A fasizmus Olaszországban

1.  Olaszország az I. Vh után

• háború után gazdasági válság és éhindség
• nem kapták meg az ígért területeket - kifosztottság érzés

2. Mussolini útja a hatlomig

• Benito Mussolini (1883-1945) - tanító, majd újságíró az első vh. után a csalódott katonák élére állt
• 1919 Fascio di Combattimento (Hadviseltek Szövetsége)
• fascio = fasces: ókori római hatalmi jelvény (vesszőnyalábbal átfont bárd, erős egység jelképe)
• 1921 Nemzeti Fasiszta Párt
• terror, erőszak a párt eszköztárában - "feketeingesek"
• harc a Olasz Kommunista Párttal - sztrajkok és véres tömegtüntetések
• 1922 Marcia su Roma ("Menetelés Rómába")
• Mussolini dicső bevonulást propagál, valójában királyi engedéllyel tartott felvonulás!

3. Demokráciából diktatúra

• 1925-ig koalíciós kormányzás
• 1925 - a fordulat éve:
• parlament feloszlatása
• többpártrendszer helyett egypártrendszer (Fasiszta Nagytanács)
• civil szervezetek feloszlatása
• cenzúra
• szakszervezetek a párt felügyelete alá kerülnek (korporációs rendszer)

4. Mi a fasizmus?

• szélsőjobboldali mozgalom, ideológia
• bázisa: kispolgárság és katonai elit
• eszköztárában szerepel az erőszak, terror
• gazdaságilag azonban államosít (ez baloldali! jellemző), nem szíveli a magántulajdont - korporációk
• látványos sikerek minden gazdasági téren
• cél: a Római Birodalom visszaállítása, hódító politika (lásd: Tk. 116. o.)

A hódító Róma és a hódítások következményei

1. Róma, a félsziget ura

• folyamatos küzdelem a szomszédokkal ("Oszd meg és uralkodj!")
• Kr. e. 3. század közepén Róma Itália ura

2. Az első pun háború (Kr. e. 264-241)

• punok: Karthágó lakosai, föníciai telepesek É-Afrikában
• ellentét okai: 
• kereskedelmi útvonalak ellenőrzése
• Földközi-tenger nyugati medencéjének birtoklása
• kiegyenlített küzdelem - Róma javára a csapóhíd döntötte el a harcot
• római győzelem: Szicília provincia; hadisarc

3. A második pun háború (Kr. e. 218-202)

• a háború fő színterei: Itália! + Hispánia és Afrika
• Hannibál, karthágói hadvezér fenyegeti Rómát ("Hannibal ante portas!" - Hannibál a kapuk előtt)
• DE: Scipio Hispániában és Afrikában visszavágott
• Kr. e. 202. Záma: római siker - hatalmas jóvátétel + Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének az ura

4. További terjeszkedések (Kr. e. 2. század)

• Makedónia elfoglalása
• Hellász is Rómáé (Achaia provincia)
• harmadik pun háború - Karthágó vége (Africa provincia)
• Pergamoni királyság megöröklése (Asia provincia)
• Róma lett a Földközi-tenger ura

5. Társadalmi válság

• a hódítások igazi nyertesei: a szenátorok és a kereskedők
• a hódítások vesztesei: a plebejusok
• sok évig háborúskodnak - elszegényednek
• nincsenek rabszolgáik
• nincstelenek Rómába költöznek
• rabszolgaság tömegessé válása:
• jogilag tárgyak - különböző helyzetben éltek (házi, gazdasági, bánya, gályarab, gladiátor)
• számuk meghaladta a szabadokét Itáliában
• lázadások - pl. Spartacus-féle lázadás (Kr. e. 73-71)

6. Hadkiegészítési válság

• a szabadok elszegényedése miatt a katonák száma lecsökkent
• a háborúk száma viszont emelkedik
• megoldás: a hadi ügyeket az állam fizeti (felszerelés, zsold, a leszerelteknek föld)
• a veteránok a hadvezérektől várják a földet
• a hadsereg alapja a légió

7. Államigazgatás válsága

• több provincia - több irányító (kellene)
• az egy éves hivatali idő kevés a háborúk megoldására
• a városi irányítás alkalmatlan a birodalom vezetésére

8. Gazdasági változások

• a hódítások hatására sok út épült - élénk kereskedelem a provinciák között
• a földművelés és állattenyésztés mellett a kereskedelem és a kézműipar is fontos lesz

A köztársaság kezdetei

Róma társadalma
(forrás: Mozaweb)

1. Királyságból köztársaság

• utolsó király zsarnokoskodása
• Brutus története - a királyság korának vége Kr. e. 510-ben

2. Kik alkotják a római államot?

• pásztorkodó, földműves és kereskedő emberek
• gazdag földművesek rétege: patríciusok (belőlük szenátorok)
• pásztorok, szegény földművesek és kereskedők rétege: plebejusok (ők a köznép)
• később a kereskedők is nagy vagyonra tettek szert

