Ország - uralkodók - jellemzők

Ország	Uralkodók	Jellemzők
Portugália		·        gyarmatok Afrikában és Indiában ·        keleti fűszerkereskedelem urai a 16. században
Spanyolország	V. Károly (1519-1556) II. Fülöp	·        gyarmatok Dél- és Közép-Amerikában ·        arany- és ezüstbányászat → hatalmas gazdagság ·        kereskedelem: behozatal iparcikkekből → kiáramló nemesfémhozam → lassú hanyatlás V. Károly után
Franciaország	XIV. Lajos (1643-1715)	·        a „harmincéves háború” (1618-1648) nagy nyertese ·        korlátlan királyi hatalom kiépítése ·        aranykivitel akadályozása védővámokkal → növekvő királyi jövedelem ·        állandó zsoldossereg ·        pompás királyi kastélyok (pl. Versailles)
Hollandia	Köztársaság (1581 óta)	·        spanyol iga lerázása a 16. század végén ·        „tenger fuvarosai” – a világkereskedelem központja lett ·        területek a tengertől → fejlett mezőgazdaság (tulipán, sajt, szélmalmok) ·        fejlett ipar (manufaktúrák)
Angol Királyság	VIII. Henrik I. Erzsébet I. Károly	·        gazdaság alapja: juhtenyésztés → fejlett textilipar és kereskedelem – növekvő állami bevételek ·        kalózkodás → hatalomátvétel a tengerek fölött („A tengerek királynője”) ·        polgárság megerősödése → beleszólnának a politikába → forradalom ·        alkotmányos királyság
Orosz Cárság	I. Nagy Péter (1682-1725)	·        új főváros Nyugaton (Szentpétervár) ·        flottaépítés + lassú fejlődés kezdete

Segédanyag a II. Világháború témaköréhez

Segédanyag a II. Világháború témaköréhez

- Események -

Évszámok	Világtörténet	Magyar történet
1938. szeptember	Müncheni konferencia – Németország visszakapja a Szudéta-vidéket	November: 1. bécsi döntés – Felvidék déli része Magyarország birtokába jut
1939. február		Teleki Pál miniszterelnök
1939. március	Csehszlovákia teljes feldarabolása	Kárpátalja visszacsatolása
1939. augusztus	Szovjet-német megnemtámadási szerződés (Molotov-Ribbentrop-paktum)	A 2. bécsi döntés – Észak-Erdély visszacsatolása Magyarországhoz
1939. szeptember 1.	Németország megtámadja Lengyelországot
1939. szeptember – 1940. tavasz	„Furcsa háború” a nyugati fronton
1940. április-május	Dánia, Norvégia, Belgium és Hollandia német megszállása
1940. június	Franciaország lerohanása
1940. július-október	Az angliai csata
1941. április	Németország lerohanja Jugoszláviát és Görögországot	Teleki Pál öngyilkossága – Magyarország visszafoglalja a Vajdaságot és Muraközt
1941. június 22.	Németország megtámadja a Szovjetuniót	Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak
1941. december	Német vereség Moszkva alatt	Magyarország hadat üzen az USA-nak
1941. december 7.	Japán lebombázza Pearl Harbort – az USA hadba lépése
1942. június	Japán veresége a Midway-szigeteknél
1942. október	Angol győzelem El-Alameinnél
1942. november – 1943. február	Sztálingrád ostroma	1943. jan. A 2. magyar hadsereg pusztulása Voronyezsnél
1943. május	A német csapatok leteszik a fegyvert Észak-Afrikában
1943. július	A szövetséges csapatok partra szállnak Szicíliában – Mussolini bukása	Kállay hintapolitikába kezd
1943. november-december	Teheráni konferencia
1944. március 19.		Magyarország német megszállása
1944. június 6.	D-nap – Normandiai partraszállás A szövetséges haderő partraszállása Franciaországban
1944. október 15.		Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete – nyilas hatalomátvétel
1945. február	Jaltai konferencia	Budapest „felszabadulása”
1945. április		Magyarország német megszállás alól való „felszabadulása” – szovjet megszállás kezdete
1945. május 8-11.	Német hadsereg leteszi a fegyvert
1945. július	Potsdami konferencia
1945. augusztus 6. és 8.	Amerikai atomtámadás Hirosima és Nagaszaki ellen
1945. szeptember 2.	Japán fegyverletétel

