szövetségkeresés:  I. Ferenc francia király vereséget szenvedett V. Károlytól és távol is van; I. Zsigmond lengyel király közel van, de ő nem segít
• Szapolyainak csak I. Szulejmán maradt - 1528 januárjában a szultán segítséget ígér., s 1529 augusztusában Mohácsnál I. János és I. Szulejmán találkozott
• 1529. Bécs török ostroma - 1532. újabb sikertelen török próbálkozás (Kőszeg ostroma)
• I. Ferdinánd és I. János harca váltakozó sikerrel folyt - közben Ferdinánd kísérletet tett a török kiűzésére, de súlyos kudarc érte (1536), s elismerte a törökök addigi hódításait

Buda török kézre kerül





Oszmán hódítás Magyarországon 1541-ig


• 1537-re patthelyzet alakul ki János és Ferdinánd király között - tárgyalások a két párt között
• 1538. február 24. váradi egyezmény - János halála után Ferdinándé lesz a magyar trón, ha születik Jánosnak gyermeke, ha nem (János ekkor már úgy érzi, Ferdinánd uralma alatt biztonságosan egyesülhet az ország); Erdély és a keleti országrész Jánosé, Szlavónia, Horvátország és a nyugati országrész Ferdinándé
• Ferdinánd beárulja a váradi egyezményt, így a szultán előtt világossá válnak a királyok tervei
• 1540. júliusában: megszületett II. János és meghalt I. János király - Ferdinánd a váradi egyezmény értelmében az ország elfoglalására indult, de János Zsigmond gyámjai és Izabella királyné elszabotálják a váradi egyezményt
• 1541 nyarán Ferdinánd hadai Budát ostromolják - I. Szulejmán a vár felszabadításra érkezett: a német hadak elvonultak; aug. 29-én míg Buda alatt tárgyalnak a magyar követek a szultánnal, a szultáni hadak csendesen beveszik a várat

Ezzel Buda 145 évig török megszállás alá került.

Összegzés

Mohács után az új hatalmi elit nem tudott megegyezni egy közös uralkodóban. I. János kényszerűségből választotta a török szövetséget, de azt csak a Habsburg királyok ellen akarta fordítani. Uralkodása végére felismerte a kialakult helyzet veszélyeit, és belátta: I. Ferdinándnak nagyobb esélye van az ország megvédésére, mint neki. Ugyanakkor a váradi béke beárulása és az I. János halála után kialakult fejetlenség, illetve a béke elszabotálása csak ártott a helyzetnek - ezt Buda török elfoglalása példázza. Azzal, hogy a főváros török kézre került, s létrehozták a budai vilajetet, ténylegesen három részre szakadt az ország. Ez a megosztottság vezetett a 150 éves török megszálláshoz.