Az ipari forradalom

1. Mezőgazdasági "forradalom"

• helyszíne: Nagy-Britannia
• kettős folyamat: 1. a juhtenyésztés növekvő üteme miatt a megművelhető földterületek mértéke csökken 2. a vetésforgó használatával a földeket hatékonyabban ki lehet használni - magasabb termésátlagok
• a földeken dolgozó parasztok munkahelye megszűnik, így sokan városba költöznek - ők képezik az ipari forradalom egyik fontos feltételét: a szabad munkaerőt

2. A gőzgépek forradalma

• James Watt - a gőzgép hatékonyságát növelte - az élet minden területén elkezdték használni azokat
• új termelőegységek alakultak ki: a manufaktúrát felváltották a gőzgépeket alkalmazó ipartelepek, a gyárak
• kialakulásuk másik előfeltétele: a tőke, azaz a szabadon felhasználható pénzösszeg
• részvénytársaságok alakultak - a haszonból sokan részesedtek

3. Pamut és vas

• új találmányok segítették a termelés növelését a textiliparban
• repülővetélő - felgyorsította a szövés folyamatát
• "fonójenny" - a kialakult fonalhiányt enyhítette
• gépesített szövőszék
• új alapanyag: gyapot - a belőle készült anyag: a pamut
• a gépgyártás megfelelő alapanyagokat kívánt: nagy mennyiségű vasérc + jó minőségű szén (koksz)

4. Közlekedés fejlődése

• szárazföldön: vasút - George Stephenson (1825)
• vízen: gőzhajó - Robert Fulton (1807)
• nagy mennyiségű árut rövidebb idő alatt olcsóbban lehet szállítani

5. Társadalmi következmények

• nincs éhínség, nincsenek járványok - Európa és Észak-Amerika lakosságszáma ugrásszerűen növekedett
• a falusiak városokba költöztek - nyomornegyedek alakultak ki, új népbetegségek (TBC)
• 2 új társadalmi réteg
•  nagy magántulajdonnal rendelkezők - burzsoák (bankár, gyáros, kereskedő)
• munkások - proletárok
• problémák:
• megszűnt a feudális védettség, a munkásságot még nem védte semmilyen törvény a burzsoákkal szemben 
• gyakran váltak áldozatokká a munkások: gyermekmunka; 16-18 órás munkanap; nincsenek védőfelszerelések; alacsony bérek
• az 1830-as években Nagy-Britanniában megindult a munkásság szerveződése a jobb munka- és életkörülményekért (szakszervezeti mozgalom, chartizmus)

Napóleon, Európa ura

1. Napóleon útja a hatalomra

• korzikai kisnemes - katonai pályára szánták (tüzértiszt)
• Toulon elfoglalása után (1793) tábornokká nevezték ki
• királypárti lázadás leverése (1795)
• házasság egy befolyásos özveggyel - hadseregparancsnok lett Itáliában (1797) - győzelmet győzelemre halmozott - növekvő befolyás
• 1799: államcsíny - Napóleon 1. konzul
• 1804: császár

2. A császár intézkedései

• társadalmi béke:
• új, polgári törvénykönyv (Code Napoleon) a forradalmi vívmányokkal
• kiegyezés a régi renddel - címek és rangok előjogok nélkül

3. Napóleon külpolitikája

• a társadalom külső békére is vágyik, DE folyamatos háborúk
• fő ellenfél: Nagy-Britannia
• tengeren Anglia az úr (1805 Trafalgar)
• szárazföld ura Napóleon (1805 Austerlitz)
• cél: Nagy-Britannia gazdasági megtörése - eszköze: kontinentális zárlat
• Oroszország megszegte a zárlatot - Napóleon bosszúhadjárata (1812)
  

4. Napóleon bukása

• Orosz hadjárat kudarca - serege megsemmisült
• európai összefogás - 1813 Lipcse: Napóleon veresége
• lassú visszavonulás
• a tábornokok és a szenátus lemondatja (1814)
• elbai száműzetés - rövid visszatérés - waterloo-i vereség
• száműzték Szent-Ilona-szigetre († 1821-ben)

A francia forradalom. A köztársaság kora (1792. szept. - 1799.)

