2013. október 22., kedd

A francia forradalom. A köztársaság kora (1792. szept. - 1799.)

1. A köztársaság nehézségei
  • paraszti elégedetlenség
    • növekvő adóterhek
    • növekvő árak
  • polgárháború Nyugat- és Dél-Franciaországban
  • külső támadások minden oldalról (Nagy-Britannia, Poroszország és Ausztria szövetsége)
  • 1793. január: XVI. Lajos és felesége kivégzése
2. A Nemzeti Konvent összetétele
  • a forradalmi kisebbség alkotja a pártokat
  • Hegypárt (jakobinusok) -korlátozó politika, nép érdekeit nézik
  • Mocsár - sodródók
  • Gironde - szabad gazdaság képviselői, gazdag polgárság szószólói
3. A forradalmi kormányzat és intézkedései (1793. jún. - 1794. júl.)
  • a nehézségek hatására éleződő ellentét a Konventben - a jakobinusok átveszik a hatalmat
  • "forradalmi kormányzat" alakul ki
    • szabadságjogok korlátozása
    • ármaximum a főbb élelmiszerekre
    • sorozás + tisztek cseréje
    • forradalmi terror - már a gyanúsakat is kivégzik
  • vezetői és szószólói: Robespierre, Marat, Danton és Saint-Just
4. A forradalmi kormányzat bukása és az új Konvent (1794. júl. - 1799.)
  • katonai sikerek és a polgárháború vége - nem kell már a terror
  • Robespierre-t és társait kivégzik
  • új alkotmány - a gironde-iak visszatérnek a szabad gazdaság politikájához
  • Napóleon feltűnése és térnyerése - egyre nagyobb szerepe lesz a rendszer fenntartásában
 

 

2013. október 20., vasárnap

Világ a két világháború között

Évszámok


1919. január – június
a versailles-i (párizsi) békekonferencia
1919 – 1933
a weimari köztársaság Németországban
1922. október
Mussolinit Olaszország kormányfőjévé nevezik ki
1925
locarnói szerződés
1929
az első ötéves terv és a kollektivizálás kezdete a Szovjetunióban
1929-1933
gazdasági világválság
1933. január
Hitlert kormányfővé nevezi ki von Hindenburg államfő
1933 – 1945
náci diktatúra Németországban
1935
Németország visszaszerzi a Saar-vidéket
1935-36
Olaszország háborúja Abesszíniában (ma: Etiópia)
1936. október – november
Antikomintern Paktum (Németország-Olaszország-Japán)
1936-1939
Polgárháború Spanyolországban
1938. március
Anschluss – Németország elfoglalja Ausztriát
1938. október
müncheni konferencia


Személyek 
Hitler; Mussolini; Sztálin; Franklin Delano Roosevelt; Mahatma Gandhi; Georges Clemanceau; Woodrow Wilson; Francisco Franco

Fogalmak



propaganda
eszmék, nézetek különféle eszközökkel való módszeres hirdetése, terjesztése  a társadalom minél szélesebb rétegében – pl. sajtó, rádió, televízió, film, élőszó, stb. útján.
fasizmus
szélsőjobboldali mozgalom és diktatúra, amely eredetileg az 1920-as évek Olaszországában alakult ki. Később Európában több helyütt létrejöttek hasonló pártok és rendszerek. A szó eredete az ókori hatalmi jelvény, a vesszőnyaláb (fasces). Ebből alakult ki az olasz fascio (fásó) szó, amely ekkor „egységet, szövetséget” jelentett. A fasizmus szellem atyja Benito Mussolini volt.
jóvátétel
a háborúban okozott károk megtérítése, amit a háborús vesztes fizet a győztesnek.
Népszövetség
az 1919-1945 között működő világszervezet neve.
sztálinizmus
Sztálin által 1924 és 1953 között a Szovjetunióban alkalmazott rendszer, mely a szocializmus építéséhez torz elemeket (személyi kultusz kialakítása; népirtás; koncepciós perek; tervgazdálkodás) rendelt hozzá. A sztálinizmusnak legalább 20 millió halálos áldozata van.
koncepciós per
olyan jogellenes, törvénysértő eljárás, ahol előre kigondolt hamis vádak – bizonyítékok, kikényszerített vallomások – alapján hoztak előre elkészített ítéletet.
személyi kultusz
az állam, illetve a párt vezetőjének magasztalása, szinte istenként való dicsőítése. Elsősorban Sztálin, de több kommunista vezető körül is kialakult.
tervgazdálkodás
a gazdasági élet irányításának a szocialista államokban alkalmazott módszere. Előre meghatározott állami célok érdekében hoznak létre termelőeszközöket, adnak termelési feladatokat.
kollektivizálás
a termőföld szövetkezetesítése, közös használatba való vonása. A kommunista agrárpolitika jellemző vonása. Nem jelenti a földek államosítását!
New Deal
(új alku): gazdasági (pl. közmunka-programok) és szociális reformokat (társadalombiztosítás) megvalósító politika az USA-ban. Célja a gazdasági világválság (1929-33) politikai, gazdasági és társadalmi hatásainak megszüntetése volt.
nácizmus
az I. Világháború után létrejött németországi ideológia, mely a nacionalizmust és a szocializmust kívánta elegyíteni. Kezdettől fogva jellemezte a fajelmélethez való ragaszkodás, az antiszeminizmus és a sovinizmus. Legfőbb képviselője Adolf Hitler és a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt.
fajelmélet
a különböző népek, nemzetek, emberfajták között  teljes és nem teljes értékűeket, magasabb és alacsonyabb rendűeket megkülönböztető elmélet.
antiszemitizmus
zsidóellenesség, zsidógyűlölet.
egypártrendszer
egyetlen párt számára uralmára alapozott politikai rendszer.
koncentrációs tábor
elsősorban politikai foglyok vagy származásuk miatt üldözöttek számára létrehozott táborok, ahol őrizték, illetve elpusztították az ide hurcoltakat.
Anschluss
Ausztria és Németország egyesülése, illetve annak terve.