- Személyek -

Hitler, Adolf: Már az első világháborúban is részt vett. 1920-ban sikertelen puccskísérlet után bebörtönözték, ahol megírja fő művét a Mein Kampfot. 1925-ben belépett a németországi Nemzetszocialista Munkáspártba. 1933-ban német kancellár lett. 1945. ápr. 30-án öngyilkos lett.

Churchill, Winston: Angol konzervatív politikus, író. Részt vett az angol-búr háborúban. Az első világháborúban az Admiralitás első lordja. A bolsevizmus elszánt ellensége. 1940 májusában őt nevezik ki Anglia miniszterelnökévé. Későbbi írói munkásságáért Nobel-díjat kapott.

de Gaulle, Charles: Francia katona, politikusa Francia Köztársaság 18. elnöke. A II. világháborúban, a francia nemzeti-függetlenségi ellenállás feltétlen híveként szervezte és irányította a francia ellenállási mozgalmat. Személyisége a szabad Franciaországot szimbolizálta.

Attlee, Clement: Brit politikus. 1935 és 1955 között a Munkáspárt vezetője. 1940-től a háborús kabinet tagja, 1942-től miniszterelnök-helyettes. 1945-ben pártja legyőzi a konzervatívokat, a potsdami konferencián „felváltja” Churchillt, és 1951-ig ő a miniszterelnök, jobboldali reformista politikával.

Roosevelt, Franklin Delano: Amerikai politikus, az USA 32. miniszterelnöke. 1928-tól New York kormányzója volt, majd 1932-ben demokrata jelöltként miniszterelnök lett 1932-ben: ekkor New Deal nevű politikájával az USA gazdasági válságból való kilábalását tűzte ki célul. Egymásután négyszer választották miniszterelnökké, s a háború vége előtt 1945 áprilisában elhunyt.

Truman, Harry: Amerikai politikus, az USA 33. elnöke. Roosevelt halála után folytatta annak gazdaságpolitikáját. Felelősséget vállalt a Japán elleni atomtámadásért. Elnöksége a világháború utánra esik.

Mussolini, Benito: Tanító, olasz fasiszta politikus. 1900-1912 között az Olasz Szocialista Párt tagja, majd 1921-ben létrehozta a Nemzeti Fasiszta Pártot. 1922-ben olasz miniszterelnök lett. 1933 után folyamatosan közeledett a náci Németországhoz, majd belesodorta Olaszországot a II. világháborúba. 1943-ban letartóztatták, ahonnan megszöktették, de 1945-ben megölték.

Sztálin, Joszip Visszarionovics Dzsugasvili: Szovjet kommunista politikus. 1917-23 között nemzetiségügyi főbiztos, majd 1924-től a SzKP főtitkára. A 30-as években személyi kultusza mellett csak a terror nőtt jobban és a szegénység. 1935 után koncepciós perek sorozatával lefejezte a hadsereg vezérkarát és a kommunista pártot is. Rendszerének több tízmillió áldozata van. 1953-ban halt meg.

Horthy Miklós: Magyarország kormányzója 1920 és1944 között. Szovjetellenesség és revízió jellemzi politikáját, melynek köszönhetően Németország oldalán köt ki az ország a világháborúban. 1944-es kiugrási kísérlet után lemondatják, majd Portugáliába menekült.

Kállay Miklós báró: Konzervatív magyar polgári politikus. 1921-29 között Szabolcs és Ung vármegye főispánja. 1935-ben visszavonult a politikai közéletből, ám 1942-től miniszterelnökké nevezte ki. A németek mellett folytatta az ország a harcot, de nyugati hatalmakkal folytatott tárgyalásokat. 1944-ben a németek letartóztatták, majd Dachauba szállították.

