- helyszíne: Nagy-Britannia
- kettős folyamat: 1. a juhtenyésztés növekvő üteme miatt a megművelhető földterületek mértéke csökken 2. a vetésforgó használatával a földeket hatékonyabban ki lehet használni - magasabb termésátlagok
- a földeken dolgozó parasztok munkahelye megszűnik, így sokan városba költöznek - ők képezik az ipari forradalom egyik fontos feltételét: a szabad munkaerőt
2. A gőzgépek forradalma
- James Watt - a gőzgép hatékonyságát növelte - az élet minden területén elkezdték használni azokat
- új termelőegységek alakultak ki: a manufaktúrát felváltották a gőzgépeket alkalmazó ipartelepek, a gyárak
- kialakulásuk másik előfeltétele: a tőke, azaz a szabadon felhasználható pénzösszeg
- részvénytársaságok alakultak - a haszonból sokan részesedtek
3. Pamut és vas
- új találmányok segítették a termelés növelését a textiliparban
- repülővetélő - felgyorsította a szövés folyamatát
- "fonójenny" - a kialakult fonalhiányt enyhítette
- gépesített szövőszék
- új alapanyag: gyapot - a belőle készült anyag: a pamut
- a gépgyártás megfelelő alapanyagokat kívánt: nagy mennyiségű vasérc + jó minőségű szén (koksz)
4. Közlekedés fejlődése
- szárazföldön: vasút - George Stephenson (1825)
- vízen: gőzhajó - Robert Fulton (1807)
- nagy mennyiségű árut rövidebb idő alatt olcsóbban lehet szállítani
5. Társadalmi következmények
- nincs éhínség, nincsenek járványok - Európa és Észak-Amerika lakosságszáma ugrásszerűen növekedett
- a falusiak városokba költöztek - nyomornegyedek alakultak ki, új népbetegségek (TBC)
- 2 új társadalmi réteg
- nagy magántulajdonnal rendelkezők - burzsoák (bankár, gyáros, kereskedő)
- munkások - proletárok
- problémák:
- megszűnt a feudális védettség, a munkásságot még nem védte semmilyen törvény a burzsoákkal szemben
- gyakran váltak áldozatokká a munkások: gyermekmunka; 16-18 órás munkanap; nincsenek védőfelszerelések; alacsony bérek
- az 1830-as években Nagy-Britanniában megindult a munkásság szerveződése a jobb munka- és életkörülményekért (szakszervezeti mozgalom, chartizmus)
