2014. február 23., vasárnap

Önvédelmi háború

1. A kormány lemondása és Jellačić támadása
Jellačić támadása (forrás: Wikipédia)

  • 1848 augusztusa: legyen vége a toborzásnak és bankjegykiadásnak
    • Batthyány-kormány lemondása
    • Országos Honvédelmi Bizottmány - ideiglenes kormány Kossuth vezetésével
  • Jellačić bán támadása Horvátország felől
    • védelmi állások Pákozdnál - szeptember 29.: Perczel megállította a horvátokat (okt. 7. Ozora: újabb horvát vereség)
    • "fut Bécs felé Jellačić, a gyáva, seregének seregünk nyomába..."
  • támadás Ausztria ellen - magyar vereség Schwechatnál (okt. 30.)
  • berendezkedés védelemre - fővezér: Görgei Artúr


2. Windisch-Grätz támadása
  • 1848 decembere:
    Téli hadjárat (forrás: Wikipédia)
    • V. Ferdinánd lemondatása, helyette: Ferenc József
    • új fővezér: Alfred zu Windisch-Grätz herceg (kb. 50000 fő támad)
    • magyar sereg fővezére: Görgei Artúr
    • menekül a kormány: Buda - Debrecen
  • halogató taktika (Győr - Buda - Vác - Besztercebánya - Branyiszkói-hágónál győzelem [febr. 5.])
  • Kossuth leváltja Görgeit - új fővezér: Henryk Dembinski - febr. 26-27. Kápolna - magyar visszavonulás a Tisza mögé
  • Erdély felszabadítása (forrás: Wikipédia)
  • olmützi alkotmány kiadása (márc. 4. - Magyarország tartománnyá süllyesztése
3. Bem Erdélyben
  • 1848/49 telén Bem felszabadította Erdélyt
    • Kolozsvár (1848 karácsonya) - vízaknai vereség (febr. 4.) - piski győzelem (febr. 9.) - Nagyszeben elfoglalása (márc. 11.)

2014. február 18., kedd

Magyarország az átalakulás kapujában

1. Az utolsó rendi országgyűlés
  • 1847 ősz -1848 tavasz, Pozsony
  • nincs előrelépés
  • európai forradalmak híre - Kossuth beszéde március 3-án
    • közteherviselésről
    • jobbágyfelszabadításról
    • felelős kormányról
    • alkotmányról a birodalom minden népe számára 
  • hatása: bécsi forradalom (márc. 13-án) - a felsőház elfogadta Kossuth felirati javaslatát
  • március 15.: irány Bécs
 2. Pesti események 1848. március 15-én
  • irányítók: Pilvax-kör - fiatal értelmiségiek (Petőfi, Vasvári, Jókai, Irinyi József, stb.)
  • bécsi forradalom hírérre megmozdulást szerveznek - cél: a 12 pont elfogadtatása a Helytartótanáccsal
  • események: TK alapján leírni!
 3. Bécsi tárgyalások
  • követség tagjai: Kossuth, Batthyány és Széchenyi
  • cél: elfogadtatni a felirati javaslatot + Batthyány felelős miniszterelnöki kinevezést kapjon
  • István nádor-főherceg közbenjárása - zöld utat kap a felirat + az önálló kormányzat
  • István főherceg teljhatalmat kapott

2014. február 15., szombat

Segédanyag Róma történetéhez

Római történelem
- fogalmak –
patrícius
az ókori római társadalom előkelő nemzetségének tagja.
plebejus
az ókori római társadalomban az elszegényedett nemzetség-tagokból és betelepedettekből kialakult réteg tagja.
konzul
Róma élén álló, évente választott két fő tisztségviselő.
néptribunus
a plebejusok érdekeit védő választott tisztségviselő az ókori Rómában.
szenátus
a legfőbb hatalommal rendelkező testület az ókori Rómában, a köztársaság korában irányította a várost.
provincia
római alávetett tartomány az ókorban.
veterán
kiszolgált katona az ókori római hadseregben, aki leszerelés után földet, pénzt kapott.
legio
a római hadsereg legnagyobb önálló egysége. Létszáma 6000 fő volt.
helytartó
a római provinciák élére kiküldött állami megbízott, aki általában már konzulviselt férfi volt. Ő képviselte ott a legfőbb római hatalmat.
limes
a Római Birodalom védelmi rendszerrel megerősített határa.
amfiteátrum
kör alakú épület az ókori rómaiaknál; a gladiátor-és állatviadalok megtartására szolgált. Leghíresebb amfiteátrum a római Colosseum.
barbár
a rómaiak a határaikon túl élőket nevezték így.
villa
a vidéki nagybirtok központja a római korban, amely a legkülönfélébb építészeti kellékekkel el volt látva (padlófűtés, hideg-meleg medence, stb.)
evangélium
görög szó, jelentése örömhír. Krisztus életének, halálának és feltámadásának története, illetve az ezt elbeszélő bibliai könyvek neve.
apostol
Jézus 12 tanítványának elnevezése, őket választotta ki a hit terjesztésére.
vértanú
a hitük mellett kiálló keresztények, akiket a császári hatalom kivégeztetett. Őket más szóval mártíroknak nevezzük.
püspök
az egyházmegye főpapja és felügyelője a keresztény egyházban. Az ókorban egy-egy városközösség élén állt püspök.
államvallás
olyan vallás, amelyet az állam előnyökben részesít a többivel szemben.
népvándorlás
Ázsiából kiinduló, Európát érintő nyugati irányú népmozgás, amelynek során a vándorló népek új hazát kerestek maguknak.

- nevek -

Romulus                      Róma mondabeli alapítója, Mars isten egyik fia. Nevéhez köthető a város benépesítésének mondája is.
Remus                          Romulus ikertestvére. Miután a jóslatok alapján testvére nyert jogot a város alapítására, a városfalak kigúnyolása miatt megölték.
Hannibál                      pun hadvezér, a második pun háború egyik vezetője. Nevéhez számos itáliai győzelem köthető, mégsem tudta kiaknázni a lehetőséget, s végül Kr. e. 202-ben Záma mellett legyőzte P. Cornelius Scipio.
Scipio                            római hadvezér a Kr. e. 3. században. A második pun háborúban Hannibál legfőbb ellenfele. A zámai győzelem után a punok legyőzése miatt a szenátus az Africanus melléknevet adományozta neki.
Spartacus                     trák katona, majd gladiátor a Kr. e. 1. században. A legnagyobb római rabszolgafelkelés vezetője. A felkelés végén a Via Appián feszítették keresztre több ezer társával.
Julius Caesar               római államférfi és hadvezér a Kr. e. 1. században. Gallia meghódítása mellett a legnagyobb polgárháború is az ő nevéhez köthető. Diktátori címe miatt Kr. e. 44-ben orvul megölték.
Marcus Antonius        római hadvezér a Kr. e. 1. században. Julius Caesar halálának egyik megbosszulója. A birodalom keleti felében vívott háborúkat, majd Augustusszal való összetűzése után Egyiptomban öngyilkos lett.
Augustus                      római államférfi, az első római császár (Kr. e. 27-Kr. u. 14.). A római béke és a császári jogkör kialakítója. Uralma alatt hódították meg Pannóniát is.
Neró                              római császár a Kr. u. 1. században. Főként őrült voltáról és kicsapongásairól hírhedt uralkodó. Nevéhez köthető az első nagy keresztényüldözés is.
Trajanus                       római császár a Kr. u. 1-2. század fordulóján. Uralkodása alatt érte el a birodalom a legnagyobb kiterjedését.
Livius                            római történetíró a Kr. e. 1. században. 152 könyvben írta meg a rómaiak történetét a város alapításától kezdve koráig. Fontos forrás a korról.
Tacitus                          római történetíró a Kr. u. 1. század végén. Augustus uralkodásától Neró haláláig számol be a császárság történéseiről.
József                            Jézus Krisztus apja.
Mária                            Jézus Krisztus édesanyja.
Heródes                        Júdea királya Jézus Krisztus születésekor. Ő rendelte el a betlehemi gyermekmészárlást, melynek hírére József és Mária a kis Jézussal elmenekültek Egyiptomba.
Jézus                             a Megváltó. Augustus és Tiberius császár uralkodása alatt Júdeában tevékenykedő tanító, akit később a kereszténység nagy tisztelettel övezett.
Szt. Péter                      Krisztus első „helytartója”, tanításának örököse, a 12 apostol egyike. A keresztény hagyomány őt tartja az első pápának is.
Szt. Pál                          zsidó származású római polgár a Kr. u. 1. században. A keresztények üldözése után egy jelenés hatására a keresztények egyik apostolává vált. Alakjához köthető az egyház tényleges megalakulása és pogányok közt való terjedése.
Diocletianus                Kr. u. 3-4. század fordulóján uralkodó császár. A birodalom 3. századi válságát a társcsászárság és más újítások bevezetésével oldotta meg. Személyéhez köthető az egyik legnagyobb keresztényüldözés is.
Constantinus               Kr. u. 4. század elején uralkodó császár. Kr. u. 313-ban engedélyezte a keresztényeknek is a szabad vallásgyakorlatot. Új birodalmi fővárost is alkotott Keleten (Konstantinápoly), élete végén maga is keresztény lett.
Attila                             hun uralkodó a Kr. u. 5. században, az „Isten ostora”. Alatta érte el a Hun Birodalom a tetőpontját, s az 5. század közepén folyamatosan zaklatta a nyugati birodalomrészt. Halála után birodalma szétesett.

- évszámok -

Kr. e. 753.                      Róma alapítása
Kr. e. 510.                      A köztársaság kor kezdete Rómában
Kr. e. 218-202.              A II. pun háború
Kr. e. 44.                        Julius Caesar meggyilkolása
Kr. e. 27 – Kr. u. 14.     Augustus császársága
Kr. u. 313.                     a milánói ediktum – Constantinus császár engedélyezi a keresztény vallásgyakorlatot
Kr. u. 395.                     a birodalom két részre bontása

Kr. u. 476.                     a nyugati birodalomrész felbomlásának kezdete – az ókor vége

2014. február 12., szerda

A császárság válsága és a Római Birodalom bukása

1. A birodalom válsága (Kr. u. 3. század)

  • külső okok: egyszerre több nép támadott - növelni kell a hadsereget + több hadvezér kell
    • állandó trónharcok
    • növelni kell az adókat
    • a császárság válságba került
  • belső okok: nincs hódítás
    • nincs rabszolga - munkaerőhiány lett
    • nincsenek megművelve a földek - áruhiány - áremelkedések
    • szegény parasztok bérlők lettek 
2. A császárság új korszaka
  • Diocletianus császár (Kr. u. 284-306) megoldásai:
    • társcsászárok (2 császár - 2 helyettes)
    • adózás átalakítása - nagyobb sereg
    • béreknek és áraknak felső határt szabott
  • Constantinus (Nagy Konstantin)
    • keresztényüldözés vége
    • új főváros Keleten: Konstantinápoly
3. A kettéosztott birodalom
  • Kelet gazdag, városias
  • Nyugat szegényebb, vidéki életmód - több barbár támadás érte
  • Kr. u. 395: a birodalom kettéosztása
4. A népvándorlás és a hunok
  • Kr. u. 4. században elindult a népvándorlás - oka: a hunok
  • hunok:
    • ázsiai nép
    • birodalmi központ - Duna és Tisza vidéke
    • fénykora: Attila uralkodása alatt (Kr. u. 434-453)
    • római szövetség, majd ellenséges viszony - Kr. u. 451. catalaunumi csata
  • Attila halála után a Hun Birodalom fölbomlott
5. A Nyugatrómai Birodalom bukása
  • barbár törzsek letelepítése
    • szövetségkötés
    • vezető tisztségek osztása
    • kereszténység fölvétele
  • újabb pusztítások
    • Kr. u. 476-ban az utolsó császárt eltávolították a trónról = a Nyugatrómai Birodalom vége (DE: Kelet tovább él!)