A Magyar Királyság megalakulása

1. Géza fejedelem (?-997)

• kalandozások lezárása - fejedelmi hatalom megszilárdítása két lépésben:
1. külső béke megteremtése - aktív házassági politikával (pl. fia, István és Gizella bajor hercegnő házassága)
2. keresztény hittérítés kezdete - a fejedelmi udvar katolikus hitre tért; Pannonhalma alapítása (996)

2. Szent István útja a koronázásig

Szent István belháborúi

• István születési éve bizonytalan (972 után?), helye: Esztergom
• kisgyermekként keresztelték - eredeti neve: Vajk
• Géza halála - öröklésben Koppány (szeniorátus) és István (elsőszülöttség) vitája fegyveres harcba torkollott
• 997-ben István győzelme német segítséggel - fejedelmi cím
• 1000-ben pápai engedély az önálló magyar egyházszervezet létrehozására + a német császártól jóváhagyás az önálló államszervezetre - koronázás

3. Az államszervezet kiépítése

• államszervezet nyugati mintára: 
• vármegyerendszer kialakítása - élén az ispánokkal (lásd: grófság - gróf)
• törvények írásba foglalása
• pénzveretés
• törvény tiltja a többnejűséget, gondoskodott az árvák és özvegyek megélhetéséről, tiltja a kényszerházasságot
• belső ellenségeit legyőzte (Koppány, Ajtony és Gyula elleni hadjáratok) - az egész ország ura

4. Egyházszervezet kiépítése

Az egyházszervezet kiépülése

• önálló egyháztartomány lett Magyarország - Esztergom érsekség lett
• uralkodásához 10 püspökség létrehozása kötődik
• törvények az egyház szerepének erősítéséről:
• 10 falu egy templomot építsen
• tizedfizetés + földadománnyal biztosítja zavartalan működését
• kötelező templomba járás

5. Trónöröklés kérdése

• fiúörökösei elhunytak (Ottó és Henrik/Imre herceg korai halála)
• nagybátyját, Vazult megvakíttatta, gyermekeit elűzte
• unokaöccsét, a velencei Pétert jelölte a trónra
• 1038-ban meghalt - 1083-ban szentté avatták

A feudális gazdaság bomlása

1. A magyar gazdaság a birodalmi keretek között

• Bécs célja: birodalmon belüli munkamegosztás fenntartása (lásd: Mária Terézia vámrendelete)
• adóbevételek növelésével csökkenteni az államadósságot

2. Átalakulás a mezőgazdaságban

• új növények: kukorica, burgonya
• Magyarország dohánynagyhatalom lett
• európai gyapjúéhség - juhtenyésztés fellendülése
• visszaszoruló marhakereskedelem
• jelentős lótenyésztés - úri mulatság

3. Iparfejlődés sajátosságai

• céhes keretek, de textiliparban, fazekasságban már létrejöhetnek manufaktúrák is
• helyenként manufaktúrák:
• fegyver- és lőszergyártás
• papíripar
• üveg (Herend, Hollóháza)
• Óbudai Hajógyár (1830 után)
• ózdi vasmű (1840 után)

4. Közlekedés: elmaradottság és fejlődés

• úthálózat hiányosságai
• kevés, fejletlen
• drága a távolsági kereskedelem
• gr. Széchenyi István a fejlődés fő motorja
• Dunai Gőzhajózási Társaság - Bécs elérhető 2 nap alatt
• olcsó és gyors szállítás
• Al-Duna szabályozása (1834)
• Tisza szabályozása (1846-tól) Vásárhelyi Pál tervei nyomán
• hídépítés terve Pest-Buda között
• 1842 - alapkő letétele
• 1849 - átadás éve
• vasútvonalak:
• 1. Pest - Vác 1846
• 2. Pest - Szolnok 1848

Válság és kiútkeresés

1. A gazdasági válság és következményei

• a válság hatása 1931-re érte el Magyarországot - súlyos következmények:
• gabona árának csökkenése - kisparaszti birtokok tönkrementek
• ipari termelés jelentős visszaesése
• a munkanélküliség aránya 10%-ról 35%-ra növekedett
• politikai következmények:
• Bethlen lemondása (1931 nyara) - gr. Károlyi Gyula kormánya
• szélsőségek erősödése
• megszorító intézkedések bevezetése
• biatorbágyi merénylet - alkalmat teremtett a szélsőségekkel aló leszámolásra (elsősorban a kommunistákkal)

2. Gömbös diktatúrakísérlete

• katonai körök Károlyi lemondására veszik rá Horthyt - helyére Gömbös Gyula került
• egységes kormányprogramot a külpolitikai nyitással hozza összhangba
• kapcsolat a fasiszta Olaszországgal és a náci Németországgal
• lett piaca a magyar gabonának
• revíziós célokat támogató hatalmak
• kényszerpályára került a magyarországi politika (gazdasági függés!!!)
• példaképe: Mussolini (de szélsőjobbos gondolatai már Mussolini előtt is megvoltak!)
• intézkedései:
• közhivatalokba Gömbös hívei kerültek ("őrségváltás")
• hadseregbe is a szélsőjobboldaliak kerültek
• Szociáldemokrata Párt felszámolása
• 1935. évi választások:
• Horthy Gömbös kérésére feloszlatta az új parlamentet
• erőszakos kampányolás (gyomaendrődi sortűz)
• nyert Gömbös pártja, a Nemzeti Egység Pártja 
• 1936 tavaszán Bethlen köre és az ellenzék összefogott Gömbössel szemben - alkotmányvédelmi szempontokból - Gömbös elvesztette Horthy bizalmát, de súlyos betegsége miatt nem távolították el hivatalából (halála 1936 októberében)

3. A gazdaság kilábalása

• új iparágak felfejlődése (vegyipar, stb.)
• összegzés: Gömbös megtalálta a kiutat a gazdasági válságból, de Magyarország  kiszolgáltatottá vált a náci Németországnak és a fasiszta Olaszországnak - ezzel már 1933-ban előrevetült II. Világháborús szerepünk

Levédia és Etelköz

1. Elvándorlás Magna Hungáriából (Kr. u. 500 körül)

• nem ismert a vándorlás oka
• új lakhely: a Don-folyó alsó folyása (lásd vaktérkép)
• kapcsolat az itt lakó török népekkel
• hatás a hagyományra (motívumok, népmese)
• jövevényszavak (borjú, bika, ökör,bélyeg béklyó; árpa, kender, búza; szőlő, bor, alma, körte, dió, stb.)
• jellemző a letelepedett életmód is
• ez a Csodaszarvas-monda kialakulásának helye:
• lakóhely: Meótisz (Fekete-tenger/Azovi-tenger)
• szomszédok: alánok
• Hunor nép - a török onogurokkal(?) kapcsolat - magyarok külföldi elnevezései (Hungary; Ungarn; Wenger; stb.)
• itt alakult ki a magyarság honfoglalás kori arculata

2. Levédia és Etelköz (Kr. u. 680 körül - 895)

•  Kr. u. 7. században a Kaukázustól a Volgáig új birodalom alakult ki: Kazár Kaganátus
• a doni magyarság a kazárok "szövetségese" lett
• a kazárok legyőzték a bolgár-onogurokat (Kr. u. 680 körül) - a bolgárok az Al-Dunához menekültek (Bolgár Birodalom), helyüket a magyarok foglalták el
•  a magyarság új szálláshelye: Etelköz (folyóköz; a Duna-deltától a Dnyeper folyóig), Levédia ennek keleti részén lehetett

3. Magyar-kazár kapcsolatok

• magyar-kazár együttélés a politikára, az irányításra is nagy hatással volt
• kettős királyság rendszerét átvették:
• nagykagán = vallási vezető (= magyar kende/kündü)
• kagán-beh = katonai irányító (= magyar gyula/dzsila) 

 4. A magyarok élete Etelközben

• értékes arab források (Ibn Ruszta, Ibn Fadlán, stb.):
• nincs infó a létszámukról
• a nomád állattartás mellet megnőtt a földművelés szerepe is
• egyes magyarok megélhetésüket rabszolga-kereskedelemmel biztosítják (szlávokat adnak el bizánciaknak és araboknak)

5. Egy érdekes bizánci forrás

• VII. Bíborbanszületett Konstantin beszámolója (950 körül):
• forrása: magyar törzsfők
•  ami biztos:
• Levédia Etelköz keleti része volt
• a hét törzs mitikus szám: Megyer, Nyék, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi - a Kürt-Gyarmat törzs két törzs összeolvadása + a 3 kabar (elszakadt kazár) törzs = 11 törzs!
• az első fejedelem nem Álmos, hanem a Megyer törzs feje, Árpád lett 

A rendszer megszilárdulása

1. Teleki Pál miniszterelnöksége

• 1918-ban négy égető probléma:

1. államforma - 1920-ra megoldódott (király nélküli királyság)
2. nemzetiségek - az antant megoldotta (Trianon)
3. választójog - megoldva
4. földreform - ?

• 1920-ban földreform Nagyatádi Szabó István vezetésével -  termőterület 8,5%-a szétosztva (1,1 millió hold 300.000 családnak)
• átlagosan 4 holdas kisbirtokok - az elégedetlenek lecsillapítása
• numerus clausus ("0. zsidőtörvény") - korlátozza a kisebbségek részvételét a felsőoktatásban
• királypuccsok:
• a képviselők java királypárti - bíztatják IV. Károlyt a hazatérésre
• 1. puccs - 1921 húsvétján: Horthy a nemzetközi helyzetre hivatkozva kibekkeli
• 2. puccs - 1921 októberében - kisebb csetepaté után Horthy ura maradt a helyzetnek
• következmény: a királypárti Teleki lemondott - IV. Károly trónfosztása, majd Madeirára száműzik

2.  Bethlen István belpolitikája

• Teleki utódja gróf Bethlen István - célja: a rendszer megszilárdítása
• elvetette a szélsőségeket (főként a baloldaliakat)
• megegyezett a szociáldemokratákkal a politizálásuk szabályairól (1921. dec.)
• létrejött az Egységes Párt
• választójog rendeleti úton való módosítása - nyílt szavazás vidéken (Egységes Párt elsöprő győzelme 1922-ben)
• munkások helyzetét javító törvények (társadalombiztosítás + egyéb juttatások)
• gazdasági stabilizáció:
• alaphelyzet: magyar gyáripar nyersanyag nélkül + elszabaduló infláció
• megoldás: külső segítség - Népszövetségi Kölcsön
• Nemzeti Bank felállítása
• megszorítások: adóemelés + elbocsátások a közszférából
• új pénznem: pengő bevezetése (1926. december végén)

3. Külpolitikai nyitás

• törekvések a trianoni döntés felülvizsgálatára
• politikai cselek: Lajtabánság, Baranya-bajai szerb-magyar köztársaság
• kisebb sikerek: soproni népszavazás, somoskői bányák esete
• kapcsolat teremtés az elégedetlen államokkal: olasz-magyar kapcsolatok kiépítése

Útban az újabb háború felé

1. Az új háborús tömb kialakulása

• Hitler óvatos lépései a Harmadik Birodalom kialakítására:
• a béke jogtalanságának híresztelése (ebben támogatta Anglia)
• újbóli fegyverkezés + általános hadkötelezettség bevezetése
• bevonulás a Rajna-menti fegyvermentes övezetbe (1935) - népszavazással visszaszerzik a Saar-vidéket (1936)
• megindult a szövetségkeresés az elégedetlen államok között (pl. Ausztria, Magyarország, de Olaszország is)