3. Hogyan irányítják a köztársaságot?

• király helyére két vezetőt választottak: ők a konzulok (consul)
• évente választanak új embereket
• ők irányítják az államot a szenátussal együtt
• feladatuk még a hadsereg vezetése
• legfőbb döntéshozók a szenátorok, ők a szenátusban ülnek 
• legfőbb döntéshozók - törvényjavaslatok
• pénzügyek intézése
• háború és béke kérdése
• népgyűlés 
• elfogadja a szenátus törvényjavaslatait
• megválasztja a konzulokat
• S. P. Q. R. - Senatus PopulusQue Romanus [Szenátusz Populuszkve Románusz] = a szenátus és a római nép

• ők együtt irányítják a római államot
• rendkívüli esetekben kineveztek egy diktátort
• minden hatalom a kezébe került
• meg kellett védenie az államot súlyos vészhelyzetben (pl. Cincinnatus története)

Európai forradalmak 1848

Nagy Károlyos

https://goo.gl/forms/Y6mLCZ3lnxVXsyxZ2

A német egység folymata

1. Poroszország felemelkedése

• az egységes német állam vágya a 19. század elején megszületett - 1848-as forradalom során nyilvánvalóvá vált az igény
• Poroszország gazdasági felemelkedése a nyugati tartományok segítségével - hadiipari fejlődés megalapozása
• Bismarck kancellár - keresztülvitte a liberális országgyűlésen a hadsereg reformját
• általános hadkötelezettség elsőként Európában
• modern lőfegyverek (hátultöltős, gyújtószeges puska)

2. A német egység tervei és kerékkötői

• a 19. század közepén két terv alakult ki:
• nagy német egység - Ausztria vezetésével Poroszországgal
• kis német egység - porosz vezetéssel Ausztria nélkül
• Bismarck felismerte, hogy az egységet csak háború útján tudja megteremteni - ehhez:
• le kell győzni Ausztriát
• el kell érni Nagy-Britannia semlegességét 
• meg kell szüntetni Franciaország ellenállását
• szövetséget kell kötni Olaszországgal

3. 1866 - a porosz-osztrák háború

• cél: Ausztria adja fel a német egységesítés tervét
• június-július: porosz támadás észak felől - gyors siker
• csata Königgrätz mellett - porosz siker
• siker okai: gyújtószeges puska, gyors seregmozgás, tömeghadsereg
• békekötés - nincs területi követelés, DE: Ausztria lemond a német egységről
• eközben délen olasz támadás - Velence elfoglalása (ezt békében is megkapták)

4. 1870 - porosz-francia háború

• Franciaország aggódva nézte a német egységesülést - hangot ad ennek
• spanyol trónra is porosz herceget hívtak meg - ezt Franciaország ellenezte
• diplomáciai bonyodalom alakult ki - Bismarck "átértelmezte" a francia követelést, és nyilvánossá tette
• Franciao. hadüzenete
• porosz fölény - jobb ágyúk, jobb mozgósítás, gyors felvonulás
• Sedani csata - III. Napóleon is fogságba esett
• Párizs fellázadt, menesztették az uralkodót - nagy zűrzavar (párizsi kommün) hónapjai
• 1871. január 18-án Versailles-ban kikiáltották a Német Császárság létrejöttét
• békekötés tavasszal: hatalmas összegű hadisarc; a fejlett iparú Elzász-Lotharingia elcsatolása

5. A háború következményei

• egységes német nemzetállam létrejötte Európa közepén
• változó erőegyensúly Európában
• közel 70 éves német-francia ellentét kezdődött - két világháborút idézett elő
• Olaszország a francia helyőrség távozása után elfoglalta Rómát és környékét - befejeződött az olasz egység is!

Az itáliai egységfolyamat

1. Piemont kiemelkedik

• a 19. században megmutatkozott az olasz nép független Itália iránti igénye, de ezt a Habsburgok megakadályozták
• az egységes állam kivitelezését a Szárd-piemonti Királyság vállalta magára
• fontos szereplő Camillo Benso di Cavour, piemonti miniszterelnök
• kiemelte a politikai elszigeteltségből országát - részvétel a krími háborúban (1853-56)
• új szövetség Franciaországgal (1858): francia katonai segítség (200000 fő, cserébe piemonti területek - Savoya, Nizza)

2. Háború a Habsburg Monarchiával

• háború éve: 1859.
• francia-piemonti előrenyomulás Lombardiában (Észak Itália)
• súlyos osztrák vereségek Magenta és Solferino mellett
• hirtelen béke - Lombardia Piemontté
• a béke oka: III. Napóleonnak nem állt érdekében egy erős Olaszország létrejötte
• Cavour lemondott - hamarosan †

3. Garibaldi: mégis olasz egység

• Solferino után a közép-itáliai hercegségek Piemont védelme alá helyezték magukat
• 1860 májusában Giuseppe Garibaldi 1000 katonájával partra szállt Szicíliában - hamarosan Nápolyt is elfoglalta piemonti segítséggel - Róma és környéke még a pápáé, Velence a Habsburgoké
• az európai hatalmak "elnézik" az olasz egységfolyamatot
• 1861-ben népszavazás szentesíti az egységet - az államforma: királyság, Piemont vezetésével

4. Velence és Róma - lásd: a német egység kapcsán