A törökverő Hunyadi János

A törökverő Hunyadi János

1. A rendi állam kezdetei

·        zűrzavaros időszak → az országgyűlés szerepe nőtt

→    résztvevői: rendek (1. nemesek; 2. egyháziak; 3. „igazi” városok polgárai

→    helyszíne: Buda (illetve a Rákos-mező, Pest fölött)

→    beleszóltak a tisztségviselés (pl. a nádor személye) és a pénzügyek menetébe (adók)

·        Hunyadi János felemelkedése

→    havasalföldi család sarja

→    zsoldosvezér Zsigmond kíséretében

→    a zűrzavarban I. Ulászló (1440-1444) pártjára állt – erdélyi vajda lett

→    1443/44 tele: „hosszú hadjárat” – siker a török ellen

→    1444. nov. 10. várnai csata – vereség, I. Ulászló †

2. Hunyadi kormányzósága (1446-1452)

·        a várnai csata után (1444. nov.) V. László lett a király – nagykorúságáig kormányzóvá tették Hunyadit

→    új had a török ellen – 1448. október: rigómezei vereség

→    Hunyadi háttérbe szorult

3. A nándorfehérvári diadal (1456. július)

·        ma: Belgrád (Szerbia)

·        stratégiai fontosságú hely: „Magyarország kapuja”

·        szembenálló felek:

Szilágyi Mihály (várkapitány, 5000 fő)	II. Mehmed szultán (70-100 000 fő)
Hunyadi János (főkapitány, kb. 10000 fő)
Kapisztrán János (keresztesek vezére, 18-20000 fő)

·        a csata menete:

→    a hajózár áttörése (júl. 14.)

→    általános török roham a vár ellen (júl. 21) – visszaverik

→    váratlan keresztes roham + ágyúállások elfoglalása (júl. 22.)

·        magyar győzelem, de Hunyadi János pestisben meghalt

A királyi hatalom válsága és megszilárdulása

A királyi hatalom válsága és megszilárdulása

1. Zsigmond útja a hatalomig

·        Mária királynőt (1382-1395) a főurak férfira kívánták cserélni

→    több jelölt: Nápolyi II. Károly vs. Luxemburgi Zsigmond

→    II. Károly megölése → a királynő fogságban

·        Zsigmond szövetsége a főurakkal (1387)

→    kiszabadítják a királynőt

→    megkoronázták Zsigmondot (1387-1437) DE: a király is csak egy lett a főurak között

2. A török veszély

·        török terjeszkedés a Balkánon

→    1389 rigómezei csata → déli szomszédunk a török

·        Nikápolyi csata, 1396

→    európai keresztes had a török ellen, élén Zsigmonddal

→    lovagok (nehézfegyverzet) vs. törökök (könnyűlovasok+profi gyalogosok)

→    török győzelem, nagy veszteségek a kereszteseknél

·        a vereség tanulságait az 1397-es temesvári országgyűlésen összegzik

→    telekkatonaság rendszere

→    déli végvárvonal kiépítése Filippo Scolari kamaraispán alatt

→    „ütközőállamok” létrehozása az ellenség feltartóztatására

3. A királyi hatalom megszilárdulása

·        Zsigmond új politikája nem tetszett a báróknak

→    1401-ben Siklós várába börtönözték

→    szabadulása után polgárháború → sikerrel leszámolt ellenfeleivel

·        a királyi hatalom újra visszaállt, az 1387-es szövetség pedig felbomlott

·        törvények a városfejlődés jegyében

·        jobbágyfelkelés Erdélyben (1437) – szász, magyar és székely rendek közös fellépése

4. Zsigmond, az európai diplomata

·        Zsigmond cseh király, majd 1410-ben német király lett – 1433 német-római császár

→    Európa ura, a béke biztosítéka

→    egyházi kérdésekben is dönt a konstanzi zsinaton: ki legyen az egyetemes pápa; eretnekségek (huszitizmus) elítélése

I. Károly uralma

1. Három jelölt – egy király

• Magyarországon a hatalom birtokosai: a bárók (várak+familiárisok)
• cél: gyenge király kell - több jelölt harcol egyszerre
• 1310-re egy törvényes uralkodó lett – Anjou Károly [ejtsd: anzsu]

2. Harc a tartományurakkal

• királyi hatalom a központi régióra + az egyházra támaszkodott (központ: Temesvár)
• lázadó urak kijátszása egymás ellen
• a legyőzöttek birtokait újraosztja DE: szolgálati birtokként
• hatalma támaszai az új bárók lettek

3. Gazdasági intézkedések

• cél: királyi bevételek növelése → hatalom erősítése
• eszköz: regálébevételek emelése

1. új bányák bányabéréből juttat a nemeseknek is

2. nemesfém-monopólium

3. állandó értékű pénz – a kieső pénzváltást állandó adóval pótolta: kapuadó
4. harmincadvám bevezetése          ↓

• királyi bevételek jelentősen növekedtek

4. Hadakozás és diplomácia

• van "keret" a hadakozásra - hadjáratok dél felé (Szerbia, Bosznia, Havasalföld), jó viszony északon (Csehország, Lengyelo.)
• 1335 Visegrád – hármas királytalálkozó
• szövetségkötés
• új kereskedelmi utak (Bécs kikerülése)
• lengyel-magyar örökösödési szerződés
• új magyar hadszervezet: zászlósurak vezette lovashad (bandérium)