2. Olaszország és Japán

• Olaszországot is leterítette a gazdasági válság - fegyverkezéssel és hódításokkal próbálja elterelni a figyelmet a válaságról
• háború Etiópia ellen (1935-36) - lassú siker
• a Népszövetség (angol és francia nyomásra) agresszornak nyilvánította - Olaszo. kilépett a szervezetből
• Hitler és Mussolini egymásra találása
• 1936. októberében szövetségkötés - létrejött a "Berlin-Róma tengely"
• Japán
• az I. világháborúban győztes hatalom, de súlyos problémákkal küszködött
• túlnépesedés
• nyersanyaghiány
• válság hatása
• hódításokkal készült problémáit megoldani - célpontok: Mandzsúria (Kína északkeleti része), Indokína (brit és francia gyarmatok) + Ausztrália
• 1932-től ő is agresszor
• 1936. november: csatlakozott a német-olasz szövetséghez - kommunistaellenes szövetség jött létre (Antikomintern Paktum)

3. A német terjeszkedés fokozódása

• szövetségesek birtokában Hitler is merészebben kezdett politizálni
• 1938. március - náci puccs Ausztriában - a Harmadik Birodalom része lett Ausztria (ez az Anschluss)
• a versailles-i békerend felülvizsgálatát kéri Csehszlovákia esetében (a 3 millió csehszlovákiai németre hivatkozik)
• 1938. szeptember vége - négyhatalmi konferencia Münchenben (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország - DE: nincs ott Csehszlovákia!)
• Hitler lemond a további hódításokról, ha megkapja a Szudéta-vidéket
• teljesülnek a követelései + Magyarország és Csehszlovákia viszonyát is felvetik
• Csehszlovákia, a kisantant legerősebb állama bomlásnak indult
• 1939. március - náci puccs Prágában
• Hitler csapatai bevonultak Csehországba (Szlovákia "független" náci bábállam)
• már csak egy lépésre a háború - Nagy-Britannia és Franciország összezárt
• utolsó kérdés: hogyan lehet elkerülni a két frontos háborút?

A felvilágosult uralkodók kora

1. Európa nagyhatalmai és uralkodói

• a felvilágosodás hazája: Nagy-Britannia - alkotmányos királyság
• DE: Európában sok helyütt "korlátlan" királyi hatalom (pl. Franciaország, Habsburg Monarchia, Poroszország, Oroszország)
• a "korlátlan" hatalmat az állam szokásjoga, törvényei és vallása korlátozza, egyébként azt tesz, amit akar
• az állam érdeke = dinasztia érdeke - cél: minél több hódítása - ehhez sok pénz kell!
• sok problémával szembesülnek

2. Gazdasági nehézségek

• gondok a mezőgazdaságban
• "kisjégkorszak" - termésátlag csökkent - kevés élelmiszer
• növekvő élelmiszerárak + sok az éhező ember - éhséglázadások
• csökkenő adóbevételek!
• gondok a kereskedelemben
• sok adó és vám nem kedvezett a kereskedelemnek
• rossz az utak minősége
• gyenge közbiztonság
• állandósuló háborúk - növekvő adóterhek
• az állandósuló élelmiszerhiány és az árak emelkedése csökkentette az adófizetők pénzügyi lehetőségeit. Az állandó háborúk újabb adókat kívántak. Az uralkodóknak meg kellett teremteniük a lehetőséget az állam modernizálására, hatékonyabbá tételére.

3. Felvilágosult reformok

• pénzügyek ésszerűsítése a cél - jobbágyi terhek egységesülése és csökkentése ("Etetni kell a juhot, hogy nyírni lehessen!")
• fejlesztették a kereskedelmet és ipart (nemesi adómentesség megkérdőjelezése)
• közvetett adózás bevezetése (pl. áruforgalmi adók)
• vallási türelem
• humánusabb büntetések
• a felvilágosult uralkodók jellemzői:
• ésszerű és hisz a fejlődésben
• csak szakértőkre támaszkodik - elveti a rendek beleszólását