Szálasi Ferenc: Magyar vezérkari tiszt, a magyarországi nyilaskeresztes mozgalom vezetője. 1937-ben létrehozta a Magyar Nemzetszocialista Pártot. Többször letartóztatták, ám az 1944-es német megszállás során politikai vezető szerepre tett szert. 1944. októberében az ország miniszterelnöke lett. 1945-ben elmenekült Németországba, de az amerikaiak kiadták Magyarországnak. 1946-ban kivégezték.

Teleki Pál gróf: Polgári politikus, egyetemi tanár, miniszterelnök. Első elnöksége 1920-21 közé esett, majd a Magyar Királyi Térképészeti Intézet vezetője, a 30-as években főcserkész. Politikáját a konzervativizmus és az angol-szász politika iránti elkötelezettség jellemezte. 1939-ben ismét miniszterelnökké nevezik ki. 1941 áprilisában a jugoszláv támadás tervét ellenezve öngyilkos lett.

Összefoglaló a Reformkorhoz és a 1848/49-es forradalomhoz és szabadságharchoz

Reformkor

- az összefoglaláson felmerült személyek, fogalmak -

Személyek és legfontosabb ismertetőik

báró Wesselényi Miklós: Reformokat követelő politikus a felsőtáblán. Széchenyi István barátja és politikai támogatója. Bejárta Angliát, tanulmányozta gazdaságát. Az udvar perbe fogja és elítéli, de az árvíz miatt nem tartóztatják le. Ő az „árvízi hajós”. Műve: Balítéletek.

Deák Ferenc: Liberális politikus, jogtudós, Zala vármegye küldötte az alsótáblán. Rendületlen nyugalommal és észérvekkel igazolta a reformok szükségességét. 1848-ban a kormány igazságügy-minisztere lett. Ő a „haza bölcse”.

Kölcsey Ferenc: Ügyvéd, költő, író, politikus. Szatmár vármegye követe az alsótáblán, ahol szenvedélyes szónoklatokat adott elő. Jelszavai: „Haza és haladás”. Ő a Himnusz írója.

Erkel Ferenc: Zongoraművész, zeneszerző, a Nemzeti Színház karmestere. Műveinek témáit a magyar történelemből merítette. Operái pl.: Hunyadi László, Bánk bán. Ő a Himnusz megzenésítője.

Kazinczy Ferenc: A nyelvújítás egyik vezéralakja, a kor irodalmi életének szervező egyénisége. Otthona Bányácska, azaz Széphalom. A jakobinus mozgalomban való részvételéért bebörtönözték.

Fiatal Magyarország: A haladásért folytatott küzdelembe bekapcsolódó ifjak. Tagjai ifjú írók, jogászok, egyetemisták. Találkozóhelyük a Pilvax kávéház. Vezetőik: Petőfi Sándor, Vasvári Pál. Röpiratokat, forradalmi verseket terjesztettek.

Fogalmak

alsótábla: A magyar rendi országgyűlés egyik háza. Ülésein a megyék két-két követe, valamint a szabad királyi városok küldöttei vettek részt.

felsőtábla: A magyar rendi országgyűlés egyik háza 1848 előtt. Ülésein a főnemesek és főpapok személyesen vehettek részt. Elnöke a nádor volt.

szentesítés: Egy törvénynek a király által való jóváhagyása.

követutasítás: A magyar rendi országgyűlés megyei követei számára készített előírás, melyben a megye megszabja, hogyan szavazzon a követ a tárgyalt kérdésekben.

közteherviselés: A reformkor azon törekvése, hogy a nemesek is kivegyék a részüket az ország adóterheinek viseléséből.

háziadó: A vármegye céljaira szedett adó, mellyel a megyék rendelkeztek. Az 1847/48-as országgyűlésen megszavazták, hogy a nemesek is fizetik.

érdekegyesítés: Kossuth programja, mely szerint a nemességnek meg kell egyeznie a jobbágysággal, és fel kell számolni a köztük lévő ellentétek okait.

örökváltság: A reformkor azon törekvése, hogy a jobbágyok megválthassák az általuk eddig használt telket, így az az ő tulajdonuk legyen, ne a földesúré. Önálló, szabad parasztgazdák lehessenek.

Védegylet: Kossuth szervezte társaság, melynek tagjai megfogadták, hogy hat évig nem vásárolnak olyan árut, melyet itthon is gyártanak, még akkor sem, ha a hazai drágább, vagy gyengébb minőségű.

kaszinó: A társadalmi élet színtere könyvtárral és játéktermekkel, ahol felolvasóesteket, mulatságokat is szerveztek. A nemesség, polgárság és értelmiség szórakozását biztosította.

Széchenyi István és Kossuth Lajos tevékenysége a reformkorban

gróf Széchenyi István		Kossuth Lajos
Művei: Hitel, Világ, Stádium		Művei:Országgyűlési Tudósítások,Törvényhatósági Tudósítások, Pesti Hírlap
Felsőtábla		Pest vármegye követe az alsótáblán
Mezőgazdaság; ősiség eltörlése; bérmunka		Ipar fejlesztése
	Közteherviselés
Lánchíd, Tisza szabályozása, Magyar Tudós Társaság, Kaszinó, vasút		Védegylet
„Legnagyobb magyar”		„Turini remete”
„ha föláll egy ilyen intézet… birtokaim egy évi jövedelmét felajánlom e célra…”		„…ipar nélkül a nemzet félkarú óriás…”

1848/49-es magyarországi forradalom és szabadságharc

- az összefoglaláson felmerült fogalmak, évszámok -

Fogalmak

teljhatalom: politikai felhatalmazás, mellyel egy személy birtokába jut a polgári és katonai vezetés. Döntéseiért felelősségre nem vonható.

jobbágyfelszabadítás: az úrbéri terhek megszüntetése, mely szabaddá teszi a jobbágyokat és ingyen a tulajdonukba adja eddig használt földjeiket. Ezt az 1848. évi április törvények szabályozták.

felelős minisztérium: az uralkodótól független, elszámolással az országgyűlésnek tartozó kormányzati vezetőség.

népképviseleti országgyűlés: a polgári forradalom után (1848) a jogegyenlőség alapján nemcsak a nemesek, hanem az ország egész népe küldhetett képviselőt az egész országgyűlésbe.

nemzetiség: valamely államon belül kisebbségben élő, és nem a többség nyelvét beszélő népcsoport.

vésztörvényszék: rendkívüli időkben létrehozott bíróság, mely azonnal hoz ítéletet, legtöbbször halálosat. Ez ellen nem volt fellebbezési lehetőség.

emigráns: olyan személy, aki a politikai üldözés elől külföldre menekül és szemben áll az otthoni rendszerrel.

Események

1848. március 15.: a magyarországi forradalom kitörése

          április 11.: a forradalmi törvények szentesítése – Áprilisi Törvények

          szeptember 29.: a pákozdi csata

          október 30.: schwechati ütközet

december 2.: V. Ferdinándot leváltják, I. Ferenc József a császár

1849. február 5.: áttörés a Branyiszkói-hágón

          február 26-27.: kápolnai csata

          március 4.: olmützi (oktrojált-kényszerített) alkotmány

          április 2-4-6.: a tavaszi hadjárat fénypontja – Hatvan-Tápióbicske-Isaszeg

          április 10.: váci csata

          április 14.: Függetlenségi Nyilatkozat

          május 21.: Buda visszavétele

          augusztus 9.: temesvári csatavesztés

          augusztus 13.: világosi fegyverletétel

         október 6.: az aradi 13 kivégzése – Batthyány Lajos kivégzése Pest-Budán