- Miskolc környékén sikeresen egyesültek az osztrákok ellen vonuló csapatok
- kápolnai csata elvesztése (1849. febr. 27) hátráltatta az előkészületeket
- Ferenc József olmützi alkotmánya (márc. 4.) rámutatott arra, mi vár Magyarországra egy esetleges vereség esetén
2. Előkészületek
- a kápolnai csata után leváltották Dembynskit a fővezérségről, helyét március végétől Görgey vette át
- ellentámadás terve Klapka György műve
- Gáspár András, Damjanich János, Aulich Lajos, Klapka György és Görgey a meghatározó alakjai a hadjáratnak (és a Komáromban [8. pont] állomásozó Török Ignác)
3. A tavaszi hadjárat fontosabb "állomásai"
- erőviszonyok:
- 48.000 osztrák vs. 52.000 magyar
- harcedzett ellenség vs. lelkes, újoncozott magyar gyalogság
- egyenlő erőt képviselt a tüzérség és a lovasság is
A tavaszi hadjárat csatái (Forrásközpontú történelem, NTK) - április 2. Hatvan (19. pont) - magyar siker
- április 4. Tápióbicske (20. pont) - magyar siker
- április 6. Isaszeg (21. pont) - magyar siker
- április 10. Vác (9. pont) - magyar siker
- április 19. Nagysalló (23. pont) - magyar siker
- május 21. Buda visszavétele
4. A tavaszi hadjárat politikai következményei
- Kossuth a hadjárat sikereit túlértékelte
- április 14-én Debrecenben (22. pont) az országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását
- Kossuth lett a független magyar állam első embere (kormányzó/elnök) - Szemere Bertalan miniszterelnök
- Ferenc József belátta: Magyarországot egyedül képtelen legyőzni - május 9-én külső segítséget kért I. Miklós orosz cártól (200000 katonát ígér)
- Magyarország függetlenségét Nyugat-Európa nem támogatta - külpolitikai kudarc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése