2013. november 20., szerda

Az ipari forradalom

1. Mezőgazdasági "forradalom"

  • helyszíne: Nagy-Britannia
  • kettős folyamat: 1. a juhtenyésztés növekvő üteme miatt a megművelhető földterületek mértéke csökken 2. a vetésforgó használatával a földeket hatékonyabban ki lehet használni - magasabb termésátlagok
  • a földeken dolgozó parasztok munkahelye megszűnik, így sokan városba költöznek - ők képezik az ipari forradalom egyik fontos feltételét: a szabad munkaerőt
2. A gőzgépek forradalma
  • James Watt - a gőzgép hatékonyságát növelte - az élet minden területén elkezdték használni azokat
  • új termelőegységek alakultak ki: a manufaktúrát felváltották a gőzgépeket alkalmazó ipartelepek, a gyárak
    • kialakulásuk másik előfeltétele: a tőke, azaz a szabadon felhasználható pénzösszeg
    • részvénytársaságok alakultak - a haszonból sokan részesedtek
3. Pamut és vas

  • új találmányok segítették a termelés növelését a textiliparban
    • repülővetélő - felgyorsította a szövés folyamatát
    • "fonójenny" - a kialakult fonalhiányt enyhítette
    • gépesített szövőszék
    • új alapanyag: gyapot - a belőle készült anyag: a pamut
  • a gépgyártás megfelelő alapanyagokat kívánt: nagy mennyiségű vasérc + jó minőségű szén (koksz)
4. Közlekedés fejlődése
  • szárazföldön: vasút - George Stephenson (1825)
  • vízen: gőzhajó - Robert Fulton (1807)
  • nagy mennyiségű árut rövidebb idő alatt olcsóbban lehet szállítani
5. Társadalmi következmények
  • nincs éhínség, nincsenek járványok - Európa és Észak-Amerika lakosságszáma ugrásszerűen növekedett
  • a falusiak városokba költöztek - nyomornegyedek alakultak ki, új népbetegségek (TBC)
  • 2 új társadalmi réteg
    •  nagy magántulajdonnal rendelkezők - burzsoák (bankár, gyáros, kereskedő)
    • munkások - proletárok
  • problémák:
    • megszűnt a feudális védettség, a munkásságot még nem védte semmilyen törvény a burzsoákkal szemben 
    • gyakran váltak áldozatokká a munkások: gyermekmunka; 16-18 órás munkanap; nincsenek védőfelszerelések; alacsony bérek
  • az 1830-as években Nagy-Britanniában megindult a munkásság szerveződése a jobb munka- és életkörülményekért (szakszervezeti mozgalom, chartizmus)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése