A törökverő Hunyadi János

A törökverő Hunyadi János

1. A rendi állam kezdetei

·        zűrzavaros időszak → az országgyűlés szerepe nőtt

→    résztvevői: rendek (1. nemesek; 2. egyháziak; 3. „igazi” városok polgárai

→    helyszíne: Buda (illetve a Rákos-mező, Pest fölött)

→    beleszóltak a tisztségviselés (pl. a nádor személye) és a pénzügyek menetébe (adók)

·        Hunyadi János felemelkedése

→    havasalföldi család sarja

→    zsoldosvezér Zsigmond kíséretében

→    a zűrzavarban I. Ulászló (1440-1444) pártjára állt – erdélyi vajda lett

→    1443/44 tele: „hosszú hadjárat” – siker a török ellen

→    1444. nov. 10. várnai csata – vereség, I. Ulászló †

2. Hunyadi kormányzósága (1446-1452)

·        a várnai csata után (1444. nov.) V. László lett a király – nagykorúságáig kormányzóvá tették Hunyadit

→    új had a török ellen – 1448. október: rigómezei vereség

→    Hunyadi háttérbe szorult

3. A nándorfehérvári diadal (1456. július)

·        ma: Belgrád (Szerbia)

·        stratégiai fontosságú hely: „Magyarország kapuja”

·        szembenálló felek:

Szilágyi Mihály (várkapitány, 5000 fő)	II. Mehmed szultán (70-100 000 fő)
Hunyadi János (főkapitány, kb. 10000 fő)
Kapisztrán János (keresztesek vezére, 18-20000 fő)

·        a csata menete:

→    a hajózár áttörése (júl. 14.)

→    általános török roham a vár ellen (júl. 21) – visszaverik

→    váratlan keresztes roham + ágyúállások elfoglalása (júl. 22.)

·        magyar győzelem, de Hunyadi János pestisben meghalt