Királyság és fejedelemség

1.      A Habsburg kormányzati rendszer

·        3 állam (Magyarország, Csehország, Ausztria) – közös uralkodó

®   cél: egységes kormányzás Bécsből

®   új intézmények: összeolvad a külügy, hadügy és pénzügy

®   TÁBLÁZAT HELYE

·        magyar ellenállás helye: rendi országgyűlés

2.    Az új végvárak

·        Magyarország a „kereszténység védőbástyája” ® pénz kell

®   1. Magyarország bevételei

®   2. Habsburg támogatás

®   3. pápai & birodalmi segély

·        Magyarország hozzájárulásai:

®   építőanyag

®   munkaerő (jobbágyi robot)

®   katonaság („se pénz, se posztó”)

·        új társadalmi réteg (rab-, marha- és fegyverkereskedés!)

3.    Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása

·        Fráter György szerepe ® kísérlet az egység helyreállítására

·        1571: II. János Zsigmond nem király, hanem erdélyi fejedelem

4.    Az erdélyi állam jellemzői

·        rendi állam maradt ® fejedelem + országgyűlés

·        török adófizető

®   nem önálló állam

®   Habsburg-ellenes politika

Fogalmak Magyarországon az újkor kezdetén c. témához

fejedelem: monarchikus rendszerű államok élén álló uralkodó. Erdély uralkodói a 16-17. században.

végvárak: határ menti erődítmények. A Délvidéken Ozorai Pipó kezdte el kiépíteni a végvár rendszert a 15. században, s a török támadás kivédésére a 16-17. századi Magyarországon tovább fejlesztettek.

országgyűlés: törvényhozó testület. Kezdetben az időnként összehívott királyi tanács, utóbb a katonaságot és adókat megszavazó szerv. Az újkori Magyarországon az országgyűlés helye Pozsony.

Udvari Haditanács: a Habsburg Birodalom hadügyeit intéző központi szerv a 16-19. században. Nagy szerepet játszott a 16-17. századi török ellenes harcokban a végvári rendszer fenntartásában.

nádor: a király után a legmagasabb tisztség az újkori Magyarországon, a legmagasabb főméltóságok egyike.

robot: a földesúr háztartásában (majorság) és birtokán a jobbágyok által földesúri járadékként ingyen végzett munka.

gyermekadó: a janicsárok utánpótlásának biztosítására az oszmán-török állam időnként a meghódított területekről az arra alkalmas keresztény gyermekeket összegyűjtötte. Ez a szokás Magyarországon nem terjedt el.

fejadó (haradzs): a felnőtt nem-muszlim férfiaktól szedett fejadó, amelyet azok a muszlim államtól élvezett védelemért fizettek.

kettős adózás: a török korban kialakult gyakorlat, mely során a hódoltsági falvaktól gyakran a magyar és török hatóságok is beszedték az adót.

pasa (basa): a 15. századtól a vilajetek élén álló kormányzó a Török Birodalomban.

vilajet: a Török Birodalom legnagyobb területi-közigazgatási egysége, tartománya. Egy vilajet több szandzsákra bomlott. Élén a pasa állt.

szandzsák: kisebb területi-közigazgatási egység a Török Birodalomban. Élén a bég állt.

janicsár: könnyűfegyverzetű oszmán-török gyalogos katona. Kezdetben a szultán testőrségét alkották, majd a várak védelmében játszottak nagy szerepet.

szpáhi: katonai szolgálataiért adománybirtokkal javadalmazott lovas katona a Török Birodalomban.

hajdú: a nyugati irányú magyar marhakereskedelem fejlődésével megjelent fegyveres állathajtók. A török megjelenésével fegyveres szabadcsapatokba szerveződve csatlakoztak a hadseregekhez.

evangélikus: a reformáció lutheri irányzatát követő protestáns felekezet.

református: a reformáció kálvini irányzatát követő protestáns felekezet.

Török adózás a gyakorlatban

Fennmaradt néhány Esztergom környéki falu adóíve 1570-ből. Kéty falu a következőket fizette:

Kapuadó (11)	550 akcse
Búza 100 kile (1 kile=25 kg)	1200 akcse
Kevert gabona 125 kile	750 akcse
Méhkas tized	15 akcse
Erdő- és legelőhasználat	220 akcse
Sertésadó	52 akcse
Lencse	10 akcse
Kender- és káposztatized	30 akcse
Menyasszony- és hordóadó, bírságpénz (pl. állatok kára)	40 akcse

Tanulmányozd a jegyzéket, és válaszolj a kérdésekre!