1. A köztársaság nehézségei

• paraszti elégedetlenség
• növekvő adóterhek
• növekvő árak
• polgárháború Nyugat- és Dél-Franciaországban
• külső támadások minden oldalról (Nagy-Britannia, Poroszország és Ausztria szövetsége)
• 1793. január: XVI. Lajos és felesége kivégzése

2. A Nemzeti Konvent összetétele

• a forradalmi kisebbség alkotja a pártokat
• Hegypárt (jakobinusok) -korlátozó politika, nép érdekeit nézik
• Mocsár - sodródók
• Gironde - szabad gazdaság képviselői, gazdag polgárság szószólói

3. A forradalmi kormányzat és intézkedései (1793. jún. - 1794. júl.)

• a nehézségek hatására éleződő ellentét a Konventben - a jakobinusok átveszik a hatalmat
• "forradalmi kormányzat" alakul ki
• szabadságjogok korlátozása
• ármaximum a főbb élelmiszerekre
• sorozás + tisztek cseréje
• forradalmi terror - már a gyanúsakat is kivégzik
• vezetői és szószólói: Robespierre, Marat, Danton és Saint-Just

4. A forradalmi kormányzat bukása és az új Konvent (1794. júl. - 1799.)

• katonai sikerek és a polgárháború vége - nem kell már a terror
• Robespierre-t és társait kivégzik
• új alkotmány - a gironde-iak visszatérnek a szabad gazdaság politikájához
• Napóleon feltűnése és térnyerése - egyre nagyobb szerepe lesz a rendszer fenntartásában

 

 

Világ a két világháború között

Évszámok

1919. január – június	a versailles-i (párizsi) békekonferencia
1919 – 1933	a weimari köztársaság Németországban
1922. október	Mussolinit Olaszország kormányfőjévé nevezik ki
1925	locarnói szerződés
1929	az első ötéves terv és a kollektivizálás kezdete a Szovjetunióban
1929-1933	gazdasági világválság
1933. január	Hitlert kormányfővé nevezi ki von Hindenburg államfő
1933 – 1945	náci diktatúra Németországban
1935	Németország visszaszerzi a Saar-vidéket
1935-36	Olaszország háborúja Abesszíniában (ma: Etiópia)
1936. október – november	Antikomintern Paktum (Németország-Olaszország-Japán)
1936-1939	Polgárháború Spanyolországban
1938. március	Anschluss – Németország elfoglalja Ausztriát
1938. október	müncheni konferencia

Személyek 

Hitler; Mussolini; Sztálin; Franklin Delano Roosevelt; Mahatma Gandhi; Georges Clemanceau; Woodrow Wilson; Francisco Franco

Fogalmak

propaganda	eszmék, nézetek különféle eszközökkel való módszeres hirdetése, terjesztése  a társadalom minél szélesebb rétegében – pl. sajtó, rádió, televízió, film, élőszó, stb. útján.
fasizmus	szélsőjobboldali mozgalom és diktatúra, amely eredetileg az 1920-as évek Olaszországában alakult ki. Később Európában több helyütt létrejöttek hasonló pártok és rendszerek. A szó eredete az ókori hatalmi jelvény, a vesszőnyaláb (fasces). Ebből alakult ki az olasz fascio (fásó) szó, amely ekkor „egységet, szövetséget” jelentett. A fasizmus szellem atyja Benito Mussolini volt.
jóvátétel	a háborúban okozott károk megtérítése, amit a háborús vesztes fizet a győztesnek.
Népszövetség	az 1919-1945 között működő világszervezet neve.
sztálinizmus	Sztálin által 1924 és 1953 között a Szovjetunióban alkalmazott rendszer, mely a szocializmus építéséhez torz elemeket (személyi kultusz kialakítása; népirtás; koncepciós perek; tervgazdálkodás) rendelt hozzá. A sztálinizmusnak legalább 20 millió halálos áldozata van.
koncepciós per	olyan jogellenes, törvénysértő eljárás, ahol előre kigondolt hamis vádak – bizonyítékok, kikényszerített vallomások – alapján hoztak előre elkészített ítéletet.
személyi kultusz	az állam, illetve a párt vezetőjének magasztalása, szinte istenként való dicsőítése. Elsősorban Sztálin, de több kommunista vezető körül is kialakult.
tervgazdálkodás	a gazdasági élet irányításának a szocialista államokban alkalmazott módszere. Előre meghatározott állami célok érdekében hoznak létre termelőeszközöket, adnak termelési feladatokat.
kollektivizálás	a termőföld szövetkezetesítése, közös használatba való vonása. A kommunista agrárpolitika jellemző vonása. Nem jelenti a földek államosítását!
New Deal	(új alku): gazdasági (pl. közmunka-programok) és szociális reformokat (társadalombiztosítás) megvalósító politika az USA-ban. Célja a gazdasági világválság (1929-33) politikai, gazdasági és társadalmi hatásainak megszüntetése volt.
nácizmus	az I. Világháború után létrejött németországi ideológia, mely a nacionalizmust és a szocializmust kívánta elegyíteni. Kezdettől fogva jellemezte a fajelmélethez való ragaszkodás, az antiszeminizmus és a sovinizmus. Legfőbb képviselője Adolf Hitler és a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt.
fajelmélet	a különböző népek, nemzetek, emberfajták között  teljes és nem teljes értékűeket, magasabb és alacsonyabb rendűeket megkülönböztető elmélet.
antiszemitizmus	zsidóellenesség, zsidógyűlölet.
egypártrendszer	egyetlen párt számára uralmára alapozott politikai rendszer.
koncentrációs tábor	elsősorban politikai foglyok vagy származásuk miatt üldözöttek számára létrehozott táborok, ahol őrizték, illetve elpusztították az ide hurcoltakat.
Anschluss	Ausztria és Németország egyesülése, illetve annak terve.

Segédanyag az I. Világháború témaköréhez

antant	az Anglia és Franciaország között 1904-ben, a gyarmati ellentétek leküzdésére létrejött megállapodás. Később a „Hármas Szövetség” elleni katonai szövetséggé bővült. 1907-től Oroszország is csatlakozott.
központi hatalmak	Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és a hozzájuk csatlakozott államok katonai tömbje az első világháborúban.
villámháború	az ellenséget meglepetésszerűen lerohanó, gyors győzelmet célzó hadművelet.
állóháború	több száz kilométer hosszú, szinte mozdulatlan frontvonalakon folytatott hadműveletek.
hátország	egy hadviselő országnak a frontok, illetve a hadműveleti területek mögötti része. A nem harcoló polgári lakosság.
jegyrendszer	alapvető szükségleti cikkeknek a lakossági fogyasztás korlátozását és szabályozását célzó elosztási módja a háború sújtotta országokban.

Évszámok

1914. június 28.	szarajevói merénylet
1914. július	az első világháború kitörése
1916. február-december	Verdun ostroma
1916. június-augusztus	Bruszilov-offenzíva a keleti fronton
1916. június vége	a somme-i csata
1916. november	Ferenc József halála; utódja IV. Károly (1916-1918)
1917. február-március	Oroszországban megdöntik a cárizmust, Ideiglenes Kormány alakul
1917. április	az Egyesült Államok az antant oldalán hadba lép
1917. október 24	Caporettónál a Monarchia csapatai áttörik az olasz frontot
1918. március	Oroszország különbékét köt a központi hatalmakkal
1918. november	a központi hatalmak államai fegyverszünetet írnak alá

Nevek (Járj utána, hogyan kapcsolódnak az I. Világháborúhoz!)

Ferenc Ferdinánd; GavriloPrincip; gr. Tisza István; I. Ferenc József; II. Vilmos császár; von Schlieffen tábornok; IV.Károly