(50 akcse = 1 Ft)

a., Hány forint bevételt jelentett a falu adója?

b., Hány adózó telek volt a faluban?

c., Mennyi volt 100 kg búza adója?

d., Melyik adót tartod a legsérelmesebbnek? Miért?

Végvári hősök

Másold le, majd egészítsd ki a táblázat hiányzó adatait a fenti térkép segítségével!

Hely	Vár	Kapitány	Ostrom ideje	Sajátosság/fontos esemény
A3			1532	A jelképesen elfoglalt vár.
	Palota	Thury György
	Drégely
F6		Losonczy István
		Nyáry Lőrinc		Idegen zsoldosok hagyták sorsára.
E2			1552
		Zrínyi Miklós

A nemzetállamok kora

Olasz egység – Német egység

Évszám	Név	Esemény
Olasz egységmozgalom
1859	Cavour – III. Napóleon	francia-piemonti erők háborúja Ausztriával (Magenta, Solferino)
1860	Garibaldi	„Ezrek” hadjárata
1861	II. Viktor Emánuel	Egysége Olasz Királyság kikiáltása
Német egységmozgalom
1866	Bismarck	porosz-osztrák háború
1870/1871	Bismarck	porosz-francia háború – a Német Császárság kikiáltása

Fogalmak

nacionalizmus: gondolkodásmód és politikai irányzat, mely a nemzet érdekeit állítja középpontba. Fontos szerepe volt a nemzeti önállóságért vívott harcban.

pánszlávizmus: a szláv népek egymásra utaltságát, összefogásának szükségességét hirdető ideológiai és politikai mozgalom a 19. században.

parlamentarizmus: a törvényhozás főhatalmán, önállóságán alapuló kormányzati rendszer. A törvényhozó hatalmat a parlament gyakorolja, ellenőrzi a végrehajtást és a bíráskodást.

cenzusos választójog: amikor a választójogot vagyonhoz és műveltséghez kötik. A polgári társadalomban az vehetett részt a politikában, aki adót fizetett.

világkiállítás: az anyagi és szellemi kultúra eredményeinek rendszeresen megrendezett, káprázatos bemutatója.

utópista szocializmus: egy eljövendő,egyenlőségen alapuló társadalmat elképzelő filozófiai-közgazdasági eszme. Meghatározó szerepet tulajdonítottak a nevelésnek. Fő képviselője: Robert Owen.

chartizmus: a munkásság politikai tömegmozgalma Angliában az 1830-50-es években. Követelték például a titkos szavazást, a férfiak általános választójogát és a képviselők díjazását.

szociáldemokrácia: a szocializmus és a demokrácia alapelveinek együttes megvalósítását célul kitűző politikai mozgalom és eszmerendszer a 19. század második felében.

marxizmus: Marx és Engels politikai, társadalmi, filozófiai és közgazdasági nézeteinek összessége. Fő ismérve, hogy tudományos alapra helyezi a szocializmust.

anarchizmus: mindenfajta tekintély és hatalom jogosságát tagadó politikai ideológia, melynek célja az állam és intézményeinek teljes megsemmisítése.

keresztényszocializmus: keresztény vallási alapon álló eszmei-politikai irányzat, mely a fennálló társadalmi rend keresztény szellemű átrendezését hangsúlyozza, különös tekintettel a munkásokra. Legjelentősebb képviselője: XIII. Leó pápa (Rerum novarum).

gyarmat: olyan ország, melyet erősebb ország erőszakkal hatalma alá kényszerít, megfosztva önállóságától, és kihasználja.

Feltalálók és találmányok

Jedlik Ányos – Dinamó-elv; szikvíz [szóda]

Siemens, Werner – Dinamó

Tesla, Nikola – elektromágneses indukció; váltakozó áram

Bláthy-Déri-Zipernowsky – transzformátor; villanyóra (L)

Edison, Thomas – villanykörte; fonográf; vezeték nélküli rádió; távíró; stb…

Bell, Graham - telefon

Puskás Tivadar – telefonközpont

Bessemer, Henry – acélolvasztó kohó

Benz, Karl – belső égésű benzinmotor

Bánki Donát-Csonka János – fúvókás benzinkarburátor; Bánki-motor

Évszámok, események

1838                         chartista mozgalom kezdete

1853-1856                krími háború                             

1859                         Habsburg – piemonti-francia háború

1860                         „Ezrek” hadjárata                    

1861                         Olasz egység                              

1866                         Porosz-osztrák háború             

1870/71                   Porosz-francia háború

1871. január            Német Császárság kikiáltása

1896                         az első újkori